Rendszerváltás és az MTI

	A ,,Társaság a Világkiállításért,, Országos Egyesület nyílt levele Németh Miklós miniszterelnöknek (2. rész) (OS)
A magyar írók és költők műveit számos nyelvre lefordították, de hogy kinek mely művét, azt még a művelt hazai sem igen tudja. Külföldön élt magyarnak nemritkán emlékművel tiszteleg egy-egy kis közösség: most be lehetne mutatni, hogy a világ mely városában, településén kinek állítottak emléket. Olyan tények ezek, amelyek mind az itt élők, mind a külföldiek előtt érdekesek, megtekintésre méltóak. És e tények között igen izgalmasak az egyháztörténeti - egyházi vonatkozások is. A kiállításon tehát komoly szerephez kell juttatni a magyar egyházakat is. Mivel szegényedik a világ, hat év múlva már csak az fog költséges utazásra vállalkozni, akinek valóban izgalmas, maradandó értékű tényeket tudunk felmutatni. A második és harmadik generációs magyarság is eljön egy ilyen bemutatóra, áldoz rá, mert érdekli a múlt, érdekli honnan eredtek a génjei. Az sem elvetendő ötlet, hogy vállalkozzanak a magyar családok arra: egy-egy külföldön élő hasonló érdeklődési körű családot néhány napig kalauzolnak, bemutatják, hogy ők hogyan gazdálkodnak, mivel foglalkoznak. A világ előtti nyitottságunkat ezzel az akcióval is növelhetjük, sokak szemében ily módon is szimpatikussá válhatunk. Véleményünk szerint az anyagiakban (szponzorálásban) elsősorban a külföldi magyarság tehetősebb rétegeire számíthatunk. Ha e kiállítási tematikával meg tudjuk nyerni őket - és úgy tűnik, csak ez az a tematika, amely érdeklődésüket felkelti - akkor komoly áldozatokra is képesek lesznek. Ha nem, más nemzet nem fog mellénk állni. Ez a kiállítás elsősorban a világ magyarságának presztizsét kell, hogy emelje, egyetemes érdekeink is ezt kívánják. Nem szabad itt és most alárendelt szerepet játszanunk, nem szabad a ,,csak egy kis nemzet vagyunk a nagyok árnyékában,, régi elv szerint cselekednünk. Ha azt akarjuk, hogy a világ komolyan vegyen bennünket, hogy kereskedjen velünk, akkor el kell érnünk, hogy egy kicsit fel is nézzen ránk. Márpedig 1100 évnyi szellemi, ipari és mezőgazdasági eredményeink alapján - amelyeket a magyarok itthon és külföldön értek el - erre minden esélyünk meg lehet. Nos, e szellemi múlt részleteit szeretné társaságunk feltárni, feltéve, hogy ezeket az elképzeléseket Ön is hasznosnak, s megvalósíthatónak találja. Erről kérjük néhány soros válaszát, s ha ez lehetséges, egy rövid diskurzus lehetőségét társaságunk elnökségével a közeljövőben. Barcza Egon, a Társaság elnöke és dr. Gazda István, az ELTE tudományos főmunkatársa, a Társaság választmányi tagja. (OS) 1989. június 20., kedd 11:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »