Rendszerváltás és az MTI

	Csúcs - nyilatkozat, sajtóértekezlet 1.
Horváth Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Helsinki, 1990. szeptember 9. vasárnap (MTI-tud.) - ,,A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak feltett szándéka, hogy véget vessen a jelenlegi válságnak. Előnyben részesítik a békés megoldást, ám ha az eddigi lépések nem vezetnek eredményre, mindkét ország kész fontolóra venni további olyan intézkedéseket, amelyek összhangban állnak az ENSZ alapokmányával. Minden kétséget kizáróan demonstrálni kívánják, hogy az agresszió nem lehet és nem is lesz kifizetődő,, - mondta ki a George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet államfő vasárnapi csúcsértekezletéről Helsinkiben kiadott közös közlemény. A dokumentumban a két államfő leszögezte, hogy a válság megoldása kizárólag az ENSZ BT vonatkozó határozatainak maradéktalan megvalósításával képzelhető el. Irak elszigeteltségének csakis az vethet véget, ha maradéktalanul helyreáll Kuvait augusztus 2-ika - azaz az iraki agresszió - előtti státusa. A mintegy hét órán át tartó csúcstalálkozó befejeztével tartott sajtóértekezleten mindkét államfő hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás kérdését nem vitatták meg. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy egy ilyen beavatkozás beláthatatlan következményekkel járna. Bush elnök azonban nyomatékosan hangsúlyozta: ,,Nem vagyok hajlandó megvitatni, mi lesz, mit fog tenni az Egyesült Államok a jövőben, de egyetértek Gorbacsov elnök azon véleményével, hogy a legjobb a békés megoldás lenne,,. George Bush tehát továbbra sem zárta ki egyértelműen a katonai beavatkozás lehetőségét. Kérdésekre válaszolva Bush kijelentette: nem kérte a találkozón, hogy a Szovjetunió küldjön katonákat az Öböl térségébe, hiszen ott jelenleg 23 ország katonái és fegyverei tartózkodnak, s ez kellőképpen garantálja Szaúd-Arábia biztonságát. A szovjet elnök ezzel kapcsolatban közölte: Bush ígéretet tett rá, hogy a válság végeztével az Egyesül Államok kivonja haderőit Szaud-Arábiából. Gorbacsov nagyon fontosnak nevezte ezt a kötelezetttségvállalást. A szovjet katonai tanácsadók iraki jelenlétéről Mihail Gorbacsov új adattal szolgált: eszerint a válság kezdetekor még 196 szovjet tanácsadó tartózkodott Irakban, számuk azonban megbízatásuk lejártával folyamatosan csökken, s mostanra már csupán 15O-en maradtak ott, a többiek hazatértek. (folyt.) 1990. szeptember 9., vasárnap 19:11
Vissza »

	Csúcs - nyilatkozat, sajtóértekezlet (2. rész)
Bush elnök újfent méltatta a Szovjetunió kérlelhetetlen álláspontját az iraki válságot illetően, de hangsúlyozta: a csúcstalálkozón ugyan szó volt a Moszkvának nyújtandó amerikai gazdasági segítségről is, ez azonban elsősorban annak a kifejeződése, hogy az Egyesült Államok rendkívüli mértékben érdekelt a peresztrojka sikerében. Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatban rámutatott: a Szovjetunió nem valamiféle jutalomban részesül jó magatartásáért, és nem lehet megvenni, de számít az amerikai együttműködésre, amely az újfajta nemzetközi megközelítések és újfajta politika része. Helsinkiben ismeretessé vált, hogy a jövő héten vezető amerikai üzletemberekből álló csoport utazik Moszkvába. A küldöttséghez csatlakozik James Baker külügyminiszter is. Mind a kiadott közös közleményben, mind a sajtóértekezleten mindkét államfő leszögezte, hogy az ENSZ keretében és azon kívül, együttesen és külön-külön is mindent elkövetnek a válság megoldása érdekében. A Szovjetunió részéről ebben benne foglaltatik az is, hogy továbbra is tartja a kapcsolatot Irakkal, és igyekszik meggyőzni Szaddám Huszein államfőt a józanság szükségességéről. Mindkét fél elismerte, hogy az ENSZ BT 661. számú határozata nem tiltja a humanitárius segélyeket, így az Iraknak és Kuvaitnak szánt élelmiszersegélyeket, de határozott véleményük, hogy az ENSZ BT illetékes bizottságának ki kell dolgoznia, mi tekinthető humanitárius segélynek. Utána a nemzetközi szervezeteknek szigorúan gondoskodniuk kell arról, hogy e szállítmányok azokhoz - például az iraki gyerekekhez - jussanak el, akiknek szánták őket. Szóba került a csúcstalálkozón a START és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kérdése is, s mindkét államfő azt hangsúlyozta, hogy újfent megbízzák tárgyalóküldöttségeiket: mindkét tárgyalás-sorozaton lehetőleg még idén kössék meg a megállapodásokat. (folyt.) 1990. szeptember 9., vasárnap 19:18
Vissza »

	Csúcs - nyilatkozat, sajtóértekezlet (3. rész)
Mihail Gorbacsov fellebbentette a függönyt - mint mondotta, remélve, hogy Bush elnök ezt nem veszi rossznéven - egy olyan kérdésről is, amely a tárgyalásokon szerepelt, de a közleményben nem kapott helyet: elmondta, hogy Bush elnök értésre adta, mindeddig Washingtonban úgy vélték, a Szovjetunió nem játszik jelentős szerepet a Közel-Keleten, most azonban a válság kapcsán fény derült rá, hogy mégiscsak van súlya. Gorbacsov ehhez hozzátette: a mai történelmi-politikai helyzetben már senki nem tarthat igényt egyeduralomra. ,,Azok az országok sem, amelyek korábban erre hajlottak, s amelyek képviselői talán most itt ülnek a teremben.,, Ma már csak a megoldások közös keresése vezethet célba. - Ezzel kapcsolatban megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a Szovjetunió az arab-izraeli konfliktus megoldására évek óta javasolja egy nemzetközi értekezlet összehívását. Ugyanakkor Bush elnök a sajtóértekezleten ismét kizárta, hogy a jelenlegi iraki válság, valamint az arab-izraeli konfliktus összemosódjon, de reményének adott hangot, hogy sikerül megoldást találni az utóbbira is. Mindkét fél egyetértett abban, hgoy eljött a nagyhatalmak közös cselekvésének ideje. Az iraki válságot ezen új politikai megközelítés szakítópróbájának tekintik, s ennek fényében különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködésnek, és ezen belül a személyes találkozóknak. Bush elnök rámutatott: e találkozókon elmélyül a kölcsönös megértés. ,,Nem egyformán gondolkodunk ugyan, de meg tudunk beszélni dolgokat, s az eltérések mellett egyre tágul a közös talaj,, - mondta. +++ 1990. szeptember 9., vasárnap 19:30
Vissza »