|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye
"A Független Kisgazdapárt piliscsabai
szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság
megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen
leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az
intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a
piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát,
hogy foglaljon állást az ügyben.
A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet
javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben
felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert
magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és
a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:
Sütő András útja Budapestig
"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón
végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal
megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a
kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta
ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a
marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor
éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt
nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították
még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba,
ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke
kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent
elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András
gyógyítása és szemének megmentése érdekében."
|
|
|
|
|
|
|
Knesszet-határozat: Kelet-Jeruzsálem és a Golan Izraelé
|
Eszes Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1990. március 28. szerda (MTI-TUD) - Egy munkapárti
képviselő javaslatára az izraeli knesszet szerdán olyan
törvényjavaslatot fogadott el, miszerint - a korábban már egyoldalú
lépéssel bekebelezett - Kelet-(Arab-)Jeruzsálem és a Golan-fennsík
,,Izrael állam részét képezi, semmiképp sem lehet róluk tárgyalni,,
egy esetleges izraeli-arab alku során. A parlament azt is
megerősítette, hogy Jeruzsálem (nyugati és keleti része egyaránt)
,,Izrael örök időkre egyesített fővárosa marad,,.
Az izraeli törvényhozás az 1967-ben Jordániától elhódított kelet-jeruzsálemi városrészt 140 000 lakosával együtt 1980. júliusában az országhoz csatolta és kiterjesztette rá a szuverenítását. A Szíriától elfoglalt, kiemelt katonai fontosságú Golan-fennsík elcsatolását 1981. decemberében hirdették ki hivatalosan. (A 70 km hosszú és 25 km széles fennsík a Jordán-folyó felső folyása és a Tiberiás-tó fölé magasodik. Rajta keresztül nyílt út vezet a közeli Damaszkuszba, Szíria fővárosába.)
Izraeli elemzők szerint a törvényjavaslat elfogadásához nagy lökést adott a washingtoni szenátus öt nappal ezelőtti példátlan határozata, amelyben a szenátorok ,,kimondták, hogy Jeruzsálem (benne Kelet-Jeruzsálem) Izrael fővárosa marad,,. A hivatalos amerikai állásponttal ellenkező szenátusi döntéssel szemben a leghatározottabban tiltakoztak az arab fővárosokban, nemcsak az izraeli ,,terjeszkedés törvényesítése,, miatt, hanem amiatt is, hogy Kelet-Jeruzsálem a zsidókhoz és a keresztényekhez hasonlóan a muzulmán világ szent városa, hiszen ott van az Al Aksza és az Omar mecset. Az arab vezetők egybehangzóan kijelentették, hogy az ENSZ által eredetileg nemzetközi státusunak tervezett Kelet-Jeruzsálem végleges annektálása súlyosan kompromittálná minden tárgyalásos békekötés esélyét.
A törvényjavaslatot előterjesztő Slomo Hillel azzal érvelt, hogy az izraeli nagykoalíció két héttel ezelőtti bukása ellenére abban széleskörű egyetértés van az országban, hogy nem vonulnak ki Kelet-Jeruzsálemből és a Golanról. Az indítvány mellett szavaztak a Munkapárt, a Likud és a szélsőjobboldal képviselői, ellene pedig a baloldali pártok honatyái. +++
1990. március 28., szerda 19:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|