|
|
|
|
Vita a foglalkoztatási törvényről (1. rész)
|
1990. november 2., péntek - A jövő évtől tervezett
biztosítási jellegű munkanélküli-járadék legalább olyan szociális
biztonságot nyújtson, mint a jelenlegi munkanélküli-segély. Ezt az
elvet a munkavállalók képviselői hangsúlyozták az Érdekegyeztető
Tanács munkaerőpiaci bizottságának pénteki ülésén. A testület már
másodszor foglalkozott a hamarosan a Parlament elé kerülő
foglalkoztatási törvény tervezetével.
A munkavállalói oldal javaslata szerint azok a dolgozók, akik legalább egy évig fizetik a járulékot, azaz biztosítási díjat, egy évig vehessék igénybe a munkanélküli-járadékot. Akiknek ennél hosszabb idejű befizetésük van, azok - az eredeti tárca-előterjesztésnek megfelelően - tovább részesüljenek ebből a járadékból. Mintegy négyéves munkaviszony, azaz befizetés ad lehetőséget a kétéves járadék igénybevételére. A jelenlegi elképzelések szerint a járadékidő első felében a korábbi munkabér 70 százaléka vehető fel, de ez nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A második időtartamban a munkabér 50 százaléka jár, de ez sem lehet kevesebb az akkori minimálbérnél.
A munkaadók és a kormány képviselői a megbeszélésen ragaszkodtak ahhoz a variációhoz, hogy a minimális egyéves időtartamú járulék, azaz biztosítási díj befizetésével csak féléves járadékra szerezzenek jogosultságot a dolgozók.
Mint ismeretes, jelenleg a munkanélküliek a munkaviszony-megszűnés módjától függően az előző munkabérük 60-70 százalékát kapják fél évig, és 50-60 százalékát ismét fél évig. Egy évet követően az átmeneti munkanélküli-járadékot kérhetik, ez a második féléves munkanélküli-segély 75 százaléka. Mindkét forma kiadásait a Foglalkoztatási Alapból, azaz a költségvetésből fedezik.
A munkanélküliség mértéke a jövőben már nem teszi lehetővé, hogy ezt a kiadást a Foglalkoztatási Alapból fedezzék. Ezért szükséges - törvényben is szabályozott módon - a biztosítási alapú ellátás. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságában a munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt egyetértett abban, hogy a biztosítási forma bevezetése nem növelheti sem a munkavállalók, sem a munkaadók terheit. Ezért ezt a szisztémát csak úgy tudják elképzelni, ha a dolgozók a 10 százalék nyugdíjjárulék befizetésük egy részét például 1 százalékát, a munkáltatók a 43 százalék társadalombiztosítási járulék bizonyos hányadát, például 3 százalékát utalják át a munkanélküli járadék alapjába. (folyt. köv)
1990. november 2., péntek 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a foglalkoztatási törvényről (2. rész)
|
A szakértők elképzelhetőnek tartják azt is, ha a személyi jövedelemadó, illetve a vállalkozási nyereségadó bizonyos részének átcsoportosításából hozzák létre ezt az alapot, s ezek a befizetések foghatók fel járulékként, azaz biztosítási díjként. A járadék jogosultságból kieső, de munkához nem jutó dolgozók segélyezését e formánál is a Foglalkoztatási Alapból finanszírozzák.
Egyetértés volt abban is a megbeszélésen, hogy e biztosítási formához önkéntes alapú befizetéssel csatlakozhassanak az egyéni vállalkozók és a külföldiek. (MTI)
1990. november 2., péntek 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|