Rendszerváltás és az MTI

	Válságban a magyar politikai pártok
----------------------------------- Washington, 1990. november 30. (Amerika Hangja, Esti híradó, Szénási Sándor) - A pártok átalakulásának mozgalma elérte a legnagyobb ellenzéki pártot, amelynek belső válságairól már a helyhatósági választásokat követően lehetett hallani. És akkor a kettős hatalom kialakulásának feszült pillanatában az SZDSZ lépett is. Elfogadta a sokak szerint túlságos hatalommal rendelkező Tölgyessy Péter frakcióvezető lemondását, és egy kollektívabban működő testület élére Pethő Ivánt nevezte ki. Ám a belső átrendeződéseknek ezzel még nincs vége, hiszen többen tartanak egy pártszakadástól, és arra is utalnak jelek, hogy elégedetlenek a mostani vezetés mőködésével. Az ellentétek nyilván kirobbantak volna már azon az országos küldöttértekezleten, amelyet a taxisblokád idején kellett volna megtartani, és amelyet a kényszerű halasztás miatt most a hétvégén rendeznek meg. Előjátékként azonban már most ízelítőt kaphat a várható vitákból az, aki rábukkant Mécs Imre ügyvivő nyilatkozatára a Magyar Hírlapban. Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását, amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi demokratikus ellenzékkel. Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba, aki a párt elnöke. (folyt.) 1990. november 30., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Válságban a magyar politikai pártok - 1. folyt.
Velük szemben Tölgyessy képviselt egy másik pozíciót, a frakcióvezetőét, amelyről azonban azt gondolta: nemcsak az SZDSZ parlamenti frakciójában jelent egyszemélyi vezető szerepet, de a pártban is azt kellene jelentsen, mert ennek a kettősségnek így sok értelme nincsen. Mécs megerősítette azt a véleményt, hogy Tölgyessynek éppen egyszemélyi ambíciói miatt kellett távoznia. Mécs, aki közli hogy magányos, közli hogy elégedetlen a párt irányításával, ezzel az interjúval most nyilván segítőket kíván maga mellé állítani még a küldöttgyűlés előtt a gyökeres vezetőváltáshoz, amelynek szükségességéről egyébként már maga Kis János elnök is szólt korábban. Tehát, a stílusváltás után, amit Tölgyessy távozása jelentett, tartalmi változások is várhatók. Mindenekelőtt az SZDSZ-nek, akárcsak a többi pártnak is, világosabban el kell döntenie mi ő, mit képvisel, és milyen arculattal. Mécs úgy véli, a párt most túlságosan homogén, holott a világnézeti irányultságok rendkívül széles skálájával rendelkezik. Azonban itt a bökkenő. Meg kell-e őrizni ezt a sokféleséget, vagy pedig győznie kell valamely vonalnak? A sajtó általában úgy véli: az MDF jobbratolódása baloldali, ezen belül is szociáldemokrata hajlandóságokat ébresztett az SZDSZ-ben, s hogy ez lett volna az, ami Tamás Gáspár Miklós filozófust arra késztette, hogy lemondjon ügyvivői szerepéről. Ő ugyanis egy ideje konzervatívnak és jobboldalinak mondja magát. De hát hogy egy kicsit kiderüljön a fogalmak teljes inflációja, hozzá kell tenni, hogy konzervatívnak és jobboldalinak rengetegen mondják magukat az MDF-ben is, miközben semmi közük nincs Tamás Gáspár nézeteihez. (folyt.) 1990. november 30., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Válságban a magyar politikai pártok - 2. folyt.
Talán egyre kevesebb értelme lesz annak, hogy Kelet-Európában nyugat-európai megfogalmazásokkal operáljanak, ennek ugyanis egyre inkább a komikus oldalai derülnek ki. Visszatérve az SZDSZ-hez: a további találgatások úgy szólnak, hogy mivel a liberális párt szerepkörére a Fidesz pályázik, látványosan nem vállalván közösséget az SZDSZ-el, az egyébként közösen megnyert helyhatósági választások után, nemcsak az MDF, hanem a Fidesz is egyre inkább balra szorítja a szabaddemokratákat, ahol részben üres a hely a nem létező, vagy még pontosabban a komolyan alig vehető szociáldemokrácia helye üres, részben pedig ha ez a hely foglalt is az MSZP által, ez a kis párt mind nyíltabban szeretne flörtölni az SZDSZ-el, és ebben az sem zavarja, hogy kinyújtott kezét folyton és türelmetlenül ellökdösik. Ugyanis nins még annyi hitele az MSZP-nek, hogy egy másik párt felvállalhassa őt Ezenkívül a két párt között a személyes ellenszenvek sem kicsik, legalábbis ami az SZDSZ vezetését illeti. A kérdés tehát, hogy a többi párt szándéka és a belső nyomások egy része eléri-e, hogy az SZDSZ baloldali pártnak kiáltsa ki magát? Ha ez sikerül, megkapja-e a Fidesz az egyedül hiteles liberális jog címét, hiszen minden választási nyeresége ellenére a Fidesz furcsa párt. Néha úgy tűnik van egy kiváló parlamenti gárdája, és van egy szavazótábora, de nincsen igazán tagsága, vagy ha van, annak szava sem nagyon hallatszik. A Fidesz ambicíózus vezetői azonban terjeszkedni akarnak mostmár akár azon az áron is, hogy SZDSZ-ellenes akcióikat sem a sajtó, sem a közvélemény nem igazán igazolja vissza. Mindenesetre tehát az SZDSZ nincs könnyű helyzetben, és mostmár nyakán van az önkormányzatokért vállalt felelősség is, vagyis nyakán van a hatalom egy részének súlya. (foly.) 1990. november 30., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Válságban a magyar politikai pártok - 3. folyt.
A Fidesz, amely ezt tudatosan nem vállalta, ezt a súlyt, és a bekövetkező válságra számítva tiszta pártként akarja elfoglalni a liberális párt helyét, egyelőre nyugodtan figyeli, mikor jöhet elő - akár az SZDSZ-el szenben is - a farbával. +++ 1990. november 30., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »