Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (1. rész)
1989. október 10., kedd - A képviselői mandátumok legalább ötven százalékát az egyéni választókerületekben lehessen megszerezni, ily módon - a törvényjavaslatban rögzített 152 helyett - 187-en jussanak be a parlamentbe - így foglalt állást az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén, a sarkalatos törvények vitájában. - A további 187 helyet pedig a megyei listákon, illetve - a töredékszavazatok összeszámlálása után - az országos listán töltsék be. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitájában számos bíráló észrevételt fogalmaztak meg a bizottság tagjai. Fehér Tibor (Veszprém megye) vidékellenesnek minősítette a tervezetet, mind a mandátumok számát, mind pedig a választókerületek kialakítását tekintve. A jelölteknek számolniuk kell azzal, hogy ha főállású képviselők lesznek, ez hátráltathatja szakmai fejlődésüket is. Véleménye szerint a képviselők képtelenek lesznek kapcsolatot tartani az őket megválasztó állampolgárokkal, hiszen előfordulhat, hogy 40-50 község is van egy-egy választókörzetben. Márk György (országos lista) azt kérdezte a Belügyminisztérium választási irodájának munkatársától: a törvény miért nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségiek - az elmúlt választáshoz hasonló módon - képviselőt küldjenek a parlamentbe? Dr. Tóth Zoltán főtanácsos elmondta: a választási térképeket a megyei vb-titkárok - a területükön működő politikai szervezetek véleményét figyelembe véve - ,,rajzolták meg,,. A mandátumok száma egyébként azokban a megyékben csökkent, ahol már 1985-ben is több képviselőt választhattak, mint amennyire - az ott élők száma alapján - jogosultak lettek volna. A választási földrajz - értelemszerűen - mindenütt politikai viták tárgya, nyilván lesznek olyan pártok, amelyeknek ez nem kedvez. Rámutatott: a nemzetiségeknek ebben a szisztémában intézményesen nem lehet képviselői helyet biztosítani, ám az egyéni választókerületekben minden bizonnyal indulnak majd olyan jelöltek, akik a nemzetiségek képviseletére vállalkoznak. Ezt egészítette ki Timkó Iván, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője azzal: a törvénytervezet lehetővé teszi, hogy úgynevezett választási pártok szerveződjenek, s képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. (folyt.köv.) 1989. október 10., kedd 18:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (2. rész)
A kulturális bizottság támogatásáról biztosította dr. Nemes Tamás (Komárom megye) indítványát, miszerint az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Zsigmond Attila (Budapest) az ellenzéki demokrata képviselőcsoport nevében elfogadásra ajánlotta az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezeteket. Mándity Marin (országos lista) hangsúlyozta: sokkal aktívabb, támogatóbb nemzetiségi politikára van szükség, mint eddig. Az alkotmány mondja ki, hogy Magyarország népét a magyar nemzeten kívül az itt élő nemzetiségek is alkotják. Olyan alkotmányt várunk - mondotta -, amely nemcsak deklarál, hanem garanciát is biztosít anyanyelvük, kultúrájuk megőrzéséhez, s amely példaértékű a szomszédos országok számára is. A testület - Zsigmond Attila kezdeményezésére - támogatásáról biztosította a munkásőrség feloszlatását, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Árvai Lászlóné egri képviselő arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Esztergom, Sárospatak és Veszprém országgyűlési képviselőjével együtt kezdeményezi - a világörökséghez hasonlóan - a nemzeti örökség kitüntető cím meghonosítását. Ehhez várják a kiemelkedő adottságokkal bíró városok jelentkezését. Végezetül az adótörvények módosításáról szóló javaslatokat tekintették át a bizottság tagjai; e törvénytervezeteket a parlament novemberi ülésszakán tárgyalják meg. Többen szót emeltek a művészek, a közművelődési dolgozók, a műszaki értelmiségiek érdekében. Farkas István pénzügyminiszter-helyettes szerint a szellemi tevékenység feltételeinek javítása nem az adórendszer feladata, a megbecsülést a jövedelmeknek kell kifejezni. Mivel a vaskos előterjesztéseket minden bizonnyal később fogják részletesen tanulmányozni a képviselők, a novemberi ülésszak előtt még módjuk lesz konzultálni a PM szakértőivel. A testület támogatásáról biztosította a parlament műszaki-gazdasági modernizációs képviselőcsoportjának állásfoglalását az adótörvények módosításáról. Ebben konkrét javaslatokat is megfogalmazott a képviselőcsoport, így például: 1990-ben a lakosság átlagos adóterhe nem lehet több mint 11-12 százalék; meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy amennyiben az egy főre jutó családi jövedelem a létminimum alatt van, a keresők ne adózzanak. Az áfára vonatkozóan azt indítványozták, hogy a műszaki fejlesztés, a szerkezetátalakítás, a gazdaság élénkítése érdekében a beruházások adóztatását már a jövő évtől meg kell szüntetni; a vállalkozási nyereségadót pedig 35 százalékban kell megállapítani. (MTI) 1989. október 10., kedd 18:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »