Rendszerváltás és az MTI

	Összeül az Országgyűlés (1. rész)
1989. május 29., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A Parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. Az elmúlt hónapok magyar belpolitikájának markáns vonásává vált a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik a Parlament kedden megkezdődő tanácskozásával. A május hónapban immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság - mind az ipar, mind a mezőgazdaság - alapproblémáit érintik. A jogszabály-tervezetek, módosító indítványok jelentőségének megfelelően az ülésszak munkarendjét négy napos intenzív vitára készítették elő. A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a Ház elé kerülő jogszabály-tervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot - az előzetes menetrendnek megfelelően - közvetlenül az ülés tárgysorozatának megállapítása után ,,bontják fel,, a képviselők. A törvényelőkészítők ebben a csomagban fogták össze a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az állami vállalatokról és a szövetkezetekről. Az előkészítés során mind a parlamenti bizottságok ülésein, mind az illetékes szakmai fórumokon - de még a gazdasági szakismeretekkel nem rendelkező közvélemény részéről is - szenvedélyes hangvételű argumentumokat sorakoztattak fel az új közgazdasági intézmény bevezetése mellett és ellen. A vitapartnerek általában egyetértettek abban, hogy az átalakulási törvény tervezetével a társasági törvény után most ismét olyan jogszabály születik, amely nagyban hozzájárulhat a piaci folyamatok kibontakoztatásához, a tőke mozgékonyságának növeléséhez. A bírálók ezzel szemben az előterjesztés súlyos fogyatékosságai közé sorolják, hogy a technikai, lebonyolítási szabályok rögzítésére szorítkozó tervezet nem ad eligazítást a tulajdonviszonyokat illetően; kidolgozatlan marad az átalakulási folyamatok közgazdasági háttere; hiányoznak az állami vagyonkezelő intézményekre vonatkozó szabályok; problematikus a vagyonértékelés mechanizmusa; tisztázatlan a vállalati tanácsok helye, szerepe. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 18:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Összeül az Országgyűlés (2. rész)
Sarkított megfogalmazások szerint a tulajdoni reform hiányában nagy a veszélye annak, hogy az átalakulási törvény pusztán a jelenlegi életképtelen struktúra átmentésének eszköze lesz. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából hasonlóan meghatározó jelentősége van a másodikként sorra kerülő törvénycsomagnak. Ennek három eleme közé tartozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, illetve a földről, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az országgyűlési bizottsági viták tapasztalatai arra utalnak, hogy a képviselők fundamentális kérdésként kezelik a tervezetcsomagot. Olyan intézkedéseket szorgalmaznak, amelyekkel megújítható a gazdálkodás mai követelményeitől messze elszakadó, az állami tulajdon ,,mindenhatóságára,, épülő 1987-es földtörvény. A földdel kapcsolatos törvénykezés távlati céljaként általában azt jelölték meg, hogy szűnjék meg mindenfejta tulajdonkorlátozás, teremtsék meg a földforgalom feltételeit, s találjanak végre kielégítő megoldást a szövetkezeti parasztság földtulajdonlásával kapcsolatos problémákra. A kérdések átfogó rendezése előreláthatólag többlépcsős törvényi szabályozást igényel majd; ennek egyik első állomása lehet a most beterjesztett törvénycsomag. Várhatóan nem kis vitára kell felkészülnie Békesi László pénzügyminiszternek, aki a kormány megbízásából az idei költségvetési terv módosítására tesz javaslatot. A rendkívüli állami beavatkozást indokolja, hogy az államháztartás számára kedvezőtlenül indult az idei esztendő, s a számítások szerint az év hátralévő része sem ígér kedvező változásokat. A pénzügyi kormányzat jelzései szerint az elszabaduló folyamatok elfogadhatatlan hiányt okoznának hazánk külső és belső mérlegében: a fizetési deficit meghaladná az egy milliárd dollárt, a költségvetési hiány pedig 50-60 milliárd forint körül alakulna. A pénzügyi, gazdasági kapcsolatok szétzilálódásával fenyegető hiány lefaragása a magyar társadalom elsőrendő érdeke. A kormány ezért szigorú költségvetési diétát tartalmazó intézkedéscsomag végrehajtásához kéri a törvényhozás felhatalmazását. Bár az intézkedések végrehajtása elengedhetetlennek látszik - különösen a megbillent fizetési mérleg igényel sürgős beavatkozást -, a csomag elfogadtatása a jelek szerint nem kis erőfeszítést követel majd a kormánytól. Az előzetes viták során ugyanis a képviselők nem rejtették véka alá elégedetlenségüket, sőt megdöbbenésüket afelett, hogy az alig négy hónapja elfogadott költségvetés máris ilyen óriási eltérést mutat a tervezettől. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 18:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »