 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Távirati Iroda nyilatkozata
"A Magyar Távirati Iroda - eleget
téve a nemzeti hírügynökségként reá háruló követelményeknek -
kötelezi magát arra, hogy munkájában maradéktalanul érvényesíti a
választási etikai kódex előírásait. Teszi ezt abban a
meggyőződésben, hogy a tömegtájékoztatási eszközök rendkívül nagy
felelősséget viselnek a választások tisztaságáért, s ezen keresztül
a békés átmenet előmozdításáért. E felelősséget vállalva, a Magyar
Távirati Iroda - pártokkal egyeztetett választási munkaprogramja
alapján - a törvény előírásait, az etikai kódex szabályait, a
pártatlan tájékoztatás elveit, a hírügynökségi munka szakmai
követelményeit érvényesítve, objektív, valósághű tájékoztatást kíván
adni a választásokról."
SZER, Késő esti mai nap:
Tíz párt gazdasági stratégiája
"Az egész naposnak tervezett programot "Iparunk jövője, a jövő
ipara" címmel hírdette meg a házigazda, az Akadémia Ipar- és
Vállalatgazdasági Kutatóintézete.
Az már a délelőtt elhangzottakból is kiderült, hogy a pártok
látják a magyar ipar irdatlan nehézségeit, és csoda-gyógymódokat nem
kínálnak. Programjavaslataik sokban megegyeznek egymással, és inkább
csak csak a hangsúlyokban térnek el."
|
|
|
|
|
|
 |
Bécsi katonai tanácskozás - Bíró József (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. január 25. csütörtök (MTI-tud) - A magyar haderő
és katonai költségvetés csökkentéséről, valamint a
hadsereg-reformról beszélt a bécsi bizalom- és biztonságerősítési
tárgyalások katonai doktrinákkal foglalkozó szemináriumának
csütörtöki ülésén Bíró József vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg
vezérkari főnökének első helyettese, hadműveleti főcsoportfőnök. Ő
vezeti a magyar katonai szakértőket a január 16. óta folyó
tanácskozás hétfőn kezdődött második szakaszában, amelyben a
helsinki folyamatban részt vevő 35 ország magas rangú képviselői
sorra áttekintik államaik katona- és biztonságpolitikájának
legfontosabb elemeit.
Felszólalásában a vezérőrnagy részletesen ismertette a magyar
néphadsereg szervezési módját, parancsnoksági felépítését,
alkalmazási elveit, létszámát, fegyverzetét és hadkészültségét, majd
rátért a hadsereg és a katonai költségvetés változásaira.
Elmondta, hogy a Magyar Néphadsereg jelenlegi méretének további
fenntartását az ország geostratégiai elhelyezkedése nem indokolja,
gazdasági helyzete pedig nem teszi lehetővé. A hadsereg tervezett
30-35 százalékos csökkentése a védelmi jelleg erősítésével együtt
megy végbe. Ennek keretében a személyi állomány létszáma 106 ezerről
75 ezerre, a harckocsik száma 1400-ról 800-ra, a tüzérségi eszközöké
1700-ról 900-ra, a harci repülőgépeké 113-ról 80-ra fog csökkenni.
Az úgynevezett területvédelmi rendszer kialakításával összhangban a
tervek előirányozzák a leginkább harckész és jelenleg nagyrészt az
ország nyugati felében elhelyezett alakulatoknak az ország egész
területén való arányos elosztását is. A bécsi leszerelési
tárgyalásokon ez év végéig kidolgozandó szerződés várhatóan további
csökkentéseket eredményez majd.
A magyar katonai költségvetésről szólva Bíró József kifejtette,
hogy annak összege az utóbbi négy évben 33 százalékkal csökkent, és
jelenleg az állami költségvetés 4-4,5 százelékát éri el. A megmaradt
pénzkeret 90 százalékát az állomány és a fenntartás költségeire
kellett fordítani, és csupán tíz százalék jutott új felszerelések,
fegyverek vásárlására. Ez az eszközök elöregedését okozta, s többek
között szükségessé tette 20-25 éves harckocsik és gyalogsági
harcjárművek rendszerben tartását. (folyt.)
1990. január 25., csütörtök 15:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|