Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 28.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye

"A Független Kisgazdapárt piliscsabai szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát, hogy foglaljon állást az ügyben. A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:

Sütő András útja Budapestig

"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba, ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András gyógyítása és szemének megmentése érdekében."

A két német állam kapcsolatainak krónikája (1945-1990) (1.rész)

1990. március 27. kedd (MTI/-SAB - MTI-Panoráma) - "Ami Európát megosztja, az választja el egymástól a németeket is, ami összeköti Európát, az egyesíti majd a németeket is. Mi egy nemzet vagyunk és az is maradunk. Nincs kapitalista és nincs szocialista német nemzet, hanem csak egy német nemzet." (Hans-Dietrcih Genscher - Der Morgen című lapban - 1989. december 15.)


1945. május 8. - A második világháború Németország
kapitulációjával befejeződik Európában.

    1947. január 1. - Németország amerikai és angol megszállási
övezeteit Bizónia néven gazdaságilag egyesítik.

    1948. március 20. - A szovjet és a nyugati fél közötti
ellentétek miatt beszünteti tevékenységét a németországi Szövetséges
Ellenőrző Tanács.

    1948. június 23-1949. május 12. - Az első berlini válság. A
szovjet hatóságok lezárják a Nyugat-Berlint a nyugati német zónákkal
összekötő utakat. A nyugati hatalmak megnyitják az ún. berlini
légihidat; Nyugat-Berlin ellátását légi úton biztosítják. Végül
szovjet-amerikai megállapodás alapján megszünik Berlin blokádja.

    1949. május 24. - Németország nyugati megszállási övezetében
elfogadják a bonni alaptörvényt.

    1949. május 30. - Németország szovjet megszállási övezetében
elfogadják a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányát.

    1949. szeptember 7. - Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság.
Első elnöke Theodor Heuss; kancellárja Konrad Adenauer.

    1949. október 7. - Kikiáltják a Német Demokratikus
Köztársaságot. Köztársasági elnök: Wilhelm Pieck; miniszterelnök:
Otto Grotewohl.

    1950. július 6. - NDK-lengyel egyezmény az Odera-Neisse határ
elismeréséről.

    1951. július 9. - A nyugati államok és az NSZK között megszünik
a hadiállapot.

    1953. június 17-19. - Kelet-Berlinben és az NDK több városában
felkelés robban ki, amelynek a szovjet csapatok és az NDK rendőrsége
vetnek véget.

    1954. március 25- A Szovjetunió szuverén államnak ismeri el az
NDK-t.

    1954. október 23. - A nyugati hatalmak aláírják az ún. párizsi
egyezményeket. (Elismerik az NSZK szuverenitását; az NSZK
csatlakozik a Nyugat-európai Unióhoz; az NSZK belép a NATO-ba.)

    1955. január 25. - A Szovjetunió deklarálja a hadiállapot
megszünését Németországgal. (folyt)



1990. március 28., szerda 12:23


Vissza »


A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (2.rész)


1955. május 9. - Az NSZK a NATO egyenjogú tagja lesz.

1955. szeptember 9-13. - Konrad Adenauer kancellár Moszkvába
látogat. Megállapodnak az NSZK és a Szovjetunió közötti diplomáciai
kapcsolatok felvételében.

    1955. szeptember 19. - Szovjet-NDK egyezmény a két ország
viszonyának szabályozásáról.

    1955. szeptember 22. - Életbe lép az ún. Hallstein-doktrína,
amelynek értelmében az NSZK megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat
azokkal az államokkal, - kivéve a Szovjetuniót - amelyek elismerik
az NDK-t.

    1956. január 27. - Az NDK csatlakozik a Varsói Szerződéshez.

    1961. augusztus 13. - A berlini fal felépítése.

    1969. október 29. - Willy Brandt, az új nyugatnémet
szociáldemokrata párti kancellár meghirdeti az új keleti politikát.

    1970. március 19. - Willy Brandt, az NSZK kancellárja és Willi
Stoph, az NDK miniszterelnöke első ízben találkozik Erfurtban és
tárgyalásokat folytatnak a két német állam viszonyáról. Második
találkozójukra 1970. május 21-én Kasselban kerül sor.

    1970. december 6-8. - Willy Brandt kancellár varsói látogatása
során aláírják a status quo elismeréséről, a két ország
kapcsolatainak rendezéséről szóló lengyel-nyugatnémet szerződést.

    1972. május 26. - Az NDK és az NSZK aláírja az első nemzetközi
jogi érvényű szerződését. A két ország közötti közlekedésről
intézkedő megállapodás 1972. október 17-én lép életbe.

    1972. június 3. - Aláírják a Nyugat-Berlinre vonatkozó
négyhatalmi megállapodást. Ez az első nemzetközi érvényű, a Kelet és
a Nyugat által elismert okmány Nyugat-Berlinről.

    1972. december 21. - Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi
államtitkára és Egon Bahr a bonni Kancellári Hivatal államtitkára
Berlinben aláírják a két német állam alapvető kapcsolatait
szabályozó - 1973 junius 21-én életbelépő - alapszerződést. 1973.
szeptember 18. - Az ENSZ-közgyülés felveszi a világszervezet tagjai
közé az NDK-t és az NSZK-t.

    1974. március 14. - Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese
és Günter Gaus a nyugatnémet Kancellári Hivatal államtitkára Bonnban
jegyzőkönyvet ír alá a két német állam külképviseleteinek kölcsönös
(1974. május 2.) megnyitásáról.

    1981. december 11-13. - Helmut Schmidt személyében 11 év óta
először tesz nyugatnémet kancellár hivatalos látogatást az NDK-ban.
A Berlin közelében lévő Werbellin-tónál megbeszéléseket folytat a
két német állam kapcsolatáról és nemzetközi kérdésekről Erich
Honecker államfővel. (folyt)



1990. március 28., szerda 12:26


Vissza »


A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (3.rész)


1986. február 19-21. - Az SPD parlamenti csoportjának
meghívására Horst Sindermannak, a Népi Kamara elnökének vezetésével
az NSZK-ban folytat tárgyalásokat az NDK parlamenti küldöttsége.
Sindermann az eddigi legmagasabb rangú NDK politikus, aki Bonnban
tárgyal. (A két törvényhozó szerv között nincs hivatalos viszony.)

    1986. május 6. - Berlinben aláírják a két német állam közötti
kulturális együttműködési szerződést, amelynek érvénye
Nyugat-Berlinre is kiterjed.

    1987. július 10. - Bonnban parafálják az NSZK és az NDK öt évre
szóló megállapodását.

    1987. szeptember 1. - NDK-NSZK megállapodás a nyugdíjasok és
sürgős családi ügyekben utazók vasúti kedvezményéről.

    1987. szeptember 7-11. - Erich Honecker - az NDK-beli államfők
és NSZEP pártfőtitkárok közül elsőként - az NSZK-ba látogat.
Tárgyalásai során megállapodnak a két német állam gazdasági,
politikai és humanitárius kapcsolatainak bővítéséről.

    1988. február 11. - Erich Honecker, az NDK államfője és Eberhard
Diepgen, Nyugat-Berlin kormányzó- polgármestere először találkozik
Berlinben, ahol megállapodnak a kapcsolatok széles körű
továbbfejlesztésében.

    1988. június 11. - Oskar Fischer, az NDK és Hans-Dietrich
Genscher, az NSZK külügyminisztere Potsdamban tárgyal. Ez volt az
első német földön megtartott német-német külügyminiszteri találkozó.

    1989. július közepe - Ismeretessé válik, hogy az NSZK budapesti,
prágai és varsói nagykövetségén, valamint berlini állandó
képviseletén egyre nagyobb számban kérnek menedéket
NDK-állampolgárok, akik hazatérés helyett Nyugatra akarnak távozni.

    1989. szeptember 10. - A magyar kormány bejelenti: egyoldalú
döntése értelmében 11-én 0 órától a hazájukba visszatérni nem kívánó
NDK-állampolgárok korlátozás nélkül elhagyhatják az országot.

    1989. október 1. - Az NSZK prágai nagykövetségén kialakult
tarthatatlan állapotok nyomán az NDK beleegyezik, hogy
állampolgárai Nyugatra távozzanak. Különvonat szállítja a varsói
nyugatnémet követségre menekülteket is az NSZK-ba.

    1989. november 9. - "Leomlik" a berlini fal: megnyitják az NDK
és Nyugat-Berlin, az NDK és az NSZK közötti átkelőket.

    1989. november 28. - Kohl nyugatnémet kancellár a Bundestagban
tízpontos tervet terjeszt elő a két német állam újraegyesítésére.
Első lépésben "konföderációs szerkezetet" javasol az NDK-val a meg
nem határozott időpontban bekövetkező újraegyesítés előtt. (folyt)



1990. március 28., szerda 12:28


Vissza »


A két német állam kapcsolatainak krónikája - 1945-1990 (4.rész)


1989. december 11. - Nyugat-Berlinben 1970 óta első ízben
négyhatalmi konferenciát tart a Szovjetunió berlini, az Egyesült
Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykövete a
megosztott város jövőjéről és a német kérdésről.

    1989. december 19. - Húsz évi szünet után a két német állam
kormányfője munkatalálkozót tart Drezdában. Illetékes minisztereik
aláírnak egy kulturális munkatervet és megállapodnak egy gazdasági
vegyesbizottság létrehozásában.

    1989. december 22. - Megnyitják a Brandenburgi kaput, amelyet
1961. augusztus 13-a, a berlini fal megépítése óta nem lehetett
megközelíteni, mert a határövezetben áll.

    1990. január 16. - Első ízben tesz hivatalos látogaást
Nyugat-Berlinben az NDK miniszterelnöke. Hans Modrow a város
kormányzó- polgármesterével, Walter Momperrel folytat megbeszélést.

    1990. február 1. - Hans Modrow keletnémet kormányfő a német
egységgel kapcsolatos tervet hoz nyilvánosságra: "Németországért, az
egységes hazáért - Stratégia az egységes Németország létrehozására"
címmel.

    1990. február 10-11. - Kohl kancellár és Genscher
külügyminiszter moszkvai villámlátogatásán a német újraegyesités
szovjet megítéléséről tájékozódik a Mihail Gorbacsovval folytatott
megbeszélésein.

    1990. február 13-14. - Hans Modrow, az NDK kormányfője Bonnban
tárgyal az NSZK által javasolt pénzügyi unióról és az NDK-ban
bevezetendő gazdasági reformokról.

    1990. március 8. - Az NSZK szövetségi gyűlése a kormánykoalíció
képviselőinek szavazattöbbségével elfogadja az uniópártok és az FDP
közös javaslatát Lengyelország nyugati határának szavatolásáról.

    1990. máricus 9. - Berlinben szakértői tárgyalások kezdődnek az
egyesülés külső vonatkozásairól, technikai-szervezési kérdésekről.

    1990. március 14. - A bonni külügyminisztériumban magas állású
szakértők körében először cserélnek véleményt a két német állam,
valamint a II. világháborúban győztes négy nagyhatalom képviselői
Németország egyesítésének folyamatáról (2+4 tárgyalások).

    1990. március 18. - az NDK-ban az első, szabad, többpárti
választásokon a konzervatív, keresztény választási koalíció a
"Szövetség Németországért" (Kereszténydemokrata Párt - CDU,
Demokratikus Ébredés - DA, Német Szociális Unió - DSU) győz a
szavazatok 48,1 százalékával. +++

B. Rosta Éva - MTI-Panoráma



1990. március 28., szerda 12:30


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD