Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 11., szerda - Berecz János elnökletével szerdán ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett Boross Imre, a Független Kisgazdapárt főügyésze. Első napirendi pontként a külügyi bizottság Kovács László tájékoztatóját hallgatta meg időszerű külpolitikai kérdésekről. A külügyi államtitkár részletesen elemezte Magyarország és az egyes szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Ellmondta, hogy hazánk kontaktusai a Szovjetunióval problémamentesen fejlődnek; a szovjet vezetésnek nincsenek fenntartásai a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal. Lengyelország és Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód jellemzi, mint a szovjet és a magyar vezetést. Mindkét ország mélyreható reformok megvalósításán fáradozik. Bulgária felfogása lényegesen különbözik ugyan a magyar megközelítéstől, de a két ország viszonyában ennek ellenére sincsenek felszültségek. Ez azt bizonyítja, hogy az eltérő gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen konfliktusokhoz. Az előbbi országcsoporttal ellentétben a kapcsolatok feszültsége érzékelhető Magyarország és Románia viszonyában, illetve a Csehszlovákiához, az NDK-hoz és az Észak-Koreához fűződő kontaktusokban. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a magyar törekvések - a demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtése - jelentősen eltérnek ezen országok politikai irányvonalától. Emellett a kapcsolatrendszer számos pontján érdekütközések növelik a feszültséget. Az egyes konfliktusforrásokat sorravéve Kovács László emlékeztetett arra: a KNDK éles hangnemben nehezményezte, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal. A magyar diplomácia ezzel szemben úgy véli, hogy e lépés nem sértette Észak-Korea népének érdekeit. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után a KNDK-val kirobbant éles szópárbaj már elcsitult, s jelenleg hűvös viszony jellemmzi a két ország érintkezését. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy idővel felmelegszenek a kapcsolatok. (folyt,köv.) 1989. október 11., szerda 16:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2.rész)
A magyar-román viszonyban a román nemzetiségi politika szítja a feszültséget. A probléma különösen élesen vetődött fel azután, hogy Románia hozzáfogott a világszerte nagy felháborodást keltett falurombolási tervek kivitelezéséhez. Ez volt az a pont, amikor a magyar diplomáciának be kellett látnia, hogy az erőszakos asszimiláció ellen elégtelenek a kétoldalú kapcsolatokra szorítkozó ,,magas diplomácia,, eszközei. Magyarország ezért a világ közvéleménye elé tárta a romániai nemzeti kisebbségek sanyarú sorsát. A külügyi államtitkár e lépés eredményei közé sorolta: a Romániában élő magyarság többé nem érzi úgy, hogy cserbenhagyták; a hazai közvélemény előtt pedig világossá vált, hogy a vezetés nem áldozza fel a magyar érdekeket valamifajta helytelenül értelmezett internacionalizmus oltárán. A legfontosabb eredmény azonban az, hogy a nemzetközi közvélemény most már jobban érti a magyar álláspontot. Magyarország számára ez azért különösen jelentős fejlemény, mert elsősorban a közvélemény kényszerítő erejétől várható, hogy a román vezetés változtasson erőszakos politikáján. A magyar-csehszlovák kapcsolatok feszültségét az 1968-as események eltérő megítélése, valamint a bős-nagymarosi vízlépcső körül kialakult polémia okozza. A külügyi államtitkár Németh Miklós miniszterelnök csehszlovákiai látogatása miatt bővebben nem foglalkozott e kérdéskörrel. Az NDK-hoz fűződő viszonyban az áttelepülni szándékozó keletnémetek sorsának rendezésére született magyar döntés okoz feszültséget. A magyar kormány döntését indokolva Kovács László hangsúlyozta: hazánk számára nem maradt más választási lehetőség, mint az 1969-es utasforgalmi egyezmény rendelkezéseinek ideiglenes felfüggesztése. Egy liberális kivándorlási, utazási törvény megalkotására készülő ország nem vállalhatta a menekülők kitoloncolásának következményeit. Hasonlóképpen elfogadhatatlan volt az NDK-nak az a javaslata, hogy a probléma rendezésére alkalmazzák a berlini formulát (Mint emlékezetes, Vogel ügyvéd közbenjárására önkéntesen elhagyták az NSZK berlini nagykövetségét az oda menekült NDK állampolgárok). E formula értelmében az NDK állampolgároknak a kivándorlási kérelmük teljesítésére vonatkozó garancia nélkül kellett volna visszatérniük hazájukba. Kovács László tájékoztatta a külügyi bizottságot arról is, hogy további tárgyalások folynak az NDK vezetésével a probléma megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetőinek megítélése azonban nem változott; továbbra is úgy vélik, hogy a menekülthullámot az NSZK aknamunkája váltotta ki, ami az egész szocialista rendszer ellen irányul. (folyt.köv.) 1989. október 11., szerda 16:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (3.rész)
Az NDK részéről azt javasolják, hogy ,,tökéletesítsék,, az 1969-es utasforgalmi egyezményt - mint ismeretes, ennek rendelkezései megakadályozzák, hogy NDK-állampolgárok Magyarországon keresztül nyugatra távozhassanak -, addig viszont továbbra is érvényben maradna a megállapodás. Magyarország számára ez a megoldás elfogadhatatlan. Összegezve az elmondottakat a külügyi államtitkár leszögezte: Magyarország rendezett, normális viszony fenntartására törekszik valamennyi szocialista országgal, ez azonban nem jelenthet visszarendeződést, egyoldalú szolidaritást; gyümölcsöző kapcsolatokat csak az érdekek egyeztetése alapján lehet kialakítani. Ami a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyát illeti, a magyar vezetés abból indul ki, hogy bármiféle egyoldalú kilépési szándék veszélyesen megbontaná az erőegyensúlyt. Olyan bomlási folyamatok indulnának meg, amelyek ellenőrizhetetlenné válnának. Egy ilyen bomlás sem a NATO-nak, sem az európai együttműködési és biztonsági folymatokban érdekelt semleges országoknak nem érdeke. Távlati célként a két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatása jelölhető meg, addig azonban Magyarország a feszültségek csökkentésén, a bizalom légkörének erősítésén munkálkodik a VSZ-en belül, s arra törekszik, hogy a szövetségi rendszerben a politikai elemek kerüljenek előtérbe a katonai elemekkel szemben. Az Ellenzéki Kerekasztal képviselőjének jelenléte apropóján Kovács László szólt arról is, hogy a Külügyminisztérium vezetői párbeszédre törekszenek az ellenzéki pártokkal. Példaként említette, hogy konstruktív véleménycserét folytattak képviselőikkel George Bush látogatásának előkészítéséről, és az NDK menekültek ügyének rendezéséről. A jövőben bővíteni szeretnék a kapcsolatokat; úgy vélik, hogy a Külügyministérium munkatársi gárdája hatékonyan segíthetné az elllenzéki politikusok jobb nemzetközi tájékozódását. Másrészről pedig hasznos lenne az ellenzék szellemi kapacitásait bevonni a külpolitikai döntések széles körű megalapozásába. A bizottság ezután a sarkalatos törvényekről mondott véleményt. Úgy foglalt állást, hogy a testület az Országgyűlés előtt szorgalmazza a békés átmenetet segítő törvények elfogadását, támogatja a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásait. Ugyanakkor a bizottság állásfoglalása rögzíti azt is, hogy a választási törvény tervezete kapcsán megoszlik a testület tagjainak véleménye. Többen ugyanis az egyéni választókörzetekre alapozott rendszer fenntartása mellett voksolnak. (MTI) 1989. október 11., szerda 16:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »