Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 28.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye

"A Független Kisgazdapárt piliscsabai szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát, hogy foglaljon állást az ügyben. A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:

Sütő András útja Budapestig

"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba, ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András gyógyítása és szemének megmentése érdekében."

Kivel lehet megegyezni?


Budapest, 1990. március 28. szerda (MTI-Press)

Hogy a dolgozók az előttünk álló években igencsak rászorulnak az
érdekvédelemre, az aligha vitatható. Hiszen alakuljon bármiféle
koalíció, a gazdaság helyzete mindenképpen szűk mozgásteret enged az
új kormánynak, ami annyit jelent, hogy megszorító, az
életkörülményeket rontó intézkedésekre továbbra is szükség lesz. Az
infláció, a munkanélküliség, s az egyéb gazdasági nehézségek
mértékében persze van különség az egyes pártok választási
ígéreteiben, de a fentiek minimuma is bőven elég az
elégedetlenséghez.

    Hiszen máris "helyzet van": az elmúlt években folytatódott az
elszegényedés, emberek egyre szélesebb rétege él mind nehezebben. S
ami társadalmilag talán a leginkább veszélyes: a középrétegek,
életszínvonaluk gyors csökkenése következtében fokozatosan
"lecsúsznak", a szegények, a rossz körülmények között élők közé, s
ezt anélkül élik meg, hogy lenne valamiféle "techhnikájuk" a
szegénység elviselésére. Ez a lecsúszás pedig szükségképpen
radikalizálódással, növekvő elégedetlenséggel jár.

    allc. Ki képviselje a munkavállalók érdekeeit?

    Annál is inkább, mert ez a folyamat - mármint az életkörülmények
romlása - rövid távon nem állítható meg, sőt, újabb veszély is
fenyeget: a munkanélküliség. A munkalehetőségek beszűkülése két
szempontból is fenyegető: egyfelől mindezideig volt némi lehetőség
arra, hogy az emberek a főmunkahelyükön megkeresett jövedelmüket a
második gazdaságban valamiképpen kiegészítsék. Igaz, hogy sokan
"betegre" dolgozták magukat, feláldozva a pihenést, a családi
életet, a szórakozást, de legalább ezen a módon tudták tartani az
életszínvonalukat. A munkalehetőségek beszűkülése, a romló helyzet
miatti piacszűkülés azonban megakadályozhatja ezt. Másfelől viszont
veszélybe kerülhet a munkahely is - hiszen az országra váró
strukturális átalakítás szükségképpen több tízezer munkahely
megszűnésével járhat, s az új vállalkozások, a kelleténél lassúbb
fejlődésük miatt - a veszteséges üzemekben feleslegessé váló
munkaerőt rövid távon semmiképpen nem tudják felszívni.

    Valószínűleg növekvő elégedetlenséggel kell tehát számolnunk a
következő években. (folyt.)



1990. március 28., szerda 14:04


Vissza »


Kivel lehet megegyezni? 2.


Az ország számára ugyanakkor létkérdés, hogy sikerüljön ezt az
elégedetlenséget valamiképpen mederben tartani, a gondokon
intézményesen segíteni.

    A kérdés csak az, hogy ki, hogyan és ki ellen képviselheti
hatásosan a dolgozók, a munkavállalók érdekeit? Az elmúlt időszak
tapasztalatai azt mutatják, hogy e tekintetben még igen sok a
zűrzavar. A sokasodó sztrájk-fenyegetések, a tüntetések azt
látszanak igazolni, hogy a munkavállalók nem bíznak a tárgyalásos
megoldásban, úgy vélik, követeléseiknek látványos demonstrációkkal
is nyomatékot kell adniuk.

    De vajon kivel kellene tárgyalni, s kinél érdemes tiltakozni? A
legutóbbi időszak megmozdulásaiban egy közös vonás feltétlenül volt:
a tiltakozók a kormány intézkedésére vártak. Olyan esetekben is így
történt ez, amikor saját vezetőiknél kellett volna tiltakozmiuk -
ezek a vezetők azonban, többnyire maguk is ott álltak a sztrájkolók
között, s dolgozóikkal együtt mutogattak a kormányra: ő a hibás.

    allc. Erős és független szakszervezeteket

    Persze könnyű mondani, hogy sztrájkolni, tüntetni a tulajdonos
ellen kell. Ugyan ki tudja, hogy ki, - és főleg, hogy ki lesz - a
tulajdonos? Egy tulajdonreform közben aligha várható el, hogy a
dolgozók ezen gondolkodjanak - sokkal valószínűbb, hogy ismét csak a
kormány ellen fordulnak, tőle várnak megoldást.

    A kérdés csak az, vajon képes-e a megújult szakszervezeti
mozgalom tárgyalásos útra terelni az elégedetlenséget? Lesz-e a
SZOT-ot felváltó Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, s
mellettük a független szakszervezeteknek annyi tekintélyük, hogy
hatásosan lépjenek fel a dolgozók érdekében? Ezt ma még nem lehet
látni. Csak annyi bizonyos: a dolgozóknak erős, és független
szakszervezetekre van szükségük ahhoz, hogy érdekeik valóban védve
legyenek.

    De az erős szakszervezet a kormánynak is érdeke. Hiszen a
szakszervezetekkel nem csak tárgyalni kell - meg is kell egyezni
velük. Megegyezni pedig csak olyan szakszervezettel lehet, amelyik
az érdekképviseletben "kifelé" erős ugyan, de erős "befelé" is - van
annyi tekintélye tagjai előtt, hogy ha a szükséges
struktúraátalakító intézkedésekről úgy lehet megalkudni velük, hogy
a megegyezést a tagság is elfogadja. Ha ugyanis a megegyezést utcai
demonstrációk helyettesítik, annak mind a kormány, mind a
szekszervezet, de legfőképpen annak tagsága csak a vesztese lehet.
(MTI-Press)



1990. március 28., szerda 14:06


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD