Rendszerváltás és az MTI

	A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (12. rész) - Vita
A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja. Az egyházak képviselői egybehangzó véleményként fogalmazták meg: az elmúlt évtizedekben a népfront volt az egyetlen hely, ahol az egyházi személyek, illetve az egyházhoz kötődők teljes jogú állampolgárokként tevékenykedhettek. E gondolatokat Szokolay Sándor zeneszerző azzal egészítette ki: a népfrontnak, s más társadalmi szervezeteknek is a jövőben még inkább nyitniuk kell az egyházak felé. Az Új Márciusi Front képviseletében felszólaló Vitányi Iván - a Demokratikus Magyarországért mozgalomhoz hasonlóan - szövetséget ajánlott a népfrontnak, megerősítve, hogy az Új Márciusi Front elsősorban szűkkörű értelmiségi tömörülés, s nem is kíván tömegszervezetté válni. A közös tevékenység alapját abban látta, hogy mindkét szervezetnek a civil társadalom kiépülésén kellene munkálkodni, ennek mielőbbi megszerveződését kellene közös erőfeszítéssel segíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politikai egyeztető tárgyalások jelenlegi három pólusának ki kell egészülnie a független, nem pártokként működő szervezeteket tömörítő negyedik oldallal, s e negyedik oldalon lenne a helye a Hazafias Népfrontnak is. A cigányszervezetek képviselői a vitában azt sérelmezték, hogy a cigányság érdekeinek felvállalásáról és közvetítéséről mintha megfeledkezett volna a népfront. A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakuljon-e bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy működjön-e továbbra is mozgalomként. Ugyancsak több küldött feszegette a jövőbeni gazdálkodás mikéntjét, a működéshez szükséges anyagi fedezet előteremtésének kérdését - főképpen a várhatóan csökkenő vagy legalábbis a jelenlegi szinten maradó költségvetési támogatás tükrében. A nemzetiségek képviseletében szóló küldött reményét fejezte ki, hogy a magyar társadalom valóban meg akarja őrizni a nemzetiségi kisebbségeket, bár az asszimiláció még soha nem volt ilyen ütemű, mint az utóbbi néhány évben. Rámutatott: mielőbb el kell érni, hogy a helyi közigazgatásban, a politikai és társadalmi közéletben, a kulturális életben - az alkotmány értelmében - helyet kapjanak a nemzetiségi nyelvek is. A Magyarországon élő nemzetiségieknek lehetővé kell tenni, hogy képviseltessék magukat a helyi és országos testületekben. (folyt. köv.) 1989. október 14., szombat 19:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »