|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"... még
mindig nincs egy, a társadalombiztosítás teljes egészét új alapokra
helyező, és annak önkormányzati rendszerét kimunkáló egységes
koncepció előterjesztve. A Vállalkozók Pártja szeptember 7-én a
sajtónak, majd azt követően szakértőknek, végül valamennyi
parlamenti párt frakcióvezetőjének, a népjóléti miniszternek és dr.
Antall József miniszterelnök úrnak is átadta a párt által
kidolgozott társadalombiztosítási koncepciót és törvénytervezetet.
"
BBC, Panoráma:
Mi lesz szovjet áram nélkül?
"..., ha kiesne a szovjet villamosenergia
import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható
külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás
igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat
kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a
villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (1. rész)
|
1989. október 29., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vita során már megszavaztak. Az új alapszabály értelmében az SZDSZ független politikai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyomás minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapszabály egyebek közt kinyilvánítja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyhatósági választásokon, az országos és a helyi politika alakításában. Az SZDSZ szervezetei területi alapon vagy közös érdeklődés, illetve együttes feladatvállalás alapján szerveződhetnek.
A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját Tölgyessy Péter ismertette. Elöljáróban hangsúlyozta: az országot a válságból csak a szabadon megválasztott országgyűlés alá rendelt kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg kell tartani a parlamenti választásokat. Megerősítette: az SZDSZ ellenzi, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt válasszák meg, mert nem egy személytől várja az ország sorsának javítását. A szabad demokraták elsősorban a magyar népben, a nép által megválasztott országgyűlésben bíznak - mutatott rá Tölgyessy Péter -, mert véleményük szerint nem lehet egyetlen ember monopóliuma a válság orvoslása. A továbbiakban kifejtette: a választási koalícióról - az összetett választási rendszert ismerve - egyelőre nehéz lenne végérvényesen nyilatkozni. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot, hogy az SZDSZ valamennyi demokratikus erővel elvileg koalícióra léphet. Ebből kiindulva szorgalmazta: a Szabad Demokraták Szövetsége hívja fel az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteit, hogy már most alakítsák ki közösen a választási játékszabályok alapjait. Tölgyessy Péter rámutatott: rá kellene irányítani a többi ellenzéki szervezet figyelmét arra, hogy a választáson a főcsapás iránya a régi állampárt utódpártja legyen. Fontos, hogy ne gátolják egymással való civakodások az ellenzék közös fellépését. Javasolta: az ellenzéki szervezetek egyezzenek meg abban, hogy a választások második fordulójában azt az ellenzéki jelöltet támogatják, aki az első fordulóban a legerősebbnek bizonyult. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 13:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (2. rész)
|
Tölgyessy Péter úgy vélekedett, hogy a szabad választások után az SZDSZ képes lesz jelentős parlamenti frakciót létrehozni. A nagy kérdés az, hogy kormányzó vagy ellenzéki szerepet vállaljanak-e a szabad demokraták. Ezzel kapcsolatban rámutatott: meggyőződése, hogy az országot a válságból csak a demokratikus ellenzéki pártok koalíciója lesz képes kivezetni, ezért egy ilyen kormányban az SZDSZ szívesen vállalna szerepet. Ugyanakkor az állampárt utódjával közös koalíciót és kormányzást a szabad demokraták nem vállalhatnak, mert szerintük a válságból való kilábalásnak az is feltétele, hogy a mai kormányzó párt ellenzékbe vonuljon. Bauer Tamás, az SZDSZ tanácsának tagja a szabad demokraták gazdasági koncepciójáról szólva leszögezte: téves az a beállítás, amely szerint a szabad demokraták gazdasági elképzelései a thatcherista gazdaságpolitikát követik. A különbséget érzékeltetve rámutatott, hogy az SZDSZ csak a kereskedelmi forgalomban megjelenő javak esetében tartja fontosnak a szabad piaci verseny érvényesülését. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a közszolgáltatásban, az oktatásban és az egészségügyben is a piac dominanciáját szorgalmaznák. Juhász Pál, az SZDSZ tanácsának tagja a mezőgazdaságot béklyóba kötő tényezők között említette a rossz üzemszerkezetet; a termelők és a forgalmazók merev elkülönülését; a hazai piac elszigeteltségét a világpiactól. A mezőgazdasági tulajdonreformnak az SZDSZ szerint a dolgozói tulajdon megteremtésére kell irányulnia, mert az agrárszférát működésképtelenné tenné a munka és a tulajdon szétválasztása - mondta. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 13:41
|
Vissza »
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (3. rész)
|
A további referátumokban szó esett az SZDSZ nemzetiségi politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint egyházpolitikai elképzeléseiről. Ez utóbbi kapcsán egyebek közt elhangzott: szükséges az állam és az egyház teljes szétválasztása, s ezzel egyidejűleg a vallásgyakorlás megszabadítása valamennyi állami és egyházi monopóliumtól. Szóba került az is - elutasítva a közelmúltban létrehívott egyházpolitikai tanács működését -, hogy az egyházak szabadon alakíthassák meg érdekképviseleti fórumukat. Hangsúlyos szerephez jutottak a gazdasági átalakulás mikéntjének kérdései is a délelőtti felszólalásokban. Tardos Márton fejtegetése szerint az új gazdasági szervezeti rend csak a tulajdonreform révén jöhet létre, s ez a reform nem jelenthet mást, mint az állami tulajdon dominanciájának, meghatározó szerepének a megszüntetését. Emellett kívánatosnak ítélte a fokozottabb kockázatvállalást a gazdaságban. Rámutatott: a nagyobb kockázat révén születő gazdasági eredmény esetében természetes a nagyobb a nyereség, ám ezt már nem kérdőjelezi meg a társadalmi közvélemény, mint teszi ezt napjainkban a kiugróan magas vezetői prémiumokról értesülve. Többen is érintették hozzászólásukban az SZDSZ választási stratégiájának kérdéseit, illetve felvetették: kiket, milyen rétegeket képviselhet a választásokon, majd a választásokat követően a szövetség. Nagy taps fogadta azt a kijelentést, miszerint az SZDSZ-nek nem szabad rétegekre, társadalmi csoportokra korlátoznia politikai tevékenységét, hiszen politikai programja egységes, s így az egész nemzethez szól. A választásokon érvényesítendő politikai propagandáról pedig egyöntetű álláspontként fogalmazódott meg: az SZDSZ-nek köntörfalazás nélkül fel kell vállalnia a polgári demokrácia eszemekörét, s annak képviseletét. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 14:13
|
Vissza »
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (4. rész)
|
A vita során kapott szót Freisinger Jenő, a Független Kisgazdapárt képviselője, aki pártja nevében támogatásáról biztosította a szabad demokraták népszavazási kezdeményezését. Hangsúlyozta, hogy a népszavazást követően át kell értékelni az ország politikai helyzetét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a Független Kisgazdapárt kezét nyújtja a Szabad Demokraták Szövetségének. Az SZDSZ-tanácskozás vitáinak tapasztalatait Kis János összegezte. Rendkívül figyelemreméltónak minősítette, hogy az alapszabály vitájában a módosító javaslatok többségét a vidéki szervezetek képviselői fogalmazták meg. Ez azért örömteli - hangsúlyozta -, mert azt bizonyítja, hogy az SZDSZ immár nemcsak a kétmilliós főváros pártja, e szövetségben már erőteljesen hallatja hangját a ,,vidéki Magyarország,, is. Ezután arról szólt, hogy a felszólalások tanúsága szerint megerősödött az a gondolat, miszerint az SZDSZ a rendszerváltás pártja. Ez a rendszerváltás a politikában már kibontakozni látszik. Ugyanakkor számos felszólaló figyelmeztetett arra, hogy nem elég a politikai intézményeket radikálisan átalakítani. Ha Magyarországon nem lesz valódi piacgazdaság, akkor nemcsak a gazdasági válságból nem tudunk kilábalni, de nyakunkon maradnak a kijárások, a hivatali elintézések és az állami újraelosztás, mindaz, ami jelenleg a gazdaságot béklyóba zárja. Így nem rendszerváltás, hanem csupán elitváltás következhet be. Mind a koalíció témáját érintő felszólalásokból, mind a tanácskozáson elhangzott köszöntő szavakból kitünt, hogy az SZDSZ nincs egyedül - mutatott rá Kis János. - Szövetségesként számíthat a Fideszre, a Független Kisgazdapártra, és az együttműködés szándéka csengett ki az MSZDP Megújulás platformja képviselőjénak szavaiból is. Ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a szociáldemokrata párt képes lesz megújulni, és az SZDSZ szövetségesei között tarthatja majd számon. Ugyanakkor fontosnak minősítette azt, hogy az SZDSZ törekedjék a lehető legszélesebb ellenzéki koalíció létrehozására, ezért azokkal a szervezetekkel - köztük az MDF-fel - is tárgyalásokat javasolt, amelyeknek az SZDSZ-hez fűződő kapcsolata jelenleg nem tekinthető felhőtlennek. Kis János végezetül azt fejtegette, hogy meg kell próbálni a legszélesebb összefogás megteremtését a népszavazás ügyében. Úgy vélte, akik ebben az ügyben az SZDSZ-szel együtt menetelnek, azokkal a szabad demokraták már a választásokon is szövetségesek lesznek. Rámutatott: amennyiben a nép úgy dönt, hogy az elnökválasztást az országgyűlési választások előtt kell megtartani, az SZDSZ ezt nem fogja vereségnek tekinteni. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (5. rész)
|
Ebben az esetben azonban az SZDSZ-nek is fel kell készülnie arra, hogy közös ellenzéki jelöltet támogasson. Kis János szerint az SZDSZ-nek semmiképp sem kell saját államfőjelöltet állítani, hanem olyan közös ellenzéki jelölt támogatásában kell megegyeznie más szervezetekkel, aki pártok felett áll. Ezt követően határozati javaslatokat vitattak meg a küldöttek. Először is - némi szövegmódosítással - hétpontos határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról. Ebben az SZDSZ állást foglal amellett, hogy meg kell rendezni az SZDSZ által kezdeményezett és 200 ezer honpolgár által támogatott népszavazást mind a négy kérdésben, s a referendumnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó döntést. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökválasztásra csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani, hogy nem keletkezett alkotmányos űr, hiszen az országnak van ideiglenes köztársasági elnöke. Az SZDSZ ugyancsak sürgeti, hogy tárgyalások útján rendezzék a pártok vagyoni helyzetét, illetőleg biztosítsák a tömegtájékoztatás pártatlanságának feltételeit. A határozat negyedik pontja célszerűnek minősíti, hogy a nemzeti egyeztető tárgyalások súlypontja a kormányhoz kerüljön át. Ugyanígy fontosnak minősíti, hogy a kormány terjesszen elő rövid távú válságkezelési programot, amelyhez kérje a politikai pártok, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek támogatását. Az SZDSZ ezzel kapcsolatban leszögezi: kész vállalni, hogy a nemzet érdekeit szolgáló válságkezelési kormányprogram végrehajtását pártpolitikai célokból nem támadja. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kormány egyértelműen nyilvánítsa ki: nem az MSZP, hanem a demokratikus átmenet kormánya. Az SZDSZ határozata sürgeti az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közötti tárgyalások haladéktalan felújítását. A hatodik pontban szorgalmazza, hogy valamennyi fegyveres testület hivatásos tagjai, valamint azok a közszolgálatban álló tisztségviselők, akiknek feladataik ellátását eskühöz kötik, esküdjenek fel a köztársasági alkotmányra. Végül pedig kifejti: a legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni a szabad parlamenti választások időpontját, s a választásokat a lehetséges legközelebbi időpontban meg kell tartani. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el az állami tulajdon sorsáról. Ebben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy miközben esély nyílik a politikai demokrácia megteremtésére, mind látványosabban zajlik a gazdasági hatalom átmentése. (folyt.köv.)
1989. október 29., vasárnap 21:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (6. rész)
|
A dokumentum rámutat: a vállalati törvény, a társasági törvény és az átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok vagyonkezelő központokká átalakulva, egymás közt csereberéljék részvényeiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy így megállapíthatatlanná válik a végső tulajdonos, és a régi menedzserek változatlanul ellenőrizhetetlen hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok fölött. Ily módon pedig a vállalati vagyont önkényesen leértékelve magánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy megfizetnék tőkerészük valódi piaci értékét. Az így végbemenő, az állampolgárok jogait és erkölcsi érzékét sértő reprivatizálás megakadályozására az SZDSZ javasolja, hogy hozzanak létre az állami vagyon sorsát felügyelő kormányszervet. A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el a rendőrséggel kapcsolatban. Ebben sürgetik a rendőrség helyzetét szabályozó törvény megalkotását, az állambiztonsági szervezetnek a Belügyminisztérium felügyelete alól való kivonását. Az SZDSZ szerint amíg létrejön az új Országgyűlés állambiztonsági szervezetet ellenőrző bizottsága, a felügyelet ellátásával többpárti szakértői testületet célszerű megbízni. A közgyűlés által elfogadott negyedik határozat támogatásáról biztosítja a kormány azon döntését, amellyel a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek. Az SZDSZ ugyancsak támogatja azt a törekvést is, hogy az MTA tárgyalóbizottsága, a külföldi és a hazai független szakértők, valamint a környezetvédők és a Minisztertanács tanácsadó testületének véleménye alapján a kormány a dunakiliti-bősi létesítmények sorsát csak a hiányzó vizsgálatok elvégzése után kívánja eldönteni. A küldöttközgyűlés nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a szombati prágai békés megmozdulás résztvevőivel, valamint Tőkés László temesvári lelkésszel. Az SZDSZ-tanácskozás záró napján választották meg a Szabad Demokraták Szövetségének harminc tagú tanácsát, valamint új ügyvivőit. Az ügyvivő testület tagjai: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. A háromnapos közgyűlés Eörsi István, az SZDSZ-tanács tagja zárszavával fejeződött be. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 21:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|