|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye
"A Független Kisgazdapárt piliscsabai
szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság
megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen
leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az
intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a
piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát,
hogy foglaljon állást az ügyben.
A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet
javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben
felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert
magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és
a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:
Sütő András útja Budapestig
"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón
végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal
megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a
kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta
ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a
marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor
éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt
nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították
még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba,
ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke
kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent
elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András
gyógyítása és szemének megmentése érdekében."
|
|
|
|
|
|
|
A két német állam kapcsolatainak krónikája (1945-1990) (1.rész)
|
1990. március 27. kedd (MTI/-SAB - MTI-Panoráma) - "Ami
Európát megosztja, az választja el egymástól a németeket is, ami
összeköti Európát, az egyesíti majd a németeket is. Mi egy nemzet
vagyunk és az is maradunk. Nincs kapitalista és nincs szocialista
német nemzet, hanem csak egy német nemzet." (Hans-Dietrcih Genscher
- Der Morgen című lapban - 1989. december 15.)
1945. május 8. - A második világháború Németország kapitulációjával befejeződik Európában.
1947. január 1. - Németország amerikai és angol megszállási övezeteit Bizónia néven gazdaságilag egyesítik.
1948. március 20. - A szovjet és a nyugati fél közötti ellentétek miatt beszünteti tevékenységét a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács.
1948. június 23-1949. május 12. - Az első berlini válság. A szovjet hatóságok lezárják a Nyugat-Berlint a nyugati német zónákkal összekötő utakat. A nyugati hatalmak megnyitják az ún. berlini légihidat; Nyugat-Berlin ellátását légi úton biztosítják. Végül szovjet-amerikai megállapodás alapján megszünik Berlin blokádja.
1949. május 24. - Németország nyugati megszállási övezetében elfogadják a bonni alaptörvényt.
1949. május 30. - Németország szovjet megszállási övezetében elfogadják a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányát.
1949. szeptember 7. - Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. Első elnöke Theodor Heuss; kancellárja Konrad Adenauer.
1949. október 7. - Kikiáltják a Német Demokratikus Köztársaságot. Köztársasági elnök: Wilhelm Pieck; miniszterelnök: Otto Grotewohl.
1950. július 6. - NDK-lengyel egyezmény az Odera-Neisse határ elismeréséről.
1951. július 9. - A nyugati államok és az NSZK között megszünik a hadiállapot.
1953. június 17-19. - Kelet-Berlinben és az NDK több városában felkelés robban ki, amelynek a szovjet csapatok és az NDK rendőrsége vetnek véget.
1954. március 25- A Szovjetunió szuverén államnak ismeri el az NDK-t.
1954. október 23. - A nyugati hatalmak aláírják az ún. párizsi egyezményeket. (Elismerik az NSZK szuverenitását; az NSZK csatlakozik a Nyugat-európai Unióhoz; az NSZK belép a NATO-ba.)
1955. január 25. - A Szovjetunió deklarálja a hadiállapot megszünését Németországgal. (folyt)
1990. március 28., szerda 12:23
|
Vissza »
|
|
A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (2.rész)
|
1955. május 9. - Az NSZK a NATO egyenjogú tagja lesz.
1955. szeptember 9-13. - Konrad Adenauer kancellár Moszkvába látogat. Megállapodnak az NSZK és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételében.
1955. szeptember 19. - Szovjet-NDK egyezmény a két ország viszonyának szabályozásáról.
1955. szeptember 22. - Életbe lép az ún. Hallstein-doktrína, amelynek értelmében az NSZK megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az államokkal, - kivéve a Szovjetuniót - amelyek elismerik az NDK-t.
1956. január 27. - Az NDK csatlakozik a Varsói Szerződéshez.
1961. augusztus 13. - A berlini fal felépítése.
1969. október 29. - Willy Brandt, az új nyugatnémet szociáldemokrata párti kancellár meghirdeti az új keleti politikát.
1970. március 19. - Willy Brandt, az NSZK kancellárja és Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke első ízben találkozik Erfurtban és tárgyalásokat folytatnak a két német állam viszonyáról. Második találkozójukra 1970. május 21-én Kasselban kerül sor.
1970. december 6-8. - Willy Brandt kancellár varsói látogatása során aláírják a status quo elismeréséről, a két ország kapcsolatainak rendezéséről szóló lengyel-nyugatnémet szerződést.
1972. május 26. - Az NDK és az NSZK aláírja az első nemzetközi jogi érvényű szerződését. A két ország közötti közlekedésről intézkedő megállapodás 1972. október 17-én lép életbe.
1972. június 3. - Aláírják a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodást. Ez az első nemzetközi érvényű, a Kelet és a Nyugat által elismert okmány Nyugat-Berlinről.
1972. december 21. - Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr a bonni Kancellári Hivatal államtitkára Berlinben aláírják a két német állam alapvető kapcsolatait szabályozó - 1973 junius 21-én életbelépő - alapszerződést. 1973. szeptember 18. - Az ENSZ-közgyülés felveszi a világszervezet tagjai közé az NDK-t és az NSZK-t.
1974. március 14. - Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese és Günter Gaus a nyugatnémet Kancellári Hivatal államtitkára Bonnban jegyzőkönyvet ír alá a két német állam külképviseleteinek kölcsönös (1974. május 2.) megnyitásáról.
1981. december 11-13. - Helmut Schmidt személyében 11 év óta először tesz nyugatnémet kancellár hivatalos látogatást az NDK-ban. A Berlin közelében lévő Werbellin-tónál megbeszéléseket folytat a két német állam kapcsolatáról és nemzetközi kérdésekről Erich Honecker államfővel. (folyt)
1990. március 28., szerda 12:26
|
Vissza »
|
|
A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (3.rész)
|
1986. február 19-21. - Az SPD parlamenti csoportjának meghívására Horst Sindermannak, a Népi Kamara elnökének vezetésével az NSZK-ban folytat tárgyalásokat az NDK parlamenti küldöttsége. Sindermann az eddigi legmagasabb rangú NDK politikus, aki Bonnban tárgyal. (A két törvényhozó szerv között nincs hivatalos viszony.)
1986. május 6. - Berlinben aláírják a két német állam közötti kulturális együttműködési szerződést, amelynek érvénye Nyugat-Berlinre is kiterjed.
1987. július 10. - Bonnban parafálják az NSZK és az NDK öt évre szóló megállapodását.
1987. szeptember 1. - NDK-NSZK megállapodás a nyugdíjasok és sürgős családi ügyekben utazók vasúti kedvezményéről.
1987. szeptember 7-11. - Erich Honecker - az NDK-beli államfők és NSZEP pártfőtitkárok közül elsőként - az NSZK-ba látogat. Tárgyalásai során megállapodnak a két német állam gazdasági, politikai és humanitárius kapcsolatainak bővítéséről.
1988. február 11. - Erich Honecker, az NDK államfője és Eberhard Diepgen, Nyugat-Berlin kormányzó- polgármestere először találkozik Berlinben, ahol megállapodnak a kapcsolatok széles körű továbbfejlesztésében.
1988. június 11. - Oskar Fischer, az NDK és Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere Potsdamban tárgyal. Ez volt az első német földön megtartott német-német külügyminiszteri találkozó.
1989. július közepe - Ismeretessé válik, hogy az NSZK budapesti, prágai és varsói nagykövetségén, valamint berlini állandó képviseletén egyre nagyobb számban kérnek menedéket NDK-állampolgárok, akik hazatérés helyett Nyugatra akarnak távozni.
1989. szeptember 10. - A magyar kormány bejelenti: egyoldalú döntése értelmében 11-én 0 órától a hazájukba visszatérni nem kívánó NDK-állampolgárok korlátozás nélkül elhagyhatják az országot.
1989. október 1. - Az NSZK prágai nagykövetségén kialakult tarthatatlan állapotok nyomán az NDK beleegyezik, hogy állampolgárai Nyugatra távozzanak. Különvonat szállítja a varsói nyugatnémet követségre menekülteket is az NSZK-ba.
1989. november 9. - "Leomlik" a berlini fal: megnyitják az NDK és Nyugat-Berlin, az NDK és az NSZK közötti átkelőket.
1989. november 28. - Kohl nyugatnémet kancellár a Bundestagban tízpontos tervet terjeszt elő a két német állam újraegyesítésére. Első lépésben "konföderációs szerkezetet" javasol az NDK-val a meg nem határozott időpontban bekövetkező újraegyesítés előtt. (folyt)
1990. március 28., szerda 12:28
|
Vissza »
|
|
A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (4.rész)
|
1989. december 11. - Nyugat-Berlinben 1970 óta első ízben négyhatalmi konferenciát tart a Szovjetunió berlini, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykövete a megosztott város jövőjéről és a német kérdésről.
1989. december 19. - Húsz évi szünet után a két német állam kormányfője munkatalálkozót tart Drezdában. Illetékes minisztereik aláírnak egy kulturális munkatervet és megállapodnak egy gazdasági vegyesbizottság létrehozásában.
1989. december 22. - Megnyitják a Brandenburgi kaput, amelyet 1961. augusztus 13-a, a berlini fal megépítése óta nem lehetett megközelíteni, mert a határövezetben áll.
1990. január 16. - Első ízben tesz hivatalos látogaást Nyugat-Berlinben az NDK miniszterelnöke. Hans Modrow a város kormányzó- polgármesterével, Walter Momperrel folytat megbeszélést.
1990. február 1. - Hans Modrow keletnémet kormányfő a német egységgel kapcsolatos tervet hoz nyilvánosságra: "Németországért, az egységes hazáért - Stratégia az egységes Németország létrehozására" címmel.
1990. február 10-11. - Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter moszkvai villámlátogatásán a német újraegyesités szovjet megítéléséről tájékozódik a Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélésein.
1990. február 13-14. - Hans Modrow, az NDK kormányfője Bonnban tárgyal az NSZK által javasolt pénzügyi unióról és az NDK-ban bevezetendő gazdasági reformokról.
1990. március 8. - Az NSZK szövetségi gyűlése a kormánykoalíció képviselőinek szavazattöbbségével elfogadja az uniópártok és az FDP közös javaslatát Lengyelország nyugati határának szavatolásáról.
1990. máricus 9. - Berlinben szakértői tárgyalások kezdődnek az egyesülés külső vonatkozásairól, technikai-szervezési kérdésekről.
1990. március 14. - A bonni külügyminisztériumban magas állású szakértők körében először cserélnek véleményt a két német állam, valamint a II. világháborúban győztes négy nagyhatalom képviselői Németország egyesítésének folyamatáról (2+4 tárgyalások).
1990. március 18. - az NDK-ban az első, szabad, többpárti választásokon a konzervatív, keresztény választási koalíció a "Szövetség Németországért" (Kereszténydemokrata Párt - CDU, Demokratikus Ébredés - DA, Német Szociális Unió - DSU) győz a szavazatok 48,1 százalékával. +++
B. Rosta Éva - MTI-Panoráma
1990. március 28., szerda 12:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|