 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP támogatja a nemzetiségi jelölteket
"Az MSZP Elnöksége - Sánta
Elemérnek, a Cigány Munkások Szövetsége országos elnökének azon
felhívását támogatva, amelyben a demokratikus pártok segítségét kéri
a cigány származásúak önkormányzati választásokon történő
jelöléséhez - hangsúlyozza, hogy már korábban minden
pártszervezetünk figyelmébe ajánlottuk ezt a feladatot.
Ugyanakkor - e téma kapcsán - fontosnak tartjuk kinyilvánítani,
hogy a Szocialista Párt helyi szervezetei minden más - német,
szlovák, horvát, román, stb. - nemzetiségi jelölt indulását és
bejutását támogatja az önkormányzati testületekbe.
"
Izraeli Rádió:
Egy budapesti merénylet
"Füstbombát dobtak ma egy Dob utcai cukrászdába. Nem az a
furcsa benne, hogy a Dob utcai cukrászdába, egy zsidó cukrászdába
füstbombát dobtak... az döbbentett meg, hogy milyen
hivatalos elbírálást nyert ez az ügy Budapesten. Maga a
belügyminiszter fordult a zsidó vezetőkhöz és azt kérte, hogy ne
szellőztessék az ügyet. Majd utána különféle igéreteket kapott a
zsidó közösség, hogy egy rendőri alakulatot állítanak szolgálatba a
Síp utca 12 és annak a körényékén.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Ezután igen hosszas vita kezdődött a minimálbérek emeléséről. A
munkavállalók képviselői a jelenlegi 4800 forintos minimálbér 5700
forintra emelését kérték. A munkáltatók először elismerték ennek
jogosságát, aztán néhány szervezet képviselője visszakozott a
kormány által javasolt 5100 forintra, később az 5400, majd az 5600
forintos összegre tettek javaslatot. Amikor - már este - a
munkavállalók képviselői is elfogadták az 5600 forintot, s többek
között garanciát kértek arra, hogy a költségvetési szférában is
biztosítsa a kormány ezt a minimálbért, a kormány képviselői 48 órás
haladékot kértek a megállapodás végleges jóváhagyására. A
munkavállalók ezért kilátásba helyezték, hogy a munkáltatókkal
együtt nyilvánosságra hozzák egyezségüket, kifejezve értetlenségüket
a kormány magatartásával szemben. A munkavállalói kör bizonyította,
hogy a 30 százalékos inflációval számolva 6150 forint a társadalmi
minimum. (Jelenleg egyébként több mint 1 millió 200 ezer ember kap
napi nyolc órai munkáért havi 5700 forint alatti összeget.) A
munkavállalók képviselői szükségesnek tartották, hogy jövőre a
társadalmi minimum szintjére emeljék a minimálbérek nettó összegét,
majd ezen a szinten indexálják, azaz automatikusan az áremelésekhez
igazítsák.
A vita során Rabár Ferenc pénzügyminiszter kifejtette: a
költségvetésnek jelenleg nincs több lehetősége mint a minimálbérek
5100 forintra emelése, azaz a minimális szociális kompenzáció
elérése, illetve bizonyos bérnövekményi körben az adókedvezmények
megadása. Az ezen felüli béremelésekhez a költségvetésnek máshonnan
kell elvonni az eszközöket. Egyelőre csak ezt tudja garantálni, jövő
év január 1-jétől viszont széles körű változásokat ígért: reális
ár-, bér-, adó, illetve piaci viszonyok kialakítását.
A kiosztott előterjesztés szerint a minimálbér 5600 forintra
emelésének idei négy havi költsége a vállalatok, a mezőgazdaság,
illetve a költségvetés számára 1,6 milliárd, 1 milliárd, illetve 0,5
milliárd forint. Az MSZOSZ szakértője szerint, amennyiben a
költségvetés bizonyos körben adókedvezményeket is vállalna, ez
további néhány száz millió forintos terhet jelentene az
államkasszának. A tanácskozáson a Pénzügyminisztérium egyik
munkatársa rámutatott: a minimálbér-emelés miatti létszámleépítések
további több száz millió forinttal terhelnék az amúgyis
forráshiánnyal küszködő Foglalkoztatási Alapot.
Végül a munkavállók, a munkáltatók és a kormány képviselői
megállapodtak: a kormánynak tisztáznia kell, hogyan teremtheti meg a
költségvetési szférában is az 5600 forintos minimálbér elérésének
anyagi fedezetét. (MTI)
1990. augusztus 1., szerda 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|