 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"... még
mindig nincs egy, a társadalombiztosítás teljes egészét új alapokra
helyező, és annak önkormányzati rendszerét kimunkáló egységes
koncepció előterjesztve. A Vállalkozók Pártja szeptember 7-én a
sajtónak, majd azt követően szakértőknek, végül valamennyi
parlamenti párt frakcióvezetőjének, a népjóléti miniszternek és dr.
Antall József miniszterelnök úrnak is átadta a párt által
kidolgozott társadalombiztosítási koncepciót és törvénytervezetet.
"
BBC, Panoráma:
Mi lesz szovjet áram nélkül?
"..., ha kiesne a szovjet villamosenergia
import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható
külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás
igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat
kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a
villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk,
vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó
hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nem csak itt élt e
hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul
álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra
visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásukat a nemzet sorsában, de
hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó
szóra ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó
származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első
világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás
forradalom hívei és a tanácsköztársaság katonái közül sem...
Magyarok és nem magyarok hihetetlennek vélték, hogy valamikor is
bekövetkezhet egy olyan kor, amelyben származásuk miatt idegennek
tekintenek embereket a Duna-Tisza táján, akiknek menekülniük kell
puszta életük mentése érdekében. Itt kell megemlítenünk, hogy a
zsidó származásúakkal együtt cigány származásúak deportálására is
sor került. 1945 elejéig Magyarországról mintegy 30 ezer cigány
embert indítottak a halálba.
Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek
vissza a náci koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, de
azokra a honvédekre is, akik a Don-kanyarnál estek áldozatul, vagy
azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan
halálukat.
Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi,
hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lelkületétől olyannyira
idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására,
fanatizmussal cselekedtek. Vígaszul csak azoknak az embersége,
önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a
magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Mindennek ismeretében és
tudatában írt, magyarnak vallván magát munkaszolgálatosként is,
Radnóti Miklós, a halál felé menetelve:
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja.
(folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|