 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé
kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett
sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az
úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az
országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés
ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával.
Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés
szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a
megállapodásban.
Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal
foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az
állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az
Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk
mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között
arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi
jelentőségű szerepe van.
Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is
a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a
választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás
letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés
fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy
ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen
személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot,
ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a
képviselők fontosnak tartanak.
Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban.
A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé
váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai
hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti
egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt,
majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást.
Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament
keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő
Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a
létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt
képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|