![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának közleménye
"A Független Kisgazdapárt piliscsabai
szervezete március 27-én gyűlést tartott. A gyűlésen a tagság
megdöbbenését fejezte ki a Malév azon döntése ellen, hogy önkényesen
leállította a Szovjetunió-Budapest-Izrael charter járatokat. Ezt az
intézkedést a terrorizmusnak tett engedményként értékelte a
piliscsabai szervezet és felszólította a párt politikai bizottságát,
hogy foglaljon állást az ügyben.
A politikai bizottság egyetért a piliscsabai szervezet
javaslatával és elítéli a Malév önkényes döntését, egyben
felszólítja a Malévet, hogy a járatokat azonnal indítsa meg, mert
magatartásával kárt okoz erkölcsileg és anyagilag Magyarországnak és
a világ közvéleménye előtt rossz színben tünteti fel hazánkat."
SZER, Magyar híradó:
Sütő András útja Budapestig
"Sütő András a megostromolt RMDSZ székházából egy teherautón
végül is a marosvásárhelyi sürgősségi sebészetre került. Ott azonnal
megkezdték a gondozását, ellátását. Ám gyanús elemek vették körül a
kórházat, ezért sem kezelőorvosai, sem ő nem találta
ott-tartózkodását a továbbiakban biztonságosnak. Hogy végül is a
marosvásárhelyi kórház magyar orvosai kikkel vették fel akkor
éjszaka - 19-ikéről 20-ikára virradó éjszaka - a kapcsolatot, azt
nem tudom. Tény az, hogy egy román katonai repülőgéppel szállították
még akkor éjszaka folyamán Bukarestbe, a központi katonai kórházba,
ahol egy szemsebész ezredes, valamint az intenzív osztály főnöke
kezdte kezelni. A magyar orvosok megállapítása szerint mindent
elkövettek, ami orvosilag és emberileg lehetséges Sütő András
gyógyítása és szemének megmentése érdekében."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bécs, 1990. április 14. szombat (MTI-tud) - Antall József
véleménye szerint a magyar gazdaság lassú felépülése már két-három
éven belül érezhetővé válhat, Magyarország remélhetőleg 1992 és 1995
között belép a Közös Piacba, és egy évtized alatt elérheti legalább
az európai átlagos szintet. A Magyar Demokrata Fórum elnöke, a
leendő miniszterelnök ezt a Kurier című bécsi lap munkatársának
adott interjújában jelentette ki, amelyet az újság szombaton közölt.
Vele együtt jelent meg a Pozsgay Imrével folytatott beszélgetés ismertetése is, s az egész oldalt betöltő, Antall József rövid életrajzával és a két politikus fényképével is kísért iker-interjúk egyik közös szalagcímében a Kurier hangoztatja, hogy a magyar választások ,,nagy győztesét és vesztesét,, szólaltatja meg.
Antall József bevezetőül arról beszélt, hogy az MDF választási győzelme örömmel töltötte el, de gondokkal is teli van, mert a nép bizalmát pártjának igazában csak ezután kell megszolgálnia, s ehhez minden erejére szükség lesz. Mint elmondta, a parlamentnek most rövid idő alatt ki kell dolgoznia az új alkotmányt és a mielőbbi helyhatósági választások alapjaként az önkormányzati törvényt, továbbá fontos a szabad piacgazdaság minden szükséges intézményének létrehozása, hogy valós kép alakulhasson ki a különféle gazdasági ágak életképességéről.
Magyarországnak az európai integrációban való részvételéről szólva kijelentette: ,,alapvető céljaink: belépés az Európai Közösségekbe, szoros kapcsolatok az EFTA-val, tagság az Európa Tanácsban, de szoros viszony Észak-Amerikával is. Számunkra ugyanis az európai egységhez az atlanti eszme is hozzátartozik, s ezzel együtt az USA és Kanada jelenléte. Szintén fontosnak tartjuk Japánnak azokat a törekvéseit, hogy bázist építsen ki Közép- és Kelet-Európában, mint az egyesült Európa afféle előszobájában. Úgy gondolom, Japánnak Amerikával és Nyugat-Európával való versengése nagyon hasznos lehet e térség számára,,. (folyt.)
1990. április 14., szombat 16:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az MDF vezetője úgy vélekedett, hogy a német egyesítésnek és a Lengyelországgal - a német-francia kibékülés mintájára - való történelmi kiegyezésnek együtt kellene végbemennie, s nemcsak a fennálló határokat kell megtartani, hanem Németország NATO-tagságát is.
Antall József ezután a magyar külpolitika követendő irányáról nyilatkozott. Mint kifejtette, a Varsói Szerződést - miután a tagországok új irányvonalra tértek át - a jövőbeni tárgyalásokon alaposan újra kell értékelni. Megvizsgálandók a kilépés és a semlegesség kérdései egy újonnan létrejövő európai biztonsági rendszerben, miközben a semlegesség teljesen új értelmezésre fog szorulni. Egy valóban demokratizált szomszédos Szovjetunió Magyarország barátai közé fog tartozni, természetesen politikai vagy gazdasági függőség nélkül, ehelyett a gyömölcsöző együttműködés alapján. Gorbacsov sikere - amelyet talán országának amolyan ,,keleti nemzetközösséggé,, alakításával érhet el - biztosan a mi érdekünk is. Magyarország számára szomszédai közül csak azokkal az államokkal jöhetnek szóba baráti kapcsolatok, amelyek tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait. Természetesen minket is kötelez a határok megváltoztathatatlanságáról szóló helsinki megállapodás, de az is nyilvánvaló, hogy a határainkon túli magyarok állampolgárságától függetlenül csak egy magyar nemzet van - mondta a pártelnök.
A magyar kormányfői tisztség várományosa külön is szólt a magyar-osztrák viszonyról. Emlékeztetett arra, hogy a közös történelmi múltban egyaránt ott volt a Habsburg-abszolutizmussal szembeni magyar ellenállás, de ott voltak az 1867-es kiegyezés után a közös monarchia gazdaságilag és szellemileg sikeres évtizedei is. A monarchia annak idején kétségkívül stabilizáló szerepet töltött be, megőrizve a térség sok népe közötti békét. ,,A dunai térség népeinek ma is vannak közös érdekei - állapította meg Antall József. - A regionális együttműködést nagyon jól el tudnám képzelni az ,,Alpok-Adria,, integráció keretében. Mindenesetre Magyarország Nyugat-Európa felé tartó utjának - mind politikai, mind pedig gazdasági vagy szellemi értelemben - Ausztrián át kell vezetnie,, . (folyt.)
1990. április 14., szombat 16:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Kurier másik szombati interjújában Pozsgay Imre többek között arról beszélt, hogy a magyar nép a kommunista rendszert sohasem fogadta el igazán, legfeljebb a liberalizálások időszakában eltűrte azt. A nyolcvanas években azonban a gazdasági válság a szociális feszültségeket annyira kiélezte, hogy az 1956-os felkelés megismétlődésére volt kilátás. ,,Én és harcostársaim két-három éve célul tűztük ki az állampárt hatalmának lebontását. Ez a folyamat most végetért. És ezt személyes eredményeim közé számítom annak a csalódásnak ellenére, amelyet az államelnöki tisztség pályázójaként meg kellett élnem,, - mondta a szocialista politikus. Hamisnak és méltánytalannak minősítette, hogy a polgári pártok a reformereket egy kalap alá veszik az ortodox kommunistákkal. Megítélése szerint azonban az MSZP-nek a választásokon elnyert 531 ezer szavazat erőt és legitimációt ad ahhoz, hogy a múlt súlyos terhétől megszabadulva a jövő felé forduljon. Pozsgay Imre közölte: az, hogy Magyarországnak hamarosan konzervatív-polgári kormánya lesz, nem okoz neki gondot, sokkal inkább az, hogy az új kabinet elég erős lesz-e a régóta húzódó döntések meghozatalához, mert a túl sok kompromisszum megnehezítheti a válság leküzdését. A Magyar Szocialista Párt 33 képviselője a parlamentben konstruktív ellenzéki szerepet akar betölteni, és nem fél majd attól sem, hogy támogassa a kormány jónak ígérkező intézkedéseit - jelentette ki Pozsgay a Kuriernak nyilatkozva. +++
1990. április 14., szombat 16:17
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|