Rendszerváltás és az MTI

	Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (1.rész)
1990. december 14., péntek - Rendkívüli érdeklődés előzte meg a péntek délre meghirdetett sajtókonferenciát, amely - az előzetesen kiszivárgott értesülések szerint - arra volt hivatott, hogy végre eloszlassa azokat a találgatásokat, amelyek a kormány beharangozott átalakítása kapcsán kaptak lábra a sajtóban. Déli 12 órára zsúfolásig megtelt a Parlamentben a kormányszóvivői tájékoztatóknak hagyományosan otthont adó terem; amire egyébként már hosszú ideje nem volt példa. A világ minden táját képviselő sajtóorgánumok és hírügynökségek munkatársai előtt - a várható bejelentést előrevetítve - a magyar közélet már jól ismert, illetve a közvélemény számára még kevésbé ismerős szereplőinek társaságában jelent meg a miniszterelnök. A dolgok közepébe vágva Antall József felolvasta a kabinet személyi változásait ismertető közleményt. (A közleményt mtib1010-es és 1011-es híreinkben kiadtuk.) A személycserék felsorolása közben egy alkalommal szakította meg a felolvasást a kormányfő. Horváth Balázs belügyminiszteri felmentését ismertetve személyes hangvételű kitérőt tett; hangoztatván, hogy legközelebbi munkatársának tekinti a belügyi tárca éléről leköszönő minisztert, aki egyébként továbbra is teljes bizalmát élvezi. Sőt, új, tárca nélküli miniszteri funkciója mellett Horváth Balázs igen fontos pártmegbízatás várományosa is. Antall József ugyanis bejelentette: amennyiben az MDF szombaton megnyíló országos gyűlése megerősíti elnöki tisztében, akkor Horváth Balázst javasolja a párt ügyvezető alelnöki posztjára. A kabinet-változásokat ismertetve, s még további személycseréket kilátásba helyezve Antall József elköszönt a sajtó képviselőitől, ,,martalékul hagyva,, nekik a frissen bemutatott miniszter-jelölteket. Végül - mintegy kormányzati szándéknyilatkozatként - a legfontosabb belpolitikai kérdéssé előlépett költségvetési vitára utalva leszögezte: a kormány a változások ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy még az idén elfogadják a jövő évi költségvetést; ennek ,,minden körülmények között,, meg kell történnie. A kormányfő távozása után a bemutatott jelöltek kaptak szót. Elsőként a mai magyar gazdaság legfontosabb irányítói posztjának várományosa, Kupa Mihály pénzügyminiszter-jelölt körvonalazta elképzeléseit. A korábban adószakértőként már a széles nyilvánosság előtt ismertté vált pénzügyi szakember helyzetértékelése szerint az ország súlyos állapotba jutott ugyan, ám ez korántsem olyan drámai, mint amilyennek némelyek beállítják. (folyt.köv.) 1990. december 14., péntek 16:00
Vissza »

	Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (2. rész)
Kedvező jel, hogy változatlan a külföldi tőke érdeklődése Magyarország iránt. Ami személyes pozícióit illeti, közölte: garanciákat kapott a miniszterelnöktől arra, hogy a Pénzügyminisztérium kezében futnak össze a magyar gazdaságpolitika stratégiai irányításának szálai. (Ez a garancia az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságpolitikát bénító Rabár-Matolcsy hatásköri párharc fényében kap különös jelentőséget.) Kupa Mihály a gazdaságot fenyegető legveszélyesebb jelenségnek az infláció növekedését tartja, ami ,,dezorganizálja a gazdaságot, tönkreteszi az embereket,,. Ezzel együtt a munkanélküliség mértéken felüli felduzzadása sem lenne kívánatos; ezért Magyarországon meg kell találni a ,,keskeny pallót,, a két rossz között. A pénzügyminiszter-jelölt gazdaságpolitikájának alapelemei közé tartozik az állam szerepének további visszaszorítása, piackonform adórendszer kialakítása, az állam szociális gondoskodásának új pénzügyi alapokra helyezése. Kupa Mihály nagy szerepet szán a társadalmi konszenzus megteremtésének, a folyamatos párbeszédnek az érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter-jelölt egyébként úgy véli, hogy az átmeneti helyzetben lévő Magyarországon egyetlen közgazdasági elmélet sem valósítható meg tiszta formájában. Ezért a modellek helyes arányú vegyítésére van szükség. Boross Péter a belügyi tárca várományosa a közigazgatás ,,népszolgálati,, jellegének erősítését, s fegyelmezett, kemény, működőképes, az állampolgárok nyugalmát, biztonságát szavatolni képes rendőrség megteremtését ígérte. Botos Katalin arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek reformja eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván változtatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az osztrák modellt ajánlotta. Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország előrehaladása mindenképpen megköveteli a műszaki-szellemi kapacitások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának növelését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új posztján ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki értelmiség támogatását. Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes nemzetbiztonsági szolgálat kiépítését, működtetését ígérte; amihez saját, pártelkötelezettségekkel nem terhelt, hangsúlyozottan köztisztviselői pályafutása is garanciát adhat. Horváth Balázs új posztja kapcsán emlékeztetett arra: a határokon túli magyarság ügyeivel foglalkozó testület már eddig is működött. Ténykedésének lényege annak felismerése, hogy ,,15 millióan vagyunk, nem 10 millióan,,. (MTI) 1990. december 14., péntek 16:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »