Rendszerváltás és az MTI

	Ausztrália: Hawke és Peacock - a két rivális (1. rész)
1990. március 28. (MTI-Press) - Bob Hawke Ausztrália hivatalban lévő minisztrerelnöke minden jel szerint megalakíthatja 1983 óta negyedik kormányát. A múlt hétvégi választásokon - nem végleges eredmények szerint - ugyanis a Munkáspártnak sikerült minimális többséget szereznie legfőbb riválisával szemben. A 148 tagú parlamentben a labouristák 22 mandátumos fölényéből 4-5 főnyi maradt meg a Liberális Párt és Nemzeti Párt választási koalíciójával szemben. Ausztráliában a választási küzdelem két politikusra koncentrálódott és a közvéleményben róluk kialakult egyformán ellentmondásos kép hozzájárult a szoros eredményhez. Bob Hawke, azaz Robert James Lee Hawke - ahogy a dél-ausztráliai Bordertown anyakönyvébe bejegyezték - december 9-ikén múlt hatvanéves. Előbb Nyugat-Ausztrália egyetemén szerzett jogi és közgazdasági diplomát majd 1952-től Rhodes-ösztöndíjjal három évig Oxfordban tanulmányozta a munkaügyi viták jogi kérdéseit. A nagy múltú brit egyetemi városban nemcsak a cricket-pályán aratott elsimerést, hanem beírta magát a Guinness rekordok könyvébe is azzal, hogy 12 másodpec alatt 2,5 pint, vagyis másfél liter sör folyt le a torkán. Hazatérése után volt olajtársaság tisztviselője, kertész, kőműves és alkalmi munkás, mígnem 1957-ben a szakszervezeti szövetség kutatóintézetében a bérkérdések szövevényében mélyült el. 1970-ben a szakszervezetek elnöke lett és 1980-ban választották be a parlamentbe. Ehhez képest hamar, 1983-ban az ország miniszterelnöki székébe ülhetett nem kis részben azért, mert változtatni tudott azon a róla alkotott képen, hogy ő a nagyhangú szakszervezeti főnök, és leszokott az ivásról is. Az immár hatvanas éveit taposó politikus azonban indulatait ma sem rejti véka alá, de egyre ritkábban nyilvánít véleményt a napi politika ügyeiben és mind többször foglal állást nemzetközi vagy legalábbis külpolitikai kérdésekben, mint a kínai helyzet a Tienanamen téri vérengzés után, vagy a kambodzsai rendezés lehetőségei. Hawke néhány szavazót bizonnyal elvesztett amiatt, hogy józan és megfontolt politikusnak mutatja magát és nem amolyan mosolygós "belevaló fickónak", mint hajdanán. Ez már csak azért is valószínű, mert riválisa Andrew Peacock is hasonló taktikát választott, ő is komoly államférfiú képét igyekszik felvenni, holott sokan amatőrnek és playboynak tartották eddig. (folyt.) 1990. március 28., szerda 14:12
Vissza »

	Ausztrália: Hawke és Peacock - a két rivális (2. rész)
Az ötvenegy éves Andrew Peacock állítólag már iskolás korában kijelentette , hogy egy napon Aussztrália miniszterelnöke lesz. Annyi bizonyos, hogy ehhez még sosem állt olyan közel, mint most, amikor az általa vezetett liberális-nemzeti párti koalíció alaposan megszorongatja a kormányzó Munkáspártot. Ám a dolog úgy áll, hogy valószínűleg politikai pályafutásának végét jelenti, ha a végleges választási eredmények nem az ő javára billennek, mert pártbéli ellenfelei emiatt kaiakolbólintják vezéri székéből. Andrew Sharp Peacock igazi kékvérű konzervatív családból származik és 1939 február 13-ikán a Melbourne-ben látta meg a napvilágot. Bob Hawke-kal ellentétben csaknem harminc éves parlamenti tapasztalat áll mögötte: 1961 óta megszakítás nélkül képviselő, 1969-és 1980 között többször volt miniszter, így 1975-1980 között külügyminiszter is. 1982-ben Fraser miniszterelnökkel szemben még nem tudta megszerezni a pártvezetők támogatását, hogy a Liberális párt élére álljon, de egy évvel később, amikor a Munkáspárttal szemben elvesztették a választásokat mégis megválasztották pártelnöknek. Ez nem tartott azonban két évnél tovább, mert az 1984-es ujabb választási vereség után 1985 szeptemberében leváltották, amikor viszont a politikai porgmatizmus a liberálisok körében felülkerekedett Peacockot tavaly májusban visszahívták. Ő volt az, aki felismerte, hogy a karizmatikus Bob Hawke-kal szemben személyiségi és stílusjegyekkel kell felvennni a versenyt. Ám ez a taktika éppen neki és éppen a konzervatív körökben kevéssé kedvezett. Két válás és Shirley MacLaine amerikai szinésznővel a lapokban bőven szellőztetett románca után egy többen tartják komolytalan élvhajhásznak, mint az ország vezetésére alklamas politikusnak, s csak a kormány politkájával való elégedetlenség játszik a kezére. A televizió uralta választási kampányban Peacock kitért a fajsúlyos kérdések elől és megmaradt a teátrális kortesbeszédek mellett. Félperces - bár annál gyakoríbb - tévéreklámok főszereplőjeként tündökölt. Jellemző, hogy gazdasági ügyekről például Peaacock helyett kizárólag John Hewson, az árnyékkormány pénzügyminisztere nyilatkozott. A választók jelentős tömegeit így Peacocknak - finoman szólva - nem sikerült meggyőznie világraszóló politikusi tálentumáról. +++ Szücs D. Gábor MTI-PRESS 1990. március 28., szerda 14:23
Vissza »