|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye
"A Független Kisgazdapárt piliscsabai
szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság
megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen
leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az
intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a
piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát,
hogy foglaljon állást az ügyben.
A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet
javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben
felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert
magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és
a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:
Sütő András útja Budapestig
"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón
végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal
megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a
kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta
ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a
marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor
éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt
nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították
még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba,
ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke
kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent
elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András
gyógyítása és szemének megmentése érdekében."
|
|
|
|
|
|
|
Kivel lehet megegyezni?
|
Budapest, 1990. március 28. szerda (MTI-Press)
Hogy a dolgozók az előttünk álló években igencsak rászorulnak az érdekvédelemre, az aligha vitatható. Hiszen alakuljon bármiféle koalíció, a gazdaság helyzete mindenképpen szűk mozgásteret enged az új kormánynak, ami annyit jelent, hogy megszorító, az életkörülményeket rontó intézkedésekre továbbra is szükség lesz. Az infláció, a munkanélküliség, s az egyéb gazdasági nehézségek mértékében persze van különség az egyes pártok választási ígéreteiben, de a fentiek minimuma is bőven elég az elégedetlenséghez.
Hiszen máris "helyzet van": az elmúlt években folytatódott az elszegényedés, emberek egyre szélesebb rétege él mind nehezebben. S ami társadalmilag talán a leginkább veszélyes: a középrétegek, életszínvonaluk gyors csökkenése következtében fokozatosan "lecsúsznak", a szegények, a rossz körülmények között élők közé, s ezt anélkül élik meg, hogy lenne valamiféle "techhnikájuk" a szegénység elviselésére. Ez a lecsúszás pedig szükségképpen radikalizálódással, növekvő elégedetlenséggel jár.
allc. Ki képviselje a munkavállalók érdekeeit?
Annál is inkább, mert ez a folyamat - mármint az életkörülmények romlása - rövid távon nem állítható meg, sőt, újabb veszély is fenyeget: a munkanélküliség. A munkalehetőségek beszűkülése két szempontból is fenyegető: egyfelől mindezideig volt némi lehetőség arra, hogy az emberek a főmunkahelyükön megkeresett jövedelmüket a második gazdaságban valamiképpen kiegészítsék. Igaz, hogy sokan "betegre" dolgozták magukat, feláldozva a pihenést, a családi életet, a szórakozást, de legalább ezen a módon tudták tartani az életszínvonalukat. A munkalehetőségek beszűkülése, a romló helyzet miatti piacszűkülés azonban megakadályozhatja ezt. Másfelől viszont veszélybe kerülhet a munkahely is - hiszen az országra váró strukturális átalakítás szükségképpen több tízezer munkahely megszűnésével járhat, s az új vállalkozások, a kelleténél lassúbb fejlődésük miatt - a veszteséges üzemekben feleslegessé váló munkaerőt rövid távon semmiképpen nem tudják felszívni.
Valószínűleg növekvő elégedetlenséggel kell tehát számolnunk a következő években. (folyt.)
1990. március 28., szerda 14:04
|
Vissza »
|
|
Kivel lehet megegyezni? 2.
|
Az ország számára ugyanakkor létkérdés, hogy sikerüljön ezt az elégedetlenséget valamiképpen mederben tartani, a gondokon intézményesen segíteni.
A kérdés csak az, hogy ki, hogyan és ki ellen képviselheti hatásosan a dolgozók, a munkavállalók érdekeit? Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy e tekintetben még igen sok a zűrzavar. A sokasodó sztrájk-fenyegetések, a tüntetések azt látszanak igazolni, hogy a munkavállalók nem bíznak a tárgyalásos megoldásban, úgy vélik, követeléseiknek látványos demonstrációkkal is nyomatékot kell adniuk.
De vajon kivel kellene tárgyalni, s kinél érdemes tiltakozni? A legutóbbi időszak megmozdulásaiban egy közös vonás feltétlenül volt: a tiltakozók a kormány intézkedésére vártak. Olyan esetekben is így történt ez, amikor saját vezetőiknél kellett volna tiltakozmiuk - ezek a vezetők azonban, többnyire maguk is ott álltak a sztrájkolók között, s dolgozóikkal együtt mutogattak a kormányra: ő a hibás.
allc. Erős és független szakszervezeteket
Persze könnyű mondani, hogy sztrájkolni, tüntetni a tulajdonos ellen kell. Ugyan ki tudja, hogy ki, - és főleg, hogy ki lesz - a tulajdonos? Egy tulajdonreform közben aligha várható el, hogy a dolgozók ezen gondolkodjanak - sokkal valószínűbb, hogy ismét csak a kormány ellen fordulnak, tőle várnak megoldást.
A kérdés csak az, vajon képes-e a megújult szakszervezeti mozgalom tárgyalásos útra terelni az elégedetlenséget? Lesz-e a SZOT-ot felváltó Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, s mellettük a független szakszervezeteknek annyi tekintélyük, hogy hatásosan lépjenek fel a dolgozók érdekében? Ezt ma még nem lehet látni. Csak annyi bizonyos: a dolgozóknak erős, és független szakszervezetekre van szükségük ahhoz, hogy érdekeik valóban védve legyenek.
De az erős szakszervezet a kormánynak is érdeke. Hiszen a szakszervezetekkel nem csak tárgyalni kell - meg is kell egyezni velük. Megegyezni pedig csak olyan szakszervezettel lehet, amelyik az érdekképviseletben "kifelé" erős ugyan, de erős "befelé" is - van annyi tekintélye tagjai előtt, hogy ha a szükséges struktúraátalakító intézkedésekről úgy lehet megalkudni velük, hogy a megegyezést a tagság is elfogadja. Ha ugyanis a megegyezést utcai demonstrációk helyettesítik, annak mind a kormány, mind a szekszervezet, de legfőképpen annak tagsága csak a vesztese lehet. (MTI-Press)
1990. március 28., szerda 14:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|