|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP támogatja a nemzetiségi jelölteket
"Az MSZP Elnöksége - Sánta
Elemérnek, a Cigány Munkások Szövetsége országos elnökének azon
felhívását támogatva, amelyben a demokratikus pártok segítségét kéri
a cigány származásúak önkormányzati választásokon történő
jelöléséhez - hangsúlyozza, hogy már korábban minden
pártszervezetünk figyelmébe ajánlottuk ezt a feladatot.
Ugyanakkor - e téma kapcsán - fontosnak tartjuk kinyilvánítani,
hogy a Szocialista Párt helyi szervezetei minden más - német,
szlovák, horvát, román, stb. - nemzetiségi jelölt indulását és
bejutását támogatja az önkormányzati testületekbe.
"
Izraeli Rádió:
Egy budapesti merénylet
"Füstbombát dobtak ma egy Dob utcai cukrászdába. Nem az a
furcsa benne, hogy a Dob utcai cukrászdába, egy zsidó cukrászdába
füstbombát dobtak... az döbbentett meg, hogy milyen
hivatalos elbírálást nyert ez az ügy Budapesten. Maga a
belügyminiszter fordult a zsidó vezetőkhöz és azt kérte, hogy ne
szellőztessék az ügyet. Majd utána különféle igéreteket kapott a
zsidó közösség, hogy egy rendőri alakulatot állítanak szolgálatba a
Síp utca 12 és annak a körényékén.
"
|
|
|
|
|
|
|
Orosz KP: győztek a reformerek? - 2.
|
Az első szakasz második nagy vihara akkor kavarodott, amikor megválasztották a párt első titkárát. Elvi és személyi vita egyaránt éles volt. Először sokan azt minősítették hibának, hogy program, szervezeti szabályzat nélküli párthoz választanak vezetőt, s aztán majd a gombhoz varrhatják a kabátot. Az igazi bomba akkor robbant, amikor Ivan Kuzmics Polozkovot választották meg első titkárrá. (Sajtókörökben pillanatok alatt elterjedt, hogy a Kuzmics - apai névként - a konzervativizmus amolyan gyűjtőfogalmává minősült át, hiszen a konzervatív pártvezetők nagy egyénisége, Jegor Ligacsov is Kuzmics.)
Polozkov szélesebb körben akkor vált ismertté, amikor krasznodari párt- és tanácsi vezetőként keresztbefeküdt az agrárviszonyokon javítani akaró bérleti rendszer bevezetésének. Később, ez év tavaszán ő volt a parlament elnöki tisztéért folyó versenyben a radikális reformpárti Borisz Jelcin ellenfele.
Polozkov megválasztása után sokan kiléptek a pártból, másutt egész pártszervezetek tagadták meg a tagdíjfizetést, mondván, hogy ők csak az SZKP-nak kívánnak tagjai lenni, Polozkovval nem közösködnek. Közben felfüggesztették a tanácskozást, lezajlott a maga ellentmondásaival együtt az SZKP XXVIII. kongresszusa, amely végül sem igazi pártszakadáshoz nem vezetett, sem a konzervatívok számára nem hozott diadalt.
A szeptemberi folytatás megmutatta, hogy az Oroszországi KP egymással homlokegyenest szembenálló erők gyűjtőhelye, s ez az állapot sokáig nem tarható fent. Nem fogadták el a Polozkov által előterjesztett cselekvési programot, azt a kongresszus - egyébként erősen konzervatív irányultságú többsége - nem tartotta elfogadhatónak. A dokumentum végleges kialakításáig tehát az oroszországi kommunisták - csakúgy mint önálló pártjuk megalakulása előtt - az SZKP kongresszusi dokumentumai szerint tevékenykednek.
Lényegében tehát a személyi kérdéseken kívül egyelőre semmi sem dőlt el, a formai döntés a központi bizottságra és a központi ellenőrző bizottságra maradt, az év végéig kell elkészülniük a programmal. Addig az is kérdés, hogy az SZKP tagságának csaknem 60 százalékát kitevő oroszországi kommunisták közül hányan maradnak a párt tagjai olyankor, amikor a társadalmi folyamatok hatására amúgy is csökken a párt tekintélye, befolyása. Lehet, hogy a program elfogadására a hatalmas párttagság megfogyatkozik, s a párt mostani önmagához képest valóban egérméretűvé fog lefogyni? +++
Szántó András (Moszkva), MTI-Panoráma
1990. szeptember 9., vasárnap 14:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|