Rendszerváltás és az MTI

	Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (1. rész)
1990. május 21., hétfő - Dr. Horváth Balázst (MDF), a belügyi tárca várományosát és dr. Kiss Gyula tárca nélküli kisgazdapárti jelöltet hallgatta meg hétfőn a Parlament Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottsága. Több mint három órán át tartott a leendő belügyminiszter bizottsági meghallgatása. A 48 esztendős jogász röviden vázolta szakmai pályafutását, részletesebben szólt a belügy jövőjéről, s mintegy másfél órán át állta a kérdések rohamát. Mindenekelőtt azonban bejelentette: lemond e bizottságban betöltött alelnöki tisztéről, s egyben bizottsági tagságáról. A tárcával összefüggő elképzeléseit fejtegetve hangsúlyozta: legfőbb szándéka, hogy a Belügyminisztérium a belügyek minisztériuma legyen. Elsődleges feladatának a rendőrség szervezeti és költségvetési elkülönítését tartja. Terve az, hogy a rendőr-tiszthelyettesi és -tiszti képzés alapvető átalakításával, a személyi állomány fejlesztésével visszaadja a rend valódi őreinek szerepét és tekintélyét a rendőrségnek. Azt viszont nem tartja megvalósíthatónak, hogy önkormányzati rendőrség működjék, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a leendő polgármester, főpolgármester szert tehessen egy ,,saját bandériumra, önálló kis hadseregre, fegyveres erőre,,. A minisztérium átszervezését is tervezi, s ezzel összefüggésben mihamarabb kívánatosnak tartja a közszolgálati törvény megalkotását. A minisztériumban a miniszter, a politikai, valamint a közigazgatási államtitkár mellett 6 főosztályt szerveznek majd. Ebből kettő az úgynevezett civil szférával, s ugyancsak kettő rendészeti feladatokkal foglalkozna. Ez utóbbiak egyikéhez tartozna a polgári védelem és a tűzoltóság, valamint a határőrizet és a határrendészet, amelyet - véleménye szerint - össze kellene kapcsolni a Vám- és Pénzügyőrséggel. Szükségesnek ítélte a kormányőrség átalakítását, mert szerinte ez a testület időzített bomba a leendő belügyminiszter alatt. A minisztériumi apparátussal kapcsolatban kifejtette: ismeretei szerint 300 embert érint a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetősége - ezt sokallja. Ezért már készített az Antall-kormánynak egy javaslatot a Németh-kormány e rendeletének módosítására. Szólt arról is: a Belügyminisztériumból sokan távoztak az MDF-programtól megriadva. Szerinte ez a magatartás az érintettek szakmai ismereteit, eddigi politikai múltját illetően furcsa dolgokat takar. (folyt.köv.) 1990. május 21., hétfő 20:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (2. rész)
Mint mondotta: éppen ezért ezeknek az embereknek a távozását nem is sajnálja. Hozzáfűzte azonban: nem kíván B-listázni, de ez nem jelenti azt, hogy ha megfelelő ismeretek birtokába kerül, mindenki helyén marad a minisztériumban. Az önkormányzatokkal foglalkozva sürgetőnek minősítette az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény mielőbbi megalkotását, s véleménye szerint ezeket a választásokat szeptember végén lenne célszerű megtartani. Az önkormányzatok működőképességének biztosítása érdekében jogszabályok tömegét kell megalkotni, meg kell találni a kapcsolódási pontokat például a tulajdonjog, a vagyonjog, a földtulajdon, az adó szabályozásakor. Más véleményekkel ellentétben szükségszerűnek ítélte az önkormányzati megyék fenntartását. Vázlatos koncepcióját a részleteket firtató kérdésekre adott válaszaiban indokolta, elismerve: az helyenként ellenkezik más pártok és tárcák elképzeléseivel. Ezekről a kérdésekről azonban majd a vonatkozó törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásakor lehet és kell is vitatkozni. Dr. Horváth Balázs meghallgatását követően fél órát vett igénybe annak eldöntése: dr. Kiss Gyula meghallgatásában illetékes-e az önkormányzati bizottság. Dr. Wekler Ferenc, a testület elnöke már az ülés elején közölte: megdöbbenéssel vette kézhez az értesítést, hogy ennek a bizottságnak kell meghallgatnia dr. Kiss Gyulát is. Az ő meghallgatását megelőzően maga dr. Kiss Gyula is hasonló érzéseiről számolt be. A bizottság több tagja fenntartással fogadta ezt a ,,kötelezettséget,,, különösen azután, hogy megismerkedett dr. Kiss Gyula leendő feladataival. Mint a tárca nélküli miniszterjelölt szavaiból kiderült: az ő feladata lesz esetenként a miniszterelnök helyettesítése, adott központi kormányzati feladatok elvégzése, hozzá tartozik majd az egyházi és kisebbségi ügyekkel foglalkozó államminiszterek felügyelete, a kormányzati ifjúsági feladatok, a politikai rendszerváltással összefüggő jogszabályalkotás, továbbá a határokon túl élő magyarság problematikája, jelesül: a politikai értelemben vett kisebbségi kérdés és az emigrációs magyarság honosításával, ingatlanszerzésével, hazatelepülésével kapcsolatos jogi kérdések. A bizottság ülésén jelenlévő vendégképviselők - az Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagjai - nem kevéssé sérelmezték, hogy nem az ő bizottságuk hallgathatta meg, kifejezett kérésük ellenére a miniszterjelöltet. Az önkormányzati bizottság a kormányalakítás sürgető kényszerét tudomásul véve, bár a gyakorlat ellen tiltakozva végülis meghallgatta dr. Kiss Gyulát. (MTI) 1990. május 21., hétfő 20:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »