Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 14.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Fidesz-kongresszus - 1. folyt.

"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle: módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán? - A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki, illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."

A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (1. rész) (OS)

1989. július 5., szerda - Gazdaszemmel a termőföldről

I. ,,A parasztot a föld igazi gazdájává kell tenni
,,
(Gorbacsov)

    A javaslat nem új. Részlet az ,,Irodalmi Újság,, 1956. október
23-i különkiadásából. ,,A magyar írók kiáltványa,, 5. pontjának első
két mondata: ,,Új alapokra kell helyezni parasztpolitikánkat. Mind a
termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban biztosítani
kell a parasztság önrendelkezési jogát,,.

    Miért? A tapasztalat azt mutatja, hogy a világban folyó
gazdasági versenyben csak azok a vállalkozások képesek tartósan
fennmaradni, amelyek vezetését erős tulajdonosi szemlélet hajtja.
Fokozottan igaz ez a mezőgazdaságban, ahol a munka jelentős részben
még most is ,,harc a természettel,,. A mezőgazdasági nagyüzemek
dolgozói csak formailag tulajdonosok. A vezetők pedig többnyire csak
munkahelynek tekintik pozíciójukat, céljuk csupán nyereségessé tenni
az évvégi mérleget. Igaz, többre nem is vállalkozhatnak olyan
gazdasági rendszerben, amely a mezőgazdaságból csak vinni akar. Nem
véletlen, hogy mennél ,,szocialistább,, típusú a nagyüzem, annál
nagyobb önköltséggel termel.


1989. július 5., szerda 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (2. rész) (OS)

Ezzel szemben a paraszti ,,tulajdonosi tudat,, óriási hajtóerő,
amely biztosítja a fölényt a nagyüzemmel szemben. Az egyénileg
gazdálkodó paraszt ott is tűrhetően megél, ahol a nagyüzem
agrárágazata következetesen veszteséges. A fejlett mezőgazdaságú
országokban zömmel családi farmgazdálkodást folytatnak, ezt okkal
tekinthetjük példának. A családi parasztgazdaság modellje ősi idők
óta létezik, történelmi korszakok, társadalom- és rendszerváltozások
sorát vészelte át. A feladat tehát, lehetővé tenni a földtulajdonosi
jogok és kötelezettségek újbóli maradéktalan érvényesülését.

    II. A föld tulajdonjogának érvényesítése

    1. A szövetkezeti közös vagyon legyen osztható, a tulajdonrész
kivihető
A kilépők egyéni gazdálkodókká válhatnak, de a bent
maradók is tulajdonuk igazi gazdáivá lesznek. A szövetkezeti
demokrácia nem marad ,,írott malaszt,,.

    2. A földnek legyen reális, a népgazdaság egészéhez illeszkedő
ára. A föld legyen adható-vehető, lehessen bankkölcsönre
hitelfedezet.

    3. Az államnak hosszú távra garantálnia kell a mezőgazdálkodás
eredményességét biztosító feltételeket, különben a tulajdonjogot a
gazdálkodást nem sértő törvény biztosítsa
Az oszthatóság elve
természetesen az egész közös vagyonra terjedjen ki, ne csak a
földre


    III. A szerkezetváltás célja és alapelvei

    A föld azé legyen, aki gazdaságosabban termel rajta
A
szocialista nagyüzem nem tulajdonosa, csak használója a földnek,
tehát azt nem is adhatja el. Az egész népgazdaságban cél az áttérés
az utasításos tervgazdálkodásról a piacgazdaságra. A mezőgazdaságban
sem lehet másképp. A termelés szintje átmenetileg se csökkenjen
Az
áttérés csak fokozatosan valósulhat meg. Nem kell új földosztás

Minél kevesebb adminisztrációt
Egyénileg gazdálkodni mindenütt,
ahol csak lehet. Minél kevesebb rendeletet
A piac törvényei
szabályozzanak elsősorban
Legyen teljesítménykényszer, győzzön a
jobbik
Garantált piaci esélyegyenlőséget (FKgP program) egyrészt a
mezőgazdaságon belüli tulajdonformák, másrészt a mezőgazdaság egésze
és más népgazdasági ágazatok közt. (folyt.köv.)


1989. július 5., szerda 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A FKgP megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (3. rész) (OS)

IV. A jövőben várható főbb üzemformák és szerepük

Két alapvető tulajdonforma: az állami és a magántulajdon.

1. Állami gazdaságra kisebb nagyságrendben, speciális
feladatokra továbbra is szükség lesz.

    - az állami tartalékföldeken átmenetileg bérlők és mezőgazdasági
vállalkozók.

    2. A magántulajdonú földeken:

    - egyéni, családi gazdaságok;

    - ,,kétlakiak,, , hobbykertészek;

    - kisszövetkezetek, társulások;

    - tsz-ek, szakszövetkezetek stb.

    A tsz-ek tevékenységének változása kívánatos. Egy részük a jó
földeken tovább gazdálkodik, a többségnél azonban jelentős
szerepváltozás várható. Tevékenységük súlypontja áttevődik: a
termeltetés, mezőgazdasági szolgáltatás, feldolgozás, értékesítés,
ipartelepítés stb. területére. (A gyakorlatban sokhelyütt máris így
van).

    A szövetkezetek szakgárdájára az átalakulás igen nagy feladatot
ró, de nekik is és az országnak is rendkívül fontos, hogy vállalják.
Ha a nagyüzem monopolhelyzetét kihasználva ellenáll az
átalakulásnak, úgy az még hosszú időre elodázódhat, esetleg meg is
hiusulhat. Rendkívül fontos az egyéni gazdaságok és a belőlük
szerveződő kisszövetkezetek, társulások nagyarányú elterjedése. A
paraszti kisüzem kevesebb vegyszert használ, kevésbé terheli a
környezetet. Belterjesebb lévén, munkaalkalmat teremt. A ,,maradék
munkaidő,, jól hasznosul. Terméke olcsóbban kerülhet a piacra.
Összegezve: hasznosabb a társadalomban, mint a nagyüzem.

    V. A mezőgazdaság viszonya a népgazdaság egészéhe.

    Félő, hogy a jelenlegi mezőgazdaság pénztőke hiányában rövidesen
működésképtelenné válik. Kapja vissza a költségvetésből (legalább
részben), amit az elmúlt időszakban elvontak tőle. Először a
mezőgazdaságot kell talpra állítani, ez oldható meg viszonylag a
legkisebb anyagi áldozattal.

    1. Az eddigi eredmények alapján a mezőgazdaság áll legközelebb a
világszínvonalhoz.

    2. Munkahelyek létesítése lényegesen olcsóbb mint az iparban.

    3. A viszonylag olcsó élelmiszer áttételesen az ipar
versenyképességét is fokozza. (folyt.köv.)


1989. július 5., szerda 19:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (4. rész) (OS)

A fejlett tőkés országokban dotálják a mezőgazdaságot. A
külpiaci versenyképességhez erre nálunk is szükség lesz, szünjön meg
azonban a rossz munka jutalmazása, a veszteséges gazdaságok
mesterséges életben tartása. Népgazdasági érdek, hogy minden
talpalatnyi föld hasznot hajtson. Minden darab földet művelni kell,
ami csak művelhető. A cél érdekében olyan terményárakat, földárat és
adómértéket kell kialakítani, hogy a leggyengébb minőségű föld is
hasznosítható legyen. A termésátlag-rekordok hajszolása helyett a
gazdaságosság és környezetkímélés legyen a cél. Az egész
népgazdaságban olyan ár- és bérrendszert kell kialakítani, amely a
mezőgazdasághoz igazodik. A beruházásoknál a mezőgazdaság érdekei
élvezzenek elsőbbséget
Világszínvonalon álló exportképes
mezőgazdaság, a neki dolgozó korszerűtlenebb hazai ipart,
áttételesen exportlehetőséghez juttatja. A mezőgazdaság viszonya a
többi népgazdasági ágazathoz:,,legyen egyenlők közt az első,,.

    VI. A szerkezetváltást szabályozó intézkedések alapelvei

    A tőkés piacgazdálkodás hosszabb időszak alatt, politikai és
gazdasági válságok sora után alakult ki. Nyilvánvalóan mi sem tudjuk
máról-holnapra néhány ,,okos,, rendelettel megvalósítani.

    - Először egy átmeneti időszakra kell a szabályozókat
meghatározni, majd az időszak végén dönteni véglegesen.

    - Ami most szabaddá válik, ne kelljen visszavonni, inkább
további engedmények váljanak lehetővé


    - Célszerű megszabni a birtoknagyság felső határát. A föld ne
válhasson spekuláció tárgyává és ne halmozódhasson fel tulajdonában.

    - Bár a piaci viszonyok a birtoknagyságot is szabályozzák, de a
korlátozás mégis hasznos lehet. A gazdálkodót belterjességre
ösztönzi.

    Természetesen az engedélyezett birtoknagyság tegye lehetővé a
racionális gazdálkodást. A földadó lehet viszonylag magas (ami
természetesen beépül a terményárakba), de a jól gazdálkodók
többletjövedelmét nem szabad jövedelemadó címén elvonni. Lehetővé
kell tenni, hogy a föld a hozzáértők tulajdonába kerüljön. Az a
gazda pedig,aki eléri az engedélyezett birtoknagyság felső határát,
fogjon valami mezőgazdasággal kapcsolatos vagy egyéb vállalkozásba

(folyt.köv.)


1989. július 5., szerda 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (5. rész) (OS)

- Csak magyar állampolgár, illetve jogi személy lehet
földtulajdonos, külföldi csak bérelhet


    Az eddigi ,,önkéntes,, földfelajánlásokat, földmegváltásokat,
eladásokat stb. felül kell vizsgálni
Mégegyszer az ezzel
kapcsolatos alapelv: a szövetkezet nem tulajdonosa, csak használója
a földnek.

    - Azok, akik földjüket nem igénylik vissza, kapjanak
kártérítést


    - A ,,45-ös földosztás maradjon érvényben,,.

    VII. Földalap, pénzalap

    Törekedni kell arra, hogy a földet lehetőleg a tulajdonos
művelje, illetve aki műveli, az legyen a tulajdonos. A bérleti díj
legyen viszonylag magas, hogy érdemesebb legyen a földet megvenni. A
szövetkezet is azon terület után, ami nem a tulajdona, vagy nem is a
tagjaié, fizessen bérleti díjat, vagy vegye meg. Létesüljön külön
földalap. Kezelője lehetne a helyi tanács, esetleg más intézmény
(földhivatal, agrárbank stb.)

    A földalapba tartozna minden terület, amelynek nincs
tulajdonosa. Innen lehetne megvásárolni vagy bérbe venni. A
gazdátlanná vált föld ide kerülne vissza. Azok a rossz minőségű
földek, amelyek hasznosítását senki sem vállalja, kerüljenek
kényszerhasznosításra valamely állami gazdasághoz. Célszerű lenne
ezeket a területeket erdősíteni.

    A mezőgazdaság, illetve a vele rendszert alkotó kiszolgáló- és
feldolgozóipar, kereskedelem stb. látszik a legalkalmasabbnak, hogy
a népgazdaság fő húzóerejévé váljon. Működésének beindításához
azonban nagymennyiségű hitel szükséges. Rendkívül fontos az ehhez
szükséges pénzalap megteremtése, indokoltnak tűnik speciális
,,agrárbank,, létrehozása.

    Végül még egy idézet 1956. október 23-ról. A ,,Szabad Nép,,
aznapi száma hírt ad a gödöllői ,,agrártudományi egyetem,,
hallgatóinak összejöveteléről. Az egyik téma a sok közül egyben a
cikk címe is: ,,Aknázzuk ki az ország legnagyobb kincsesbányáját - a
termőföldet


,,


     FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete


(OS)


1989. július 5., szerda 19:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm. - Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18. - Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni. - Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom. - Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD