 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
 |
A hallgatóé a szó
|
-----------------
München, 1989. október 13. (SZER, A hallgatóé a szó) -
Volna egy kérdésem 1895-ben az egyházak állami kézbe mentek át
és ekkor mindenféle dokumentációt az állam összeszedett és
levéltárakba helyeztetett el. Tehát a kérdésem az volna, hogy
szeretném megtudni melyik levéltárban helyezték el a Felvidékről
összeszedett iratokat. Pontosabban Bars megyéről, Léva és környéke.
- Igen. Ön ott lakik Felvidéken?
- Igen.
- Onnét hív?
- Hát mostan én Csehországból hívom, mivel katonai szolgálatban
vagyok.
- Értem. Most ebben a pillanatban nem akarok válaszolni
megalapozatlanul, hogy hol vannak ezek az iratok.
- Igen.
- Adjon nekem rá időt, hogy megkérdezzem amiről én tudok, hogy
az esztergomi prímásé, tehát a hercegprímási levéltár őriz ilyen
dokumentumokat. A Magyar Állami Levéltár, és Zircen őriznek még az
ottani apátsági könyvtárban, de hogy pontosan az 1895-96-os iratok
közül mennyi van ott, ezt nem tudom. Így utána fogok nézni. Vagy ad
egy telefonszámot és visszahívom, vagy pedig megigérem Önnek, hogy
valamelyik műsoromban elmondom. Mi a jobb?
- Hát szerintem valamelyik műsorban.
- Cseh területről hív ugye? Ön ott most katona?
- Igen. Katonai szolgálatban vagyok, különben Léva környékéről
származom.
- Arról tud, hogy Magyarországon most komoly mozgalom indult
azért, hogy a katonai, hogy a katonaságon belül a politikai munkát
megszüntessék? (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 1. folyt.
|
- Milyen a csehszlovák hadseregben ez a politikai munka? Tehát
erőteljesen jelen van?
- Hát, igen sajnos nagyon nem jó ez így nálunk.
- Próbáljon meg erre egy példát mondani, hogy megy ez? Heti
szinten foglalkozások vannak, vagy hogy történik?
- Igen. Hát minden héten egy nap van, ilyen politikai iskolázás.
Ez van. Öt órát tart és ebben így a fontosabb politikai eseményeket
tárgyaljuk, de főleg ilyen marxi-leninista megnyilvánulásban.
- Tehát Önöktől is azt várják el, hogy ilyen marxista-leninista
módon szóljanak hozzá a kérdésekhez?
- Igen. Igen.
- Vagyis az Önök saját véleményére különösebben nem kiváncsi
senki?
- Nem nagyon.
- Mi van akkor ha valaki mégis elmondja a saját véleményét?
Tapasztalt-e már ilyet?
- Éppen én tapasztaltam, és hát voltam egy funkcióban, azt nem
érdekes melyikben. Elég jó állás volt és kinyilvánítottam a
véleményemet, és hát ebből a funkcióból leváltottak.
- Ez a katonaság előtt volt még?
- Nem
Ez a katonaságon volt.
- Bent a katonaságon belül?
- Igen.
- Tehát volt Önnek egy beosztása?
- Igen. Egy jó beosztásom.
- Mit tudom én, mondok egy példát, hogy a magyar hallgató
megértse, mondjuk GH-s mellett volt írnok, szóval ilyenre gondol
úgye?
- Nem messze van tőle.
- Igen. Tehát olyan jó beosztás volt, ahol hozzá lehetett vagy
több kimenőhöz jutni, vagy nagyobb darab kenyérhez, ilyenre gondol?
- Igen. Igen. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 2. folyt.
|
- Igen. Igen.
- És akkor Ön elmondta a véleményét. Mi volt az Ön véleménye,
akkor mondjuk el újból?
- Hát mondani lehet, hát konkrétan augusztus 21-ike volt, éppen
a prágai demonstráció..
- A bevonulás napja ...
- Igen. És hát mondtam a véleményemet - mi a véleményem erről -
az én álláspontom a párt vezetéséről.
- És mi volt az Ön álláspontja? Gondolom ma is az?
- Igen. Hát az álláspontom: szerintem a Havel és társai a
mostani kormánnyal jó volna ha egyezségre lépénének, valamit
megtárgyalnának, vagy pedig volna egy ilyen koalícióféle, de hát ez
olyan messzeségbe van, hogy ez....
- Tehát Ön olyasmit mondott, hogy ami Magyarországon is történt,
hogy elkezdett mozgolódni egy értelmiségi csoport, amelyik egyre
nagyobb lett és akkor a kormánypárt tárgyalópartnerének tekinti
nemcsak a párt, hanem a kormány is a magyar ellenzéket. Tehát Ön
olyasmire gondolt, hogy Csehszlovákiában is liberalizálni kellene a
belső viszonyokat és a Vacláv Havelék mozgalmának és a kormánynak
egymással tárgyalásokat kellene folytatnia. Így gondolta?
- Igen. Igen.
- És akkor Önnek mondott erre valamit a politikai tiszt, vagy
egyszerűen csak jött a retorzió?
- Hát mondott természetesen, az ő álláspontjukról. Hát itt
minden minden meg van írva, ilyesmiket mondtak.
- Ki hiszi ezt el a nép közül?
- Hát ki hiszi el?
- Mondjuk a pártfunkcionáriusok sem hiszem, hogy mindegyike
elhiszi.
- Például egy pártfunkcionárius nálunk a katonaságnál egy évvel
ezelőtt egészen más dolgokról beszélt, mint mostan.
- Mikor volt ez az ember haladó most, vagy régebben? Mikor volt
neki a véleménye pozitívebb?
- Mostan, mostan. Egy évvel ezelőtt még nagyon nyomta a
szöveget, most már nem annyira. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 3. folyt.
|
- Van, van. Szerintem van haladás, csak nagyon lassú.
- Igen. Szabad még egy indiszkrétnek látszó kérdést feltennem?
Több csehszlovákiai hallgató hívott már engem és legtöbbjük azt
mondta, hogy nagyon fél attól, hogy lehallgatják a telefont és hogy
menet közben kiderül, hogy ő kicsoda? Minek köszönhetem, hogy Ön
ezzel a telefonnal így fel mert hívni és nem fél attól, hogy
lehallgatják, vagy megszakítják? Tehát olyan helyen tud telefonálni,
olyan körülmények között? Nincs veszélyben?
- Van benne valami olyan, amitől is tudok telefonálni, és hát
különben mit csinálhatnának?
- Tehát nem fél?
- De miért, hát ezért nem lehet bezárni valakit
- Csehszlovákiában úgy tünik mindenért le lehet zárni valakit,
csak talán ezért nem annyira szokás.
- Hát, van benne valami.
- Tudja most a magyarokat is, akik ott voltak a Vencel téren
ugye megpróbálták megbüntetni, ahogy lehetett. Nagyon
népszerűtleníti magát sajnos Csehszlovákia, kiváltképp ezzel a
keletnémetekkel amit művelnek.
- Igen.
- Nem járt Prágában mostanában?
- Hát nem jártam Prágában, de augusztus 21-ikén, mikor volt a
demonstráció, mint minden ilyen kaszárnyában nagy készültség volt.
- Fegyveres készültség?
- Igen. Minden kaszárnyában körülbelül száz ember menetkészen,
csak a riadó és már az autókon is Prága felé.
- És milyen parancsot kaptak, hogy mit kell csinálniuk?
Szétverni a tömeget? (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 4. folyt.
|
- Tehát ez úgy megy, hogy riadókészültség, és majd parancsot
később.
- Igen.
- De azért mindenki sejtette miről van szó.
- Természetes.
- És Ön szerint - zárókérdésem - beavatkoztak volna ezek a
katonák fegyverrel a tömeg ellen? Mint hogy Kínában megtörtént?
- Nehéz dolog.
- Mondjuk, ha Ön egyik századnak tagjaként szintén ki lett volna
vezényelve, személyesen mit tudott volna csinálni? Nem azt kérdem,
hogy mit csinált volna, hanem mit tudott volna csinálni? Megtagadni
a parancsot vagy a levegőbe lőni, vagy mit?
- Hát az természetes, emberre lőni, és méghozzá olyan emberre,
aki semmi rosszat nem csinált...
- Azt nem szabad
Még egy kérdés eszembe jutott, elnézést, hogy
mondtam az előbb, hogy utolsó. Ön magyar származású, magyar ember.
- Igen.
- De ugyanígy vélekedne a szlovákokkal kapcsolatban is? Tehát
Önben nincsen fenntartás aziránt, hogy szlovák, cseh, vagy magyar, ha
állampolgárról van szó?
- Nincsen.
- Értem. És Ön szerint a magyarokkal szemben van viszont a
szlovákoknak vagy a cseheknek fenntartásaik?
- Vannak magyargyűlölő szlovákok, de van közöttük rengeteg sok,
aki megérti mi a helyzet ottan.
- Itt a katonaságon belül érzékelte hátrányát annak, hogy Ön
magyar?
- Nem. Nálunk egészen jó. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 5. folyt.
|
- A véletlen úgy hozta, hogy nem sokkal ennek a beszélgetésnek a
felvétele után újabb telefon érkezett Csehszlovákiából, egy
Dél-Szlovákiában élő tanártól. Ővele már készítettem egy interjút,
amit a Hallgatóé a szó című műsor le is adott, de annak a második
része elmaradt. A második rész arról szólt volna, hogy mi történt
ővele és társaival, amiatt, mert korábban egy tiltakozó felhívást
fogalmaztak, illetve írtak alá. Nem tudtam őt egyszerűen elérni,
vagy a telefonja volt rossz, vagy ki volt kapcsolva, nem lehet
tudni. Most azonban sikerült vele beszélgetni és elmondta, hogy a
Nemzeti Bizottságra beidézték őket és célzásukkal kapcsolatban
milyen visszhangot tapasztaltak. Fogunk a beszélgetésben idézni a
felhívásból, hallgassuk meg a tanár szavait:
- Mi itt elmentünk augusztus 30-ikán, de mivel körülbelül 160
pedagógus volt, ezért három nap mentünk fel, augusztus 30-ikára,
31-ikén és szeptember elsején. Tehát ennyi pedagógus írt alá. Ebbe
beletartoznak a nevelők, az óvónők, az alapiskolai tanítók és még
egy-két középiskolai tanár.
Nekünk augusztus 30-ikán ott volt a Járási Nemzeti Bizottság
elnöke, az egyik helyettese, az iskolai ügyosztály vezetője,
valamint a járási pártbizottságról az ideológiai titkár, és még a
magyar gimnáziumnak az igazgatója.
Talán röviden ismertetném, hogy mi is volt ebben a szövegben:
- Ez ennek a tárgya, javaslatok, járások kétnyelvűsége és a
magyar tanítású nyelvű oktatás továbbfejlesztésére. Itt egy-két
oldalon utaltunk arra, hogy az elmúlt hónapokban a
tömegkommunikációs eszközökben, valamint a Csehszlovákia Kommunista
Pártja és a Nemzeti Front vezetőinek részéről társadalmi vita
indult, illetve konstruktív állampolgári kezdeményezésekre
felszólító nyilatkozatok hangzottak el. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 6. folyt.
|
Javaslatok a Nemzeti Front és az általa tömörített szervezetek
aktívizálására, valamint a politikai átalakításban és az
ellenőrzésre való fokozottabb részvételre. Ez egy Nemzeti Front
kiadvány volt.
Ezek a felhívások szorgalmazzák: hogy az állampolgárok az
átépítés szellemét érintő kérdésekben állást foglalva az eddigiekhez
mérten aktívabban kapcsolódjanak be a helyi önkormányzati munkába,
illetve a társadalmi és politikai szervezetek munkájába.
A tagszervezetek javaslatokkal forduljanak a kormányokhoz és az
egyes reszortokhoz, tagjaik a társadalmi élet aktuális kérdéseinek a
közös megoldására. A kölcsönös megegyezés alapján a kérdések
megoldására közös programokat és döntéseket kell hozni.
Ennek az újszerű közéletnek a szellemében és érdekében kívánunk
állást foglalni a járásunkat érintő kétnyelvűség és a magyar
tanítási nyelvű iskolák oktatás-továbbfejlesztésének érdekében. Itt
ugye az érsekújvári járásról van szó.
Megállapíthatjuk, hogy járásunkban az alkotmány biztosította
kétnyelvűség és az anyanyelven folyó oktatás intézményi feltételei
nem kielégítőek. Nem tükrözik járásunk városainak és falvainak
nemzetiségi összetételét. Ezért javasoljuk a következőket:
- Első pont: A nemzeti bizottságokhoz
Elsősorban a
vállalatokhoz tartozó bölcsődékben és óvódákban az igényeknek
megfelelően magyar osztályok megnyitását, illetve több önálló
igazgatású magyar óvóda létesítését. Már 15 fő esetén meg kell
nyitni az óvódát. Itt utalás van az Új Ifjúság hetilap egyik
számára, méghozzá 1989. évi 16. számra. Továbbá, hozzák
nyilvánosságra mindazokat a törvényeket, rendeleteket és
rendelkezéseket, amelyek a magyar tanítási nyelvű bölcsődék és
óvódák megnyitását és működését szabályozzák. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 7. folyt.
|
Például járási újságban, vállalati lapokban, hírdetmények
formájában, szülői értekezleteken. Csak így nyílhat mód a radikális
igények felmérésére. A bölcsődei és óvódai beíratkozáskor kötelezően
hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy magyar nyelvű osztályokba
is beírathatják gyermekeiket.
Az érsekújvári magyar tanítási nyelvű általános /iskola
épületében működő magyar tanítási nyelvű óvóda megszüntetésére ítélt
osztályainak, illetve az egész óvódának a városban új helyet
biztosítsanak.
Az Érsekújvárban újonnan létesítendő "Pablablau és Solteszova"
utcai óvódákban már automatikusan az igényeknek megfelelően
nyissanak magyar osztályokat. A járási nemzeti bizottság az újonnan
létesítendő magyar óvódai osztályokban biztosítson szakképzett
magyar nyelven oktató óvónőket.
Ez a pont részben nem egészen reális, mert mivel nagyon kevés
magyar nyelvű óvóda van a járásban, ezért itt óvónő-fölöslegről
beszélhetünk.
További pont: az elhibázott falu és iskola közötti körzetesítés
folyamán megszünt magyar tanítási nyelvű általános iskolák azonnali
visszaállítását. Tegyék lehetővé, illetve ne akadályozzák, hogy a
létező, illetve létesítendő magyar tanítási nyelvű általános
iskolába való jelentkezés érdekében az iskolák igazgatóságai,
szülői-munkaközösségei és a Nemzeti Front szervezetei, ezek közül is
elsősorban a CSEMADOK a szülők körében agitációs tevékenységet
fejthessenek ki. Az igényeknek megfelelően iskolabővítést, illetve
önálló igazgatású új magyar általános iskolák megnyitását kell
kezdeményezni. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 8. folyt.
|
A járás városaiban, a nagy lakótelepi vonzáskörzetekben önálló
igazgatású magyar tanítási nyelvű általános iskolák, vagy
kihelyezett osztályok létesítését.
Itt Érsekújvárban csak egyetlen egy magyar iskola van és közel
már 30 ezren fölüli város minden részéből bizony már nagyon nehéz
ebbe az iskolába járatni a gyermekeket. Mindezen tanintézetekbe
biztosítsanak magyar pedagógusokat. A járási Nemzeti Bizottság
kötelezze a járás vállalatait, hogy azok biztosítsák a magyar nyelvű
szakmunkásképzést, illetve a munkásaink továbbképzését magyar
nyelven. Ez sajnos nagyon kisrészben csak biztosított. A
szakmunkásképzés majdnem 70 százalékban szlovák nyelven folyik.
Véleményünk szerint súlyos aránytalanságok tapasztalhatók az
érsekújvári szakmunkásképzés területén és a párkányi papírgyári
szakmunkásképző intézetben. Éppen ezért ennek orvoslása azonnali
intézkedést kíván. A nyilvánvaló magyar túljelentkezés enyhítésére
újabb magyar osztályokat.
Az érsekújvári és párkányi magyar tanítási nyelvű gimnázium
önállósítását, hogy járáson belűl tekintélyével és vonzerejével
betölthesse azt a szerepet, amit egy magyar gimnáziumnak egy járás
szellemi életbe be kellene töltenie.
Ugyanez érvényes a járás szakközépiskoláira, külön hangsúlyozva,
hogy ezekbe a szakközépiskolákba a szaktantárgyak tanítása is magyar
nyelven történjen.
- Ezt írták alá körülbelül ezerhétszázan?
- Ezerhétszázan, de többen aláírták, mert sajnos voltak közülünk
olyanok, a kik az aláírást is gyüjtötték, hogy a végén amikor az
aláírások összejöttek, hát féltek tovább leadni. Úgy, hogy
körülbelül ötszáz körüli aláírás nem jutott el a Járási Nemzeti
Bizottságra. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 9. folyt.
|
- Pontosan nem lehet tudni mennyivel többen, körülbelül
ötszázról beszélhetünk, ez nem jutott el.
- Volt valami foganatja ennek a beadványnak?
- Ennek a beadványnak valami foganatja volt, mert idáig plakátok
és más hírdemények az utcán is megjelentek magyar nyelven. Hát idáig
csak ennyi.
- Tehát ennyi pillanatnyilag a foganatja, de Önök nem adják fel
az ezzel kapcsolatos küzdelmet, miképpen mi is támogatjuk ezt. Ez
esetben azzal, hogy a beszélgetésünket közreadom.
(...)
- Jó napot kívánok
- A jelenleg érvényben lévő jogszabályok száma mintegy
hatvanezer. Ez a szám tükrözi azt, hogy igen sok a bürokrata, de
jelenti azt is, hogy a kormányrendeletek passzusait akarják
kijátszani. Csak egy példa:
- Az 1/1971. 2.8. kormányrendelet a lakásügyeket szabályozza. Az
első fejezet L/2. paragrafusa kimondja: hogy lakást csak lakás
céljára szabad hasznosítani. A jogszabály ettől eltérően is
rendelkezhet. Lábjegyzet: 50/1980/12.10 MT.rendelet. E rendelet
teszi lehetővé, hogy sok ezer lakást a nagy lakásihnség közepette
hivatalnak használnak, de lehetővé teszi azt is, hogy különböző
lakásmanipulációk vizsgálata után olyan közleményt adjanak ki, hogy
jogszabálysértés nem történt. Vagy mint a hírhedt szolnoki Tabán
rekonstrukciója után megállapították, minden a legszabályosabban
történt. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A hallgatóé a szó - 10. folyt.
|
A lakosságot csak a lakástulajdonosok összetétele irritálta. Két
volt MSZMP elsőtitkár, megyei politikai titkár, megyei Néplap
főszerkesztő, pártbizottsági munkatárs jutott lakáshoz.
Budapesten az óbudai hajógyár igazgatója Angyal Ádám, aki
másodállásban a 13. kerület párttitkára a Népsziget egy részét
kívánja eladni, hogy ott golfpályát, kaszinót, jachtkikötőt
létesítsenek. A bősi erőmű megépítése után vízijárművek nem fognak
közlekedni a Dunán, ez nem zavarja őt. A lényeg az, hogy a kikötő
meglegyen. Talán országunkban is van egy elit osztály, akik jachttal
rendelkeznek. Ádám elvtárs sem elveszett ember, mert a Csalogány
utcai öröklakás mellé az úgynevezett "egy százalék" terhére a 13.
kerületi tanácstól négy és fél szobás, 139 négyzetméteres házat
utaltatott ki, melyet az IKV a lakossági keret terhére 800 ezer
forintért összkomfortosított. A vizsgálat megállapította a
jogszerűséget, mert a háromszoros használati díjat megfizette. Tette
ezt akkor, amikor a lakás még csak komfortos volt és nem akkor,
amikor már összkomfortosították. Így több százezer forint a családi
kasszában maradt.
Nagyra becsülöm az ilyen menager tipusú embereket, csak
megfelelő munkahelyet kellene találni számukra. Őt a HM-hez
helyezném át, hogy értékesítse a nagyértékű 2. kerületi Völgy utcai,
Szilágyi Erzsébet utcai és a Hidegkúti úti HM-BM többszáz vagy több
ezer hektárnyi területet és itt építsenek lakásokat. Az ott lévő
honvédségi irodákat, garázsokat el lehetne helyezni például a
Ferihegy térségében is, ahol a zajszint olyan nagy, hogy a lakók
egészsége megromlott. Sem hallás, sem idegkárosodást nem
szenvednének a katonatisztek, mivel ők csak napi 6-8 órát
tartózkodnak munkahelyükön. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatóé a szó - 11. folyt.
|
Egyik Csehszlovákiában élő Gömör megyei hallgatónk aziránt az
egyesület iránt érdeklődött, amelyik Pozsonyban működik és a
magyarok jogainak védelmét tartja hivatásának. Nincs tudomásom erről
az egyesületről, de, hogy a hallgatóval közölhessem címűket, valamint
ha az egyesület hozzájárul ha nagy nyilvánossággal is, kérném amennyiben
működik Pozsonyban magyarok jogait védő egyesület, szíveskedjenek e
műsor telefonszámán jelentkezni és címűket, telefonszámukat velem
tudatni, hogy közzétehessem. Várnám tehát a jelentkezést. Köszönöm
szépen hallgatóim figyelmét. +++
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|