|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (1. rész)
|
1990. szeptember 18., kedd - Nem első ízben fordul elő, hogy
az Országgyűlésnek nem sikerül befejeznie tervezett programját: a
háromhetes törvényhozási szünet előtti utolsó ülés két napjára
kilenc törvényjavaslat, határozati javaslat, továbbá 14
interpelláció és ugyanennyi kérdés megtárgyalását tűzte napirendjére
a T. Ház. Ám az már hétfő estére nyilvánvalóvá vált, hogy néhány
téma vitája ismét elhalasztódik, hiszen a plénum hétfő estig éppen
csak befejezte az előprivatizációról szóló előterjesztés részletes
vitáját - a döntés már keddre maradt. Ezen a napon ahhoz, hogy
elfogadhassák a kormány beterjesztette törvényjavaslatot, előbb 91
módosító indítvány sorsáról kellett dönteni.
Mielőtt azonban a képviselőház hozzáfoghatott volna e hosszú és bonyolult szavazáshoz, ismét egy napirend előtti szópárbaj fültanúja lehetett. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ugyanis reflektálva a szabad demokrata honatya, Soós Károly Attila hétfői felszólalására, amelyben törvénysértőnek nevezte a kormány szeptember 9-ei döntését az állami költségvetés módosításáról, kifejtette a kormány álláspontját. Eszerint a kormány semmiféle törvénysértést nem követett el, az alkotmány, illetve a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járt el. Soós Károly Attila ellenben továbbra is fenntartotta az SZDSZ-frakciónak azt a véleményét, hogy a kormány igenis megsértette az alkotmány előírásait, sőt, növelte a költségvetési hiány mértékét a Parlament által jóváhagyott 10 milliárd forintról 17 milliárdra. A pénzügyminiszter erre csak annyit jegyzett meg: az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a hiány mértékét negyedévenként határozzák meg, szeptember végéig pedig 17 milliárdot irányoztak elő. (A szóváltás olyannyira nem nyerte el a képviselők tetszését, hogy hangos megnyilvánulásaik ismét asztalcsapkodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.)
Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József - ezúttal ,,tiszteletbeli taxisként,,. Emlékeztetett rá, hogy hétfőn este a taxisok a Parlament előtt tüntettek, így óhajtván felhívni a Parlament figyelmét kilátástalan helyzetükre. A kisgazdapárti politikus a mielőbbi megoldás érdekében szólt képviselőtársaihoz.
Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal eredményeként a parlament 180 egyetértő szavazattal, 101 ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (2. rész)
|
A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egyszerű. Előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő és bejelentette: olyan jogtechnikai hibát szavaztak meg a módosító javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányellenessé tenné. (Arról volt szó, hogy az elővásárlási jog ilyetén törvényi szabályozása sérti-e avagy sem a tulajdonosi jogot.) A képviselő felszólalása hosszas jogtechnikai, jogértelmezési vitát váltott ki, amelyet az elnöklő Szabad György kétszer is lezárt. Miután a kormány és a kormánypártok a felvetéssel ellentétes álláspontja nem változott, Tölgyessy Péter közölte: a plénum a törvény elfogadásával súlyos alkotmánysértést követ el, és ezt az erre hivatott bíróságok fogják megítélni.
A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója hasonlóan súlyos hibára hívta fel a Parlament figyelmét az önkormányzati törvény elfogadásakor is, akkor a kormány sürgős törvénymódosítással küszöbölte ki a hibát. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 13:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (3. rész)
|
Az ebédszünet után - a hagyományos rend szerint - az interpellációk hangzottak el. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) a kormánypártok, a kormány és a kormányhivatali apparátusok összefonódása tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. A képviselő e ,,hármas egység,, egymástól való világos elválasztását sürgette, mert véleménye szerint az egypárti rendszer népszerűtlen sajátosságától az Antall-kormánynak nem sikerült elszakadnia, ehelyett a kormányzópártok, főként az MDF és az állam új összefonódása tapasztalható. Ezt egyebek között azzal támasztotta alá, hogy ismét szokásossá vált kormányzati szándékok és intézkedések kormánypárti rendezvényeken, sajtóértekezleteken való bejelentése.
Antall József válaszában a pártállammal való összehasonlítást visszautasította, e felvetést inszinuációnak, ferdítésnek nevezte, amelyre emiatt nem is kívánt részleteiben válaszolni. A miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy többpárti rendszerben a pártok gyűléseiken bejelenthetnek saját pártjuk vagy pártjaik kormányzati szándékát jelentő kérdéseket. Nincs sem alkotmányjogi, sem szokásjogi akadálya, hogy többpárti kormányzás idején politikusok valamely kormányzati döntést az arra megfelelő alkalommal és helyen jelentsenek be. A képviselő egy másik felvetésére reagálva Antall József szólt arról, hogy a minisztériumokban nem csupán a miniszter, a politikai államtitkár és a sajtószóvivő képviseli a tárca politikáját, azt azonban helytelen gyakorlatnak nevezte, hogy gyakran nagyon sokan nyilatkoznak. A miniszternek lehetőleg meg kell határoznia azon személyek körét, akik nyilatkozhatnak a minisztériumot érintő kérdésekben.
A miniszterelnök az SZDSZ-es képviselővel egyetértett viszont abban, hogy közigazgatási tisztségviselők miniszterek vagy politikai államtitkárok mellett ne vegyenek részt pártgyűlésen, s ott ne nyilatkozzanak a pártok nevében, legfeljebb szakértőként hallgassák meg őket. A világos megkülönböztetés még nem alakult ki kellő formában, erre a miniszterelnök felhívta a tárcák figyelmét.
A kormányfő válaszát a képviselő - jóllehet több kérdésre megnyugtató választ kapott - összességében nem fogadta el, a plénum azonban jóváhagyta. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 16:48
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész)
|
Tölgyessy Péter Magyarország általános válságának súlyosbodása és a cselekvési programjának hiánya miatt interpellált Antall József miniszterelnökhöz. Arra kért választ elsősorban: mivel magyarázza a rövid távú kormányprogram végrehajtásának elmaradását, mikor lesz kézzel fogható, határidőket és konkrét intézkedéseket, átfogó törvényjavaslatokat is tartalmazó cselekvési program?
Kérdezte mindezt azért, mert mint mondotta: a modern parlamenti demokráciákban szokás, hogy a kormányalakítást követő 100-120. napon a kormány nyilvánosan számot ad az ország helyzetéről, programjának megvalósulásáról. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy ma, a kormányalakítást követő 118. napon Magyarország erkölcsi, gazdasági és társadalmi helyzete rosszabb, mint a választások idején volt. Feltartóztathatatlanul csökken az ipari termelés, a mezőgazdaságot összeomlás fenyegeti, az ország külkereskedelmi aktívumának növekedése augusztusban megtört, a forint még sohasem vesztett annyit az értékéből, mint manapság, hónapról hónapra újabb százezrek kerülnek a létminimum alatt élők már eddig is milliós táborába. Új központosítás keríti hatalmába a társadalmat, a szabadnak remélt sajtó újra függetlenségéért tusakodik. Erről talán a Magyar Újságírók Szövetségét kellene megkérdezni - jegyezte meg a kormánypárti képviselők harsány derültségére, majd így folytatta: - egyes kormánypárti megnyilatkozások olcsó hazai népszerűség fejében a határainkon kívül élő magyarság sorsát kockáztatják. A koncepciótlanság elfedésére pártpolitikusok, de felelős miniszterek is érzelmeket, indulatokat mozgósítanak, a pragmatikus cselekvés helyett ideológiai vitákat szítanak.
Tölgyessy Péter interpellációjában nem az eredményeket kérte számon, tudván, hogy az elmúlt 40 év roppant öröksége, legújabban pedig a KGST széthullása, a Perzsa-öbölbeli válság, a súlyos aszály óriási kihívást jelent egy kormányzati tapasztalatok nélküli új hatalomnak.
Nem a nyilvánvaló eredménytelenség megokolását kérte a miniszterelnöktől, hanem a kormányprogram irányelveinek harmadik fejezetében 18 pontban beígért konkrét cselekvési programok túlnyomó többségének elmaradására várt magyarázatot. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Vélekedése szerint a kormány elmulasztotta a vállalkozásokat élénkítő program meghirdetését, nem adott inflációellenes programot, lemondott a vállalati sorbanállások enyhítéséről, és nem kezdeményezett 30-40 tartósan veszteséges vállalat ellen csődeljárást - említette csak a legfontosabb tennivalókat a szabad demokrata képviselő, hozzáfűzve, hogy a nyár közepi áremelési csomagot nem számítva a kormány valamennyi törvényjavaslata a Németh-kormány törvénytervezeteinek átdolgozásával készült.
A nagy pátosszal előadott, de semmire sem kötelező általánosságok és a rögtönzésszerű adminisztratív intézkedések mellett hiányzott és egyre nyomasztóbban hiányzik a módszeresen végiggondolt cselekvési program - jelentette ki.
A kifogások között sorolta: a kormány a rendszerváltás új koncepcionális tervezeteivel nem jeleskedett, viszont serény volt a hatalomváltásban. A közigazgatás csúcsaira, a központilag ellenőrzött vállalatok élére, a meghirdetett elvekkel ellentétben, csak igen ritkán kerültek valóban független, nemzetközi hírű személyiségek. Az új vezetők inkább a megbízhatóság okán a személyi, illetve a párthűség alapján kerültek tisztségükbe. Megítélése szerint a miniszterelnök annak érdekében, hogy a kormány stabilitását biztosítsa, az agrárszféra ügyeinek intézését átengedte egy olyan pártnak, amely - a választási kampányban a Magyar Demokrata Fórum által is élesen bírált homályos és átgondolatlan ígérethalmaz alapján, már pusztán a bizonytalanság állandósításával is - súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak.
A feladatok mérete óriási, mégsem a sürgősségtudat vezérli a köztársaság új kormányát - hangoztatta. Az Antall-kormány ugyanúgy halogatja a halaszthatatlan döntéseket, ahogy azt a Lázár-, a Grósz- és a Németh-kormány tette. A rendszerváltásba vetett bizalmat a választópolgári csalódottság váltotta fel. Az általános közöny és fásultság oka nem annyira a válság elmélyülése, mint inkább a kivezető út hiánya és a kormány cselekvésképtelensége.
Meggyőződése szerint az ország lakossága szembenézett volna a gazdaság keserves állapotával, és felsorakozott volna választott vezetése mögé, ha az nyíltan beszél az elengedhetetlen áldozatokról és nyomban cselekedni kezd. Végezetül hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum másfél éven át készült a hatalom átvételére, de most az SZDSZ számára világossá vált, hogy mégis felkészületlen a kormányzásra. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (6. rész)
|
Antall József válaszában az interpelláció minden megjegyzésére, hangulati elemére reflektált. Mint mondotta: Tölgyessy Péter hatásos szónoklatot tartott, érzelmekben gazdagon, a politikai racionalitás kérdésében azonban bizonyos mértékig irreálisan. De mindez semmi ahhoz képest, hogy az előre beadott interpelláció alig háromnegyed gépelt oldalnyi szöveg az elhangzotthoz képest. Abban Tölgyessy Péter csak a legrövidebben és a legáltalánosabban fejtette ki kérdéseit.
Válaszában kitért egy-két olyan kérdésre is, amelyet őszintén szólva nevetségesnek tartott. Az egyik: a sajtó szabadsága. Ameddig a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig a magyar demokraták és koalíciós partnereik nyugodtak lehetnek, mert Magyarországon teljes sajtószabadság van. Ha viszont ez nem így van, akkor a Parlamentben sincs szabadság, és Tölgyessy Péter is súlyos kényszer, fenyegetettség közepette mondta el ezt a beszédet. A másik: nyugodtan megkérdezheti a MÚOSZ-t - amelynek régóta tagja maga Antall József is -, annak legszélesebb tagsága és az újságírótársadalom is meggyőződéssel vallja, hogy sajtószabadság van. Ennél sokkal súlyosabb probléma, amely az újságírók jövőjét veszélyeztetheti, s amelynek megoldására a szakmának össze kell fognia, hogy sok lapot fenyegethet az elhullás veszélye, egyszerűen a piac törvényei, a verseny alapján. Ez okoz az újságírótársadalomban bizonytalanságot, és ezzel bizony foglalkozni kell.
Áttérve Tölgyessy Péternek egy másik kijelentésére, leszögezte: bárki mondhatja, hogy a kormány első száz napja után az ország erkölcsi, gazdasági és társadalmi állapota rosszabb, mint a választások napján volt. De honnan veszi? Ady Endrét idézve feltette a kérdést: ,,a nyár nagy kerítő,,? Miért lenne rosszabb az ország erkölcsi állapota, mint három hónappal ezelőtt? Megítélése szerint a jelenlegi választási harcban a tavaszinál kevesebb a személyeskedés, a politikai kultúra és a politikai erkölcs javult, és ezt már a parlamentarizmus eredményének kell tekinteni. Egyébként pedig az idézett megállapítások sehova nem vezetnek.
Tovább folytatva a sort, az ország pénzügyi helyzetéről adott tájékoztatást Antall József. Április végén Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. Ez megfordult, ma sokkal jobb a helyzet - ami éppen a bizalom következménye. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (7. rész)
|
Nem felel meg a valóságnak - hangoztatta -, hogy a kormány nem mondta meg: Magyarország súlyos állapotban van. A kormány programon mindig is egy hároméves kormányzati periódust értett, nem pedig az első hónapokat.
Az új Parlament és a kormány rendezett körülmények között valósította meg a rendszerváltozást az állami élet csúcsain, a Parlament a nemzeti egyetértés jegyében, közös elhatározással, a koalíciós pártokat beleértve, választotta meg a köztársasági elnököt, pedig egy népszavazási kezdeményezés következtében még belpolitikai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez olyan teljesítménye a magyar társadalom egészének, amire büszke lehet. A külföldi partnerek is elismeréssel szóltak a magyar nemzet érettségéről. Valamennyi párt szerepet játszott abban, hogy ma a Parlament a belső viták, a nézeteltérések ellenére, pártpolitikai értelemben sokkal közelebb áll a kialakult pártdemokráciák struktúráihoz, mint a szomszédos országok, vagy a volt kommunista országok közül bármelyik. A választást követően azonban a kormánynak ki kellett dolgoznia a saját kormányzati rendjét, ki kellett alakítania a minisztériumokat, szükséges volt gondoskodnia a megfelelő tisztviselői karról.
Az ország gazdasági állapotáról kifejtette: a választás hetei óta a kormány pontos eredményeket tud felmutatni a súlyos tehertételt jelentő, újabb külső fejlemények ellenére. A tavasszal kiéleződött nemzetközi fizetési válságot sikerült elhárítani. Április végén Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. Ez megfordult, ma ennél sokkal jobb a helyzet - ami épp a bizalom következménye.
Az új kormány működésének eddigi szűk négy hónapja alatt folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték el magukat Magyarország mellett. Az átszervezett kormányzat, népszerűtlen intézkedéseket is vállalva, szigorúan őrködik a költségvetési és pénzügyi fegyelem megtartásán. A támogatások csökkentésére, az export növelésére, a világpiaci árak követésére irányuló politikája élvezi a nemzetközi pénzvilág és üzleti élet támogatását. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:09
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (8. rész)
|
A rövid távú gazdasági program első lépése az államigazgatás új szervezeti rendjének kialakítása volt, s ez 120 napon belül meg is történt - mondta. A korszerű államigazgatás, a modern közszolgálat valódi létrejöttéhez azonban természetesen hosszabb idő kell, a kormány által elfogadott közszolgálati törvénytervezet már tartalmazza a további teendőket. A program inflációellenes és vállalkozásélénkítő intézkedéseket is előirányoz. Az úgynevezett sorbanállások csökkentésére a kormány olyan intézkedéseket tett, mint a társadalombiztosítással szembeni tartozások büntetőkamatának felemelése, a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalatok elleni csődeljárás kezdeményezése.
De a kormány nem elégedett magával. A ,,körbetartozások,, banki eszközökkel történő kiegyenlítéséig a bankrendszer, elsősorban technikai felszereltségi okokból, ezidáig nem tudott eljutni. A vállalkozásösztönző és privatizációs célok megvalósításában is a tervezettnél kisebb mértékű volt az előrelépés. A Minisztertanács már július elején elfogadta a kiskereskedelem és vendéglátás előprivatizációs törvénytervezetét, az Országgyűlés túlterheltsége miatt azonban csak ezen a napon, kedden emelkedhetett törvényerőre. A kormányfő megjegyezte: ez nem a kormányzat hibájául róható fel, nyilván még kevésbé a Parlamentnek - egyszerűen egy parlamentáris rendszer menetrendjéhez tartozik hozzá. A vagyonügynökség státuszának rendezését ugyanúgy hosszú ideig késleltették a kormány előtt álló feladatok, néhány napja azonban a immár kormányfelügyelet alatt álló Állami Vagyonügynökség bejelentette az első rendkívül jelentős privatizációs programját, amelyet egymilliárd dolláros összegben határoz meg. Az előirányzatok közül létrejött a külföldi befektetők informálását szolgáló központ. A kormány nyáron költségvetési megtakarítási csomagot léptetett életbe. Legutóbbi ülésén, felülvizsgálva az állami költségvetés állapotát, döntött a lakossági devizatartás szabályainak könnyítéséről szóló előterjesztéséről, valamint előkészítette az úgynevezett egzisztenciális alap, vagyis a kedvezményes vállalkozási forrás megteremtését.
Lezárult a vállalati tanácsok újraalakítása, a Parlament elfogadta a vállalati belső egységek kiválásának megkönnyítését szolgáló törvénymódosítást. Előkészítés alatt állnak olyan nagy horderejű kérdések, mint a Bécs-Budapest Világkiállítás, a lakásgazdálkodás reformja, a vámrendszer módosítása, a szovjet csapatkivonás, valamint más gazdasági és környezetvédelmi ügyek. Az előrehaladásról a Parlamentet és a szakmai nyilvánosságot a kormány időről időre tájékoztatja. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (9. rész)
|
A Bécs-Budapest Világkiállítás előpályázatait a kormánybiztos kiírta, előkészületben van a kormányzati döntés.
A program a kormányzat által örökölt helyzet hiteles bemutatását is tartalmazza, e tanulmányok szintén e hónap végén meg fognak jelenni.
A hároméves gazdasági programot a kormány keddi ülésén megtárgyalta - együttesen az általános programmal -, és jóváhagyta. Végleges megszerkesztése és a módosító javaslatok beiktatása után a jövő hét közepén nyomtatásban elkészül.
Mindez azt jelenti, hogy a kormány ebben az időszakban a munkáját végezte, figyelembe véve az előre nem kiszámítható tényezőket, beleértve az európai és a nemzetközi gazdasági környezetet is.
Antall József tájékoztatást adott arról is, hogy a közeljövőben a következő törvénytervezetek megvitatását kéri a kormány: a termőföldtulajdon jogi kérdéseinek rendezése, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, az árak megállapítása, az államháztartásról szóló törvény, az adózás rendjéről, az illetékekről szóló törvény, az új csődtörvény, az alkalmazotti részvénytulajdonosi program törvényi kerete, valamint a privatizációs eljárásról szóló törvény, a helyi adók rendszerének és az önkormányzatok pénzügyi forrásainak szabályozása, az energiapolitikai koncepció és ennek részeként a szénbányászat szerkezeti átalakítása, a külföldi befektetések szabályozására új befektetési törvény. Ezeket a kormány részben már benyújtotta, részben pedig hamarosan leteszi a Parlament asztalára.
E törvénytervezetek előkészítése is jelzi a kormány tevékenységét, s egyben azt: a rendkívüli körülmények között is nyugodtan vállalhatja az összehasonlítást bármely volt szocialista országgal. Úgy vélte azonban: mindenki tisztában van azzal, hogy másfél-két nehéz esztendő előtt áll az átalakítás időszakában az ország. Ezért összefogásra, főleg pedig hitre és bizalomra van szükség - hangsúlyozta.
Végezetül a miniszterelnök annak a véleménynek adott hangot: a kérdés ebben a formában nem tipikusan interpelláció, sokkal inkább egy széles körű parlamenti általános vita témája. Ezért a maga részéről egyetértene azzal, ha az Országgyűlés átfogó vitákat tartana például olyan kérdésekről, mint a külpolitika, a pénzügy, a művelődéspolitika. Erre rendszeresen időt kellene szakítania, így a félreértések is eloszthatók lennének, s az ország megnyugatását is szolgálnák. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (10. rész)
|
Antall József - utalva rá, hogy Tölgyessy Péter nem fogadja, mert hivatalból nem fogadhatja el válaszát, arra kérte a plénumot, hogy fontolja meg tájékoztatójának jóváhagyását.
Ahogyan ezt Antall József ,,megjósolta,,, Tölgyessy Péter nem fogadta el a választ. Vitatkozott a miniszterelnökkel abban, hogy az ország erkölcsi állapota nem rosszabbodott - hiszen a statisztikai adatok nem ezt igazolják. Kifejtette: a kormány legsúlyosabb hibáját abban látja, elszalasztotta a soha vissza nem térő történelmi pillanatot. Ismét külföldi példákat - Egyesült Államok, Brazília - sorolt annak bizonyítására, hogy egy új kormány, egy új vezetés igenis képes volt minimális idő, akár egy-két nap, elteltével fontos törvények tervezetének sorozatával, programkoncepcióval előállni, ellentétben a magyar kormánnyal, amely a közép-kelet-európai országokhoz viszonyítva is lassú.
A miniszterelnök - mondotta - nem tudta megcáfolni, hogy 18-pontos programját alig-alig teljesítette, s állítása alátámasztására újra csak példákat sorolt. Megítélése szerint az ország lakossága elkeseredett, nem érzékeli a rendszerváltást. A kedden elfogadott hároméves kormányprogram pedig csak az átfogó program irányelveinek folytatása, hiányoznak belőle a határidőkre, az ütemtervekre, a pontos eszközökre vonatkozó adatok, azaz: távolról sem felel meg egy cselekvési program követelményeinek.
Mindezek után kijelentette, hogy sem ő, sem pedig az SZDSZ a választ nem tudja elfogadni, bár nincs kétsége afelől, hogy a kormánypárti képviselők minden megfontolás nélkül elfogadják a miniszterelnöki választ. Nem is ez a kérdés - hangoztatta -, hanem az: az ország valóságos cselekedeteivel bizalmat fog-e szavazni ennek a kormánynak? Lesz-e olyan vállalkozó, aki nem ingatlanba, aranyba, külföldi autóba fekteti pénzét, hanem vállalkozást indít? Lesz-e olyan mezőgazdasági termelő, aki el meri vetni az őszi búzát, amikor korántsem lehet biztos abban, hogy ő fogja azt learatni?
Kérdéseire a válasz: az Országgyűlés Antall József tájékoztatóját 182 egyetértő, 94 ellenszavazattal és 20 tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (11. rész)
|
Kertész Zoltán (SZDSZ) Sopron közlekedési problémái tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez. A 84-es főút túlzsúfoltsága miatti zajártalom és levegőszennyeződés szinte már elviselhetetlen a város lakói számára. A megnövekedett - hétvégén napi 13 ezer autó - forgalom a halálos balesetek számának ugrásszerű növekedésével is jár. Arra kért választ: mikor lesz pénz a tehermentesítő út megépítésére.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában egyetértett az interpelláló képviselővel, és kifejtette, hogy nem csupán Sopron, hanem több más város, például Győr, Szeged, Kecskemét, Vác, Miskolc és Debrecen is hasonló gondokkal küzd. Az előző kormányzatokra hárította a felelősséget, hogy nem jutott pénz e városok közlekedési gondjainak megoldására. A tárca ezért is támogatja egy koncessziós törvény megalkotását, amely lehetővé tenné külföldi részvétellel autópályák, utak, hidak megépítését. Az útalapot is meg kellene duplázni - mondotta a miniszter. A képviselő konkrét kérdésére elmondta, hogy Sopron, Győr, Kecskemét és Mezőkövesd tehermentesítő útjai építéséhez 1991-ben kezdenek hozzá. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés is egyaránt elfogadta.
Ugyancsak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez nyújtott be közös interpellációt Világosi Gábor és Páris András (mindketten SZDSZ-képviselők) a hazai távközlés helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a Magyar Távközlési Vállalat monopolhelyzetére.
Mielőtt Páris András szót kapott volna az interpelláció előterjesztésére, Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezetője kért volna szót, hogy válaszoljon Tölgyessy Péternek, de az elnök nem engedte az interpellációk sorának megszakítását. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ügyrendi kérdésként kifejtette, hogy Torgyán József pártját személyes megtámadtatás érte, s ezért neki mégis meg kellene adni a szót. Szájer József (Fidesz) ezzel nem értett egyet, és az ügyrendre hivatkozva kifejtette, hogy Torgyán Józsefnek csak a napirend - azaz az interpellációk tárgyalása - után lehet szót adni. Az elnöklő Vörös Vince nem szakította meg az interpellációkat, és Páris Andrásnak adta meg a szót. Ő elmondta: hogy a jelenlegi távközlési törvény nem teszi lehetővé, hogy a Távközlési Vállalat monopóliumát megtörve, a lakosság saját erőből, önálló kezdeményezésre telefonfejlesztésbe fogjon. Konkrét példaként említette, hogy épp a Távközlési Vállalat akadályozta meg Siófok és környéke távbeszélő hálózatának bővítését. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (12. rész)
|
Siklós Csaba válaszában hangoztatta: pontosan szabályozni kell, hogy milyen legyen az együttműködés a távközlés fejlesztésére vállalkozók között. Ennek figyelembevételével készült el az az átfogó távközlési törvényjavaslat, amely a liberalizálás, a monopoljogi oldás, a piacépítés, a magánvállalkozás esélyeit tekintve lényegesen több lehetőséget ad, mint a jelenlegi. Ezt legkésőbb decemberig a Parlament elé terjesztik. A konkrét siófoki ügyre kitérve emlékeztetett arra, hogy a Távközlési Vállalat képviselője nemcsak azt jelentette ki, hogy nem kívánnak a részvénytársaságba belépni, hanem azt is: a vállalat a minisztérium hároméves fejlesztési terve alapján fejleszti a város telefonhálózatát. Ez összhangban lesz az országos gerinchálózat kiépítésével, és 1993-ig befejezik. Hangoztatta, hogy a minisztérium vezetése a jövőben sem kíván lemondani a fejlesztésekhez szükséges lakossági forrásokról. Lehetőséget kívánnak teremteni részvények vásárlására, társaságok szervezésére, azon alapelvből kiindulva, hogy a befektetett összeg meg is térüljön.
A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők nem értettek egyet, az Országgyűlés azonban elfogadta.
Vörös Vince felfüggesztette ezután az interpellációk sorát, és szót adott Torgyán Józsefnek. A kisgazdapárti politikus - személyeskedéstől sem mentes - felszólalásában kifogásolta Tölgyessy Péter interpellációját, amely szerinte súlyosan sértette a Kisgazdapártot. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Tölgyessy Péter alkotmányellenesen terjesztette elő interpellációját, mert ebben gyalázta a Kisgazdapártot. Mivel Tölgyessy Péter Torgyán József felszólalásakor nem tartózkodott a teremben, csak később reagált az őt ért megtámadtatásra. Hangoztatta: ő nem a Kisgazdapártot támadta, hanem a kormányt hibáztatta, hogy az agrárágazat irányítását átengedte a Kisgazdapártnak, és szó szerint megismételt interpellációjának erre vonatkozó részét. Hangsúlyozta, hogy minden korábbi kijelentését fenntartja. A kisgazdák agrárprogramját továbbra is homályosnak, átgondolatlannak ítélte, amely máris súlyos gondokat okozott a mezőgazdaságnak. Végezetül Tölgyessy Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az Országgyűlés nem alkotta meg az új földtörvényt, bizonytalanság van a mezőgazdaságban, sok termelő nem mer hosszú távú döntéseket hozni, csökkentek a beruházások, veszélyben van sok helyen az őszi vetés. A vita még ezzel sem zárult le, hiszen a következő napirend - a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat - megtárgyalásakor is szót kért Torgyán József, és ismét - eltérve a tárgytól - Tölgyessy Péterrel szállt vitába. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (13. rész)
|
Megismételte: senkinek sincs joga interpellációban arra, hogy egy másik pártot támadjon. Ekkor bővült a szópárbajozók köre, ugyanis Kövér László (Fidesz) kétperces hozzászólásában kifejtette, hogy a házszabály nem ismeri a személyes megtámadtatás fogalmát, és különösen nem a pártot ért személyes megtámadtatásét, ezért nem lett volna szabad szót kapnia Torgyán Józsefnek.
A megtámadtatási viták közben csendesebben zajlott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek.
Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak.
Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az interpellációkra adott válaszoknál. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (14. rész)
|
A határozatképtelenségtől való félelem nem volt alaptalan, hiszen három rövid kérdés, s az arra adott válasz után Szűrös Mátyás létszámellenőrzést rendelt el. Mivel ekkorra már képviselőknek kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, röviddel este fél hét után az ülést be kellett rekeszteni.
Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati választásokra tekintettel a Parlament plenáris munkája szünetel, s legközelebb október 15-én gyűlnek egybe a képviselők. (MTI)
1990. szeptember 18., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|