 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"... még
mindig nincs egy, a társadalombiztosítás teljes egészét új alapokra
helyező, és annak önkormányzati rendszerét kimunkáló egységes
koncepció előterjesztve. A Vállalkozók Pártja szeptember 7-én a
sajtónak, majd azt követően szakértőknek, végül valamennyi
parlamenti párt frakcióvezetőjének, a népjóléti miniszternek és dr.
Antall József miniszterelnök úrnak is átadta a párt által
kidolgozott társadalombiztosítási koncepciót és törvénytervezetet.
"
BBC, Panoráma:
Mi lesz szovjet áram nélkül?
"..., ha kiesne a szovjet villamosenergia
import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható
külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás
igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat
kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a
villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos
indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító
javaslatról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
------------
Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a
javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig
néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek
részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek
elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris
rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati
megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen
hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem
elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak
megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti
egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a
Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a
bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a
bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes
államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már
megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba
építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak
halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is
egyértelműen indokolttá teszi.
A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a
Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új
alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja
csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a
hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti,
Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel
szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért
nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen
természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre
viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos
intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is
feltétlenül szükség van.
A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos
eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő
elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők
számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl
meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|