|
|
 |
|
 |
|
| Bródy Péter az MSZMP budapesti PB osztályvezetője, Márkus Péter, a Baloldali Alternatív Egyesülés, és ifj. Fekete Gyula az MDF képviseletében, a Budapesti Pártbizottság és az alternatív szervezetek közötti szóvivői fórumon az MSZMP Művelődési Központjában. |
|
|
|
| A nap MTI-híreiből |
 |
|
 |
Emlékezés Köteles Jenőre
|
13:18
|
1989. január 25., szerda - Köteles Jenő altábornagyra, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztek születésének 75. évfordulóján szerdán Budapesten, a Mező Imre úti temetőben. Sírján koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka és Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai. Lerótták kegyeletüket a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői, s elhozták a megemlékezés virágait családjának tagjai, valamint barátai, tisztelői is.
|
Tovább »
|
|
Magyarország: szovjet csapatkivonási ütemterv (1. rész)
|
16:13
|
1989. január 25., szerda - Befejeződtek az előkészületek, konkréttá vált az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadsregcsoport egyes csapatainak, fegyverzete és haditechnikája egy részének kivonási ütemterve. A részletekről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta szerdán a Magyar Távirati Iroda, valamint a TV Hiradó munkatársát.
|
Tovább »
|
|
A tehó-ról tárgyalt a Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság
|
16:44
|
1989. január 25., szerda - Soha olyan élesen nem biráltak még jogszabályt hazánkban, mint a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről szólót. S nem is véletlenül - hangoztatták a Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szerdán Debrecenben tartott ülésén. A teho bevezetésének, s az ebből származó összegek felhasználásának tapasztalatait megvitató tanácskozáson a testület azt is kimondta: a teho bevezetése rendkivül elhibázott lépés volt. Ennek alátámasztásaként utaltak arra, hogy például Debrecenben csak harmadik nekifutásra és a pártszervezetek tekintélyét latba vetve sikerült megszerezni a lakosság alig több, mint ötven százalékának támogatását. Igy érthető, hogy sokhelyütt a pártszervezetek, a megyeszékhélyen maga a városi pártértekezlet kezdeményezte a kínos döntés felülvizsgálatát, s végső soron a településfejlesztési hozzájárulás megszüntetését. Mint hangoztatták, ez akkor is tény, ha néhány helyen jelentős fejlesztések valósultak meg a teho segitségével, mint Hajduböszörményben és Püspökladányban, ahol szakorvosi rendelő, Biharnagybajomban, ahol iskola, Bihartordán, ahol tornaterem épült, Hajdunánáson, Hajdudorogon és Nagyrábén, ahol korszerü útburkolat, készült el a befizetések felhasználásával.
|
Tovább »
|
|
Szakszervezeti vélemények a sztrájktörvényről (1. rész)
|
16:49
|
1989. január 25., szerda - Az előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik, olyan időszakban akarja gyengíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket kénytelen vállalni. Így foglalt állást a napokban a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, a ,,Humanitás,, Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mentős Dolgozók Önálló Demokratikus Szakszervezetének Alapító Munkabizottsága, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A hat szakszervezet közös felhívása leszögezi: a sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekének érvényesítéséért, de mindenkinek az az érdeke, hogy e végső eszközzel ne kelljen élni. A felhívás javasolja Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. Ez a szervezet dolgozná ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, s annak részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.
|
Tovább »
|
|
Közös hadgyakorlat Csehszlovákiában
|
17:41
|
1989. január 25., szerda - A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői éves kiképzési tervének megfelelően, a vezetés és az együttműködés tökéletesítés céljából - február első felében - Barátság ,89 elnevezéssel közös csapatgyakorlatot rendeznek Csehszlovákiában. A gyakorlaton a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Néphadsereg és a Csehszlovákiában ideiglenesen állomásozó Szovjet Központi Hadseregcsoport törzsei és csapatai vesznek részt. Együttes létszámuk nem éri el a Stockholmban 1986-ban elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekben megállapított bejelentési küszöbértéket. A Magyar Néphadsereg kijelölt törzsének és alegységeinek a gyakorlat helyszínére való utazása január 27-én vasúton kezdődik meg. A magyar résztvevők gyakorlatvezetője Gyuricza Béla vezérőrnagy, magasabbegység-parancsnok. (MTI)
|
Tovább »
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (1.rész)
|
19:34
|
1989. január 25., szerda - Nem a szocializmus eszméje és alapprogramja bukott meg hazánkban, hanem az a sztálinista modell, amely kiölte az emberekből a kezdeményezőkészséget, az a hatalomgyakorlási modell, amely összekeverte a népfelség elvét a pártfelség elvével. Egyebek között ezt hangsulyozta Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán Kecskeméten, ahol a város oktatási, közmüvelődési intézményeinek képviselőivel találkozott. A városban működő Pedagógusok Akadémiáján tartott találkozón Pozsgay Imre részletesen elemezte az ország jelenlegi válságos helyzetének okait, beszélt a párt előtt álló feladatokról, s kifejtette véleményét az alternativ mozgalmakról.
|
Tovább »
|
|
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
22:00
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
|
Tovább »
|
|
|
|
|
|
|
|
|