Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
1990. november 12., hétfő - Újabb törvényjavaslatok és képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntöttek az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén a képviselők. A kormány sürgős tárgyalást kérve nyújtotta be a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényeket módosító tervezetet, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról szóló határozati javaslatot. A képviselők elfogadták, hogy mindkét tervezetet sürgősséggel tárgyalja meg a Ház. Ugyancsak elfogadták a sürgős tárgyalást az építésügyről szóló törvény módosítása esetében. Nem értettek viszont egyet a képviselők azzal, hogy napirendre tűzzék három MDF-es képviselő indítványát a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezt követően a képviselők egyetértettek a plenáris ülés tárgysorozatával. Mindjárt döntéshozatalba fogtak: szinte paragrafusonként határoztak a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatról. Az immár törvényerőre emelkedett előterjesztés a Belügyminisztérium ,,polgárosodását,, segíti elő, illetve bizonyos funkciók - például a rendőrkapitányi, rendőrfőkapitányi posztok - betöltésénél a pályázati rendszer bevezetését írja elő. A szavazási procedúrát némiképp megnehezítette, hogy a törvényjavaslat egyik részének elfogadásához elegendő volt az egyszerű többség, másik részéhez viszont a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértő szavazata volt szükséges. Nem könnyítette meg a honatyák dolgát az sem, hogy a rendre sorjázó módosítványok egyikét-másikát magyarázni kellett, mert még a belügyminiszter sem értette: pontosan mire vonatkoznak. (folyt.köv.) 1990. november 12., hétfő 16:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
A tisztelt Ház ezután áttért a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Surján László népjóléti miniszter az előterjesztést részletezve kiemelte, hogy a TB-alap tavaly kedvező pénzügyi mérleggel zárt: a bevételi többlet minden eddigit meghaladó, 26,9 milliárd forint volt. A mostani törvényalkotásnak végső soron egyetlen döntési kérdése e bevételi többlet sorsának meghatározása. A miniszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy az összegből 15,9 milliárd forintot - az előző kormány javaslatára - az akkori Parlament döntésével lekötöttek. A fennmaradó 9,8 milliárd forintra pedig - mérlegelve az alap idei és jövő évi várható helyzetét, s szem előtt tartva az ellátások biztonságos kifizetésének alapvető követelményét - a tárca azt javasolja: helyezzék a pénzt úgynevezett likviditási tartalékalapba. Megítélésük szerint ugyanis sem a tartós lekötés, sem az esetleges idei felhasználás nem szolgálná a társadalombiztosítás érdekeit. A biztonságos működéshez szükséges likviditási tartalékolási kötelezettséget egyébként - miként Surján László utalt rá - a hatályos jogszabályok is előírják. Balogh Gábor (KDNP) a törvényjavaslatra két módosító indítványt terjesztett elő, szorgalmazva, hogy a társadalombiztosítás vagyonáról is adjanak áttekintést. A miniszter áthidaló javaslatára - miszerint a kormány a következő társadalombiztosítási elszámolásoknál vagyonmérleggel együtt terjeszti a tisztelt Ház elé a társadalombiztosítás helyzetét - a képviselő mindkét módosító indítványát visszavonta. A törvényjavaslat általános és részletes vitájában többen megfogalmazták: mielőbb meg kell teremteni a társadalombiztosítás stabilitásának feltételeit, fontosnak ítélték a társadalombiztosítási önkormányzatok mielőbbi felállítását. Az előterjesztést végül a képviselők ellenszavazat nélkül elfogadták. (folyt.köv.) 1990. november 12., hétfő 18:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére. A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes bizottságoknak. Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik - bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel - munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították. A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem, hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban, hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500 forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta, hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz. A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László (MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást. (folyt.köv.) 1990. november 12., hétfő 19:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
Miután az általános vitában még több képviselő jelezte hozzászólási szándékát, az elnöklő Szűrös Mátyás néhány perccel 19 óra után kedd reggelre elnapolta a törvényjavaslat tárgyalását. (MTI) 1990. november 12., hétfő 19:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »