Rendszerváltás és az MTI

	Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (1. rész)
1989. december 9., szombat - Az Országgyűlés és a kormány, illetve az érdekképviseleti szervek vezető személyiségei ültek tárgyalóasztalhoz szombaton a Parlamentben - folytatva azt a tanácskozás-sorozatot, amelynek célja a lehető legszélesebb körű konzultáció az ország jövőjét érintő legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről. Az Országgyűlés és a kormány tárgyaló küldöttségei - élükön Fodor Istvánnal, a Parlament megbízott elnökével és Németh Miklós miniszterelnökkel - elsősorban az 1990. évi költségvetésről, a lakásgazdálkodással, a lakbérrendszerrel, a lakásépítési kölcsön kamataival, továbbá a társadalombiztosítással összefüggő intézkedési tervekről, törvényjavaslatokról cseréltek véleményt az érdekképviseleti szervekkel. Emellett szót váltottak arról is: mikorra tűzzék ki az országgyűlésiképviselő-választásokat, s ennek függvényében hogyan folytatódjék a törvényhozói munka. Az eszmecserén az Agrár Szövetség, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Hazafias Népfront, a KIOSZ, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége, a TOT, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Vállalkozók Országos Szövetsége vezető képviselői vettek részt. Fodor István a tanácskozást megnyitó bevezetőjében utalt rá: a feladat szokványos, ám a kialakult politikai és gazdasági helyzet korántsem tekinthető annak. Jövőre ugyanis mindenképpen lejár az Országgyűlés és a kormány mandátuma, viszont a választások ezúttal egy új hatalmi struktúra működésének kezdetét jelentik. A gazdaság állapota pedig parancsolóan követeli olyan intézkedések törvénybe iktatását, amelyek a társadalom eddig is erősen igénybe vett tűrőképességét további próbának vetik alá. A választásokig hátralévő időszakban tehát az Országgyűlésnek e körülményeket figyelembe véve kell felelős döntéseket hoznia - mondotta. Ezt a felelősséget azonban sem a Parlament, sem a kormány nem kívánja áthárítani senkire, mégis azt tartja célszerűnek, hogy a döntéselőkészítés folyamatába bevonja mindazokat a politikai erőket, amelyek a választások után a hatalmat gyakorló testületek bázisát alkotják majd, illetve különböző társadalmi csoportok, rétegek érdekeit képviselik. A zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozásról ismét az Országgyűlés és a kormány szóvivői adtak tájékoztatást, ezúttal azonban már a tárgyaló felek bevonásával. (folyt. köv.) 1989. december 9., szombat 18:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (2. rész)
Az elhangzottakból kitűnt: a szombati eszmecserén elsősorban a gazdaság talponmaradását szolgáló intézkedési tervekről esett szó. A kormány elnökének és jelen lévő tagjainak a helyzet értékelését is tartalmazó beszámolóját az érdekképviseleti szervek kritikusan közelítették meg, s lényegében inkább tudomásul vették, semmint igazán egyetértettek volna a tervezett intézkedésekkel. Ezeket az intézkedéseket a jövő évi költségvetés foglalja keretbe. Közöttük szerepel a támogatások leépítése, a szükségszerű áremelések, a szerkezetátalakítás, a veszteséges vállalatok felszámolásának haladéktalan megindítása, a lakásfinanszírozás új rendszere. Ezek a lépések óhatatlanul együtt járnak egy erőteljes inflációs nyomással, és tagadhatatlanul - közvetlenül vagy közvetve - megrázkódtatást okoznak az egyes embereknek, a családoknak, az egész országnak. Hiszen jövőre például a munkanélküliek száma 40-50 ezerre növekszik - ez kétszerese az ideinek. Bár ez a szám százalékarányosan nem jelentős, mégis súlyos gondot okoz, mivel bizonyos ágazatokra, régiókra koncentrálódik. Olyan krízisköltségvetési tervezet készült tehát, amely először néz szembe a realitásokkal. A tanácskozáson a legnagyobb figyelmet a bérgazdálkodás kérdéseinek szentelték. A kormány rugalmasan reagált a teljes bérliberalizálást szorgalmazó javaslatokra. Azokat már csütörtökön megtárgyalja az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, s ha megalapozottak, bekerülnek a törvénytervezetbe is. Itt arról van szó - miként a javaslattevő Magyar Gazdasági Kamara képviselői elmondták -, hogy a teljes bérliberalizálás 10-11 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket, ez azonban ellensúlyozható azzal, ha a vállalatok árbevételeikből bizonyos - 0,25 - 0,3 - százalékot befizetnek. Hozzátették: a 10-11 milliárd forint egyébként nem mérhető azokhoz a károkhoz, amelyeket a kötött bérgazdálkodás okoz. A szóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a VOSZ a bérliberalizálás elvével ugyan egyetért, de a kamara megoldási javaslatával már nem, azt határozottan ellenzi, mert szerinte lényegében az adóemelés legrosszabb fajtái közé tartozik. A másik súlyponti kérdés a lakásgazdálkodás koncepciója volt. Ezzel összefüggésben főként kifogások hangzottak el. Így például az, hogy az ingatlankezelési struktúra változatlanul hagyása mellett bármilyen kitűnő koncepció is csak a pénzt töltögeti egy lyukas erszénybe; hogy a lakásépítési kölcsönök kamatainak emelése egyoldalú szerződésszegés, amely semmiképpen nem lehet igénybe vehető eszköz. (folyt.köv.) 1989. december 9., szombat 18:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódott a politikai párbeszéd-sorozat a Parlamentben (3. rész)
Szorgalmazták azt is, hogy a lakásszerzés és -fenntartás egyre növekvő terhei valamilyen formában épüljenek be a bérekbe. A körvonalazott kormányprogram ellenlábasa a VOSZ és a SZOT volt. A VOSZ például veszélyesnek minősítette azt a kormányretorikát, hogy jelenleg az egyetlen igazán preferált terület a vállalkozás, mert szerinte a valóság ennek éppen ellenkezője. A SZOT szerint pedig a kormány a korábban vitatott terveit ismételte meg, immár az IMF-fel a háta mögött. Így a SZOT fenntartja eddig is hangoztatott véleményét, az azonnali válságmenedzselés szükségességét és stratégiát dolgoz ki válaszul a kormányintézkedésekre. Többen említették, hogy nagyon kevés szó esett az infláció elleni határozott lépésekről; a SZOT képviselője úgy fogalmazott: ez alapvető hiányossága a költségvetésnek. A politikai kérdésekben viszont konszenzus alakult ki. Mindenki egyetértett azzal, hogy előbbre kell hozni az országgyűlésiképviselő-választásokat, s azokat március második felében célszerű megtartani. Az az egységes vélemény alakult ki, hogy a Parlamentnek is, a kormánynak is teljes értékű munkát kell végeznie mindaddig, amíg utódja el nem foglalja a helyét. Az érdekképviseleti szervek is szorgalmazták a pártok által pénteken javasolt jogszabályok megalkotását, kiegészítve a társadalombiztosításról, valamint az érdekképviseletekről szóló törvényekkel. A pártokhoz hasonlóan ugyancsak igényelték, hogy a kormánnyal és az Országgyűléssel folytatott konzultáció rendszeres és folyamatos legyen. (MTI) 1989. december 9., szombat 18:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »