|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP támogatja a nemzetiségi jelölteket
"Az MSZP Elnöksége - Sánta
Elemérnek, a Cigány Munkások Szövetsége országos elnökének azon
felhívását támogatva, amelyben a demokratikus pártok segítségét kéri
a cigány származásúak önkormányzati választásokon történő
jelöléséhez - hangsúlyozza, hogy már korábban minden
pártszervezetünk figyelmébe ajánlottuk ezt a feladatot.
Ugyanakkor - e téma kapcsán - fontosnak tartjuk kinyilvánítani,
hogy a Szocialista Párt helyi szervezetei minden más - német,
szlovák, horvát, román, stb. - nemzetiségi jelölt indulását és
bejutását támogatja az önkormányzati testületekbe.
"
Izraeli Rádió:
Egy budapesti merénylet
"Füstbombát dobtak ma egy Dob utcai cukrászdába. Nem az a
furcsa benne, hogy a Dob utcai cukrászdába, egy zsidó cukrászdába
füstbombát dobtak... az döbbentett meg, hogy milyen
hivatalos elbírálást nyert ez az ügy Budapesten. Maga a
belügyminiszter fordult a zsidó vezetőkhöz és azt kérte, hogy ne
szellőztessék az ügyet. Majd utána különféle igéreteket kapott a
zsidó közösség, hogy egy rendőri alakulatot állítanak szolgálatba a
Síp utca 12 és annak a körényékén.
"
|
|
|
|
|
|
|
A francia és a magyar polgármesterek
|
------------------------------------
München, 1990. szeptember 9. (SZER, Magyar híradó) - A magyar parlament döntése, hogy országgyűlési képviselő nem lehet polgármester, nem váltott ki osztatlan helyeslést a hazai sajtóban. Pedig ez a rendszer számos nyugati demokráciában jól bevált, mivel így biztosítható, hogy a polgármester minden idejét és energiáját a város ügyeinek intézésére fordítsa, a parlamenti képviselőt pedig ne vonják el helyi problémák az országos feladatok megoldásától.
Más a helyzet Franciaországban, ahol a polgármesterre inkább reprezentatív, mint gyakorlati közigazgatási feladatok várnak. Kemény István párizsi levelét idézzük, mely ezt a rendszert tartja helyesnek és követésre méltónak:
A parlament úgy döntött, hogy tisztviselő nem lehet polgármester. Meggyőződésem szerint ez a döntés hibás volt. Már a legközelebbi hetekben, a választási hadjárat során gondokat fog okozni és a későbbiekben méginkább.
Franciaországot hozom fel példának. Ebben az országban kétkamarás parlament van. A két kamara közül a nemzetgyűlés a fontosabb, de a szenátus is fontos ellensúlyozó, kiegyenlítő szerepet játszik. Nos, a nemzetgyűlési képviselők 80 százaléka, a szenátorok 93 százaléka vezető tisztséget tölt be a helyi önkormányzatokban. Párizs polgármestere Jacques Chirac, az egyik legnagyobb francia párt vezetője. Hasonló a helyzet a vidéki nagyvárosokban és a többi politikai pártban is. A tipikus helyzet az, hogy a vezető pártpolitikusok nemzetgyűlési képviselők vagy szenátorok és ugyanakkor polgármesterek is valamelyik városban. (folyt.)
1990. szeptember 9., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A francia és a magyar polgármesterek - 1. folyt.
|
Ennek egyik következménye az, hogy a Párizsban ülésező parlament igen nagy figyelmet fordít a különböző városok és vidékek problémáira, és a képviselők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mi van az országban.
Egy másik következménye az, hogy a francia polgármesterek igen nagy mértékben tudják védelmezni az általuk vezetett önkormányzatok érdekeit. Jelentkezik ez a pénzügyekben is. A költségvetési és adótörvények alakításában a városi és vidéki önkormányzatok már jó régen elérték az igen jelentős pénzügyi önállóságot és függetlenséget.
A mai magyar parlamenti pártok programjaikban és nyilatkozataikban az erős önkormányzatok mellett foglalnak állást. Az e heti döntés viszont nem kedvez az önkormányzatoknak. Csak azzal tudom ezt magyarázni, hogy a képviselők többsége nem gondolta végig a dolgot.
Gondolnunk kell a káderhiányra is. 40 éven át nem volt politikai élet az országban. Politikai küzdelmekben, helyi és országos döntések meghozatalában senki sem szerezhetett tapasztalatokat. Ennek folytán mindenhová kevés a megfelelő ember. Az új politikai és igazgatási rendszer létrehozásának körülményei is amellett szóltak volna, hogy a képviselők lehessenek polgármesterek. A tavaszi választások idején a pártok legjobb embereiket igyekeztek a parlamentbe küldeni. Miért ne lehetne ezek közül valaki Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen és a többi város polgármestere? (folyt.)
1990. szeptember 9., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A francia és a magyar polgármesterek - 2. folyt.
|
Függetlenül most már a parlament keddi döntésétől, még valamit szeretnék a hallgatók figyelmébe ajánlani. Megint csak franciaországi tapasztalatok alapján. Demokratikus országban igen nagy mértékben függ az emberek élete attól, hogy kit választanak polgármesternek. Különösen a falvaknak és a kisvárosoknak lesz szükségük arra, hogy olyan személyt válasszanak, aki képes érdekeket integrálni. Káros intézkedések ellen egy kis közösség csak akkor tud védekezni, ha jó polgármestere van. A nagyvárosok lakói pedig minden nap tapasztalják, hogy a főpolgármester előbb-utóbb a város gazdájává válik. Demokrácia van, tehát lehet bírálni, lehet kontrollálni, mégis ő a gazda. Tessék tehát jól választani. +++
1990. szeptember 9., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|