Rendszerváltás és az MTI

	A Fővárosi Tanács ülése (1. rész)
1989. június 20., kedd - Budapest általános rendezési tervéről, szálloda-elhelyezési javaslatokról, valamint az IKV-k kezelésében lévő házingatlanok elidegenítésének helyzetéről, az ezt szabályozó rendelet módosításáról tárgyalt egyebek között a Fővárosi Tanács kedden az Új Városházán tartott ülésén. A testület a napirend előtt személyi kérdésekkel kezdte munkáját. Nagy Richárdot - saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt - felmentette tanácselnök-helyettesi tisztségéből. Helyére tanácstagokból álló bizottság javasol majd tisztségviselőt. Az ülés kezdetén Mezei Gyula, a Művelődésügyi és Sportfőosztály vezetője - aki korábban nyugdíjazását kérte - érdemei és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést vehette át Bielek Józseftől, a Fővárosi Tanács elnökétől. Ezután a főosztály vezetésére pályázó Párizs Lajosné főosztályvezető-helyettes, valamint Novák István, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának vezetője közül - programjuk kifejtése után - Novák István választotta a tanács a művelődési és sportfőosztály élére. A szavazást követően az egyik tanácstag, Ráday Mihály felvetette, hogy a tanácsnak nemcsak kinevezésekről, hanem felmentésekről is döntenie kellene, amikor valakit alkalmatlannak tart egy-egy pozíció betöltésére. Mindjárt példát is hozott: szerinte Balázs Attilát, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatóját haladéktalanul el kellene mozdítani állásából, mert vezetése alatt a Rákoskeresztúri temetőben több száz fát vágtak ki indokolatlanul, nem sikerült megakadályoznia a temetői sírfosztogatásokat, s a 301-es parcella körüli eseményekben nem egyszer ellentmondásosan nyilatkozott. Bielek József elmondta, hogy a munkaviszony megszüntetésére a kinevező hatóságnak lenne joga. A Fővárosi Tanács közmű és közlekedési főigazgatósága az említett kérdéseket megvizsgálja, és a tanács legközelebbi ülésén jelentést tesz az eredményről. A testület a továbbiakban a napirenden szereplő kérdésekről tárgyalt. Az általános rendezési tervvel kapcsolatban elhangzott: a Minisztertanács a tervet már az elmúlt év végén jóváhagyólag tudomásul vette, s egyidejűleg felhatalmazta a Fővárosi Tanácsot arra, hogy a program alapján készülő tervet saját hatáskörében ez év végéig fogadja el. A dokumentum számol azzal, hogy az elkövetkező másfél évtizedben 80 ezerrel csökken a főváros lakossága. A program javaslatokat tesz az iparterületek és a zöldterületek, a közműhálózat, az ivóvízellátás, a csatornahálózat távlati fejlesztésére, az energiaellátásra és bővítésre. (folyt.köv.) 1989. június 20., kedd 17:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Fővárosi Tanács ülése (2. rész)
A program nyitottabb a korábbiaknál, széles körű lehetőségeket nyújt a kerületek számára ahhoz, hogy bizonyos határokon belül saját elképzeléseik, döntéseik alapján változzék a város szerkezete és arculata. Az általános rendezési tervvel összhangban a szállodafejlesztési koncepció mintegy 50 területet jelöl meg, ahol a jövőben szálloda épülhet. A program megvalósítása sokban függ attól, hogy Budapest Béccsel közösen megkapja-e az 1995-ös világkiállítás rendezési jogát. 1995-ig újabb 10-12 ezer szálláshelyre lenne szükség a fővárosban. Már elkészült a terv, illetve kiadták az építési engedélyt a Hotel Aquincum építésére a III. kerületben, IBUSZ- szálló kivitelezésére a Deák Ferenc utcában. Az I. kerületben Hotel Alba, a VII. kerületben, a Rákóczi úton Hotel Bristol néven épül új szálloda. A vitában felszólaló tanácstagok több ponton kifogásolták a szálloda-elhelyezési javaslatokat, így például a Clark Ádám teret, a Tabánt, illetve a Czakó utcai sportpályát nem tartották alkalmasnak szállodaépítésre. Szorgalmazták a hegyvidéki turizmus fejlesztését, a sportlétesítmények védelme mellett foglaltak állást. A rendezési tervet a tanácstagok elfogadták, s döntöttek arról, hogy a vitatott szállodaépítési javaslatok témáját ismét napirendre tűzik. A Fővárosi Tanács ezután az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő házingatlanok eladásáról szóló tanácsrendelet módosításáról döntött. A testület megítélése szerint két évtizedes tapasztalatok támasztják alá, hogy a tömeges mértékű elidegenítést nehezíti a jelenlegi központi szabályozás áttekinthetetlensége, korszerűtlensége. A tanács az új jogszabály megjelenéséig is változtatni kíván az elidegenítéssel kapcsolatos eddigi koncepcióján: szükségesnek tartja, hogy csak azok az épületek maradjanak állami tulajdonban, amelyeket a központi jogszabályok kivonnak az értékesítésből, illetve e kör csak a budai vár területén lévő házingatlanokkal, s azokkal az épületekkel bővüljön, amelyek elidegenítése - a rossz műszaki állapot miatt - méltánytalan terhet róna a vevőre. A tanács döntése értelmében a budai kiemelt zöldövezetre vonatkozó központi lista megszűnik, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai azonban a rendelet szeptember 1-jei hatályba lépését követően 60 napon belül a tilalmi listát kiegészíthetik mindazokkal az ingatlanokkal, amelyek eladása a lakásgazdálkodást, illetve a gazdaságos épületfenntartást szolgálja. (folyt.köv.) 1989. június 20., kedd 17:24
Vissza »

	A Fővárosi Tanács ülése (3. rész)
A központi listán már nem szerepelnek a Wekerle telep állami tulajdonú házingatlanai. A testület ezután beszámolót hallgatott meg a Fővárosi Tanács tavalyi tervének és költségvetésének végrehajtásáról, majd arról döntött, hogy a főváros új, nagybani zöldség-, gyümölcspiacát a XX. kerületi Nagykőrösi úton, a gyáli ,,Szabadság,, Termelőszövetkezet területén építi meg. (MTI) 1989. június 20., kedd 17:27
Vissza »