Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Gazdasági Kamara elnökségének ülése (1. rész)
1989. május 15., hétfő - A kamara és a kormány kapcsolatát intézményessé kell tenni, a vállalatokat érintő konkrét kérdéseket pedig a kamara vezetői közvetlenül a Minisztertanáccsal kívánják a jövőben megbeszélni - mondta a Magyar Gazdasági Kamara hétfői, a Taurus Gumiipari Vállalatnál megtartott elnökségi ülésen Gábor András elnök. A kamara vezetője szerint a szervezet a jövőben nem elégedhet meg azzal, hogy csak utólag jelezze, ha valamely kormányzati intézkedés hátrányosan érintené a vállalatokat. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy ma kizárólag a kormány és egy szűk körű kabinet dönt fontos gazdaságpolitikai kérdésekben. Ebbe a munkába csak esetenként vonnak be másokat. Utalt arra, hogy a politika fokozatosan kivonul a gazdasági életből, ami helyes, de amivel egyfajta vákuum is keletkezik, mert mind kevesebb a vállalatok számára a korábban megszokott fogódzkodó. Ebben a helyzetben megnő a kamara szerepe, ha jól használja ki lehetőségeit. A kamara az eddigieknél lényegesen nagyobb önállóságot kíván biztosítani területi bizottságainak; néhány napja az Észak-Dunántúlon, illetve a Dél-Alföldön már két önálló regionális szervezete is működik. Gábor András szerint megvan az igény és a lehetőség arra, hogy az év végéig a kamara valamennyi területi bizottsága önálló regionális kamarává alakuljon át. A finanszírozási gondok, a likviditási nehézségek rányomják bélyegüket az egész gazdaságra, így összegezhető az elnökség tagjainak véleménye az idei tapasztalatokról. Mint a felszólalásokból kitűnt, a pénzszűke miatt szinte mindenki tartozik mindenkinek. Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a napi fizetési gondokkal küszködő vállalatok száma január óta megkétszereződött. Ugyanakkor kénytelen volt megállapítani azt is, hogy az ipar termelése az év első negyedében tovább csökkent, s ezen belül az átlagosnál nagyobb mértékű a visszaesés a feldolgozó iparban. Mindez arra mutat, hogy az iparban a szerkezetátalakítás még nem kezdődött meg, hiszen annak célja éppen a feldolgozó ipar átlagot meghaladó fejlesztése lenne. (folyt.köv.) 1989. május 15., hétfő 18:24
Vissza »

	A Magyar Gazdasági Kamara elnökségének ülése (2. rész)
A vállalatok pénzügyi helyzetével összefüggésben felmerült az is, hogy meg kellene vizsgálni a bankok szerepét a gazdaságban, mert egyes vélemények szerint a bankszféra túlsúlyos lett, s nem csupán a gazdasági folyamatok közvetítőjévé, hanem azok főszereplőjévé vált. A fizetési nehézségekkel kapcsolatban mások a rubelelszámolású külkereskedelem gondjairól szóltak, s hangsúlyozták, hogy ha tovább növelik a rubelelszámolású importot terhelő adókat, akkor félő, hogy a válllatok az importliberalizálás lehetőségét kihasználva inkább nyugati partnereiktől igyekeznek majd vásárolni. Így pedig nemhogy javulna a rubelforgalom egyenlege, hanem éppen ellentétes hatás érvényesül. A gazdaság modernizálásához, élénkítéséhez egyetlen tartalékunk a tőke átcsoportosítása a rosszul gazdálkodóktól a hatékonyan működő vállalatokhoz - hangzott el a vitában. A vállalati vezetők egy része nem bízik abban, hogy az átalakulási törvény önmagában jelentős eredményeket hozna, mások szerint pedig a kormány legújabb, a Minisztertanács szombati, soron kívüli ülése után ismertetett az idei költségvetés egyensúlyának javítását szolgáló csomagtervétől sem várható a gazdaság élénkülése. A kormány által most össszeállított csomagtervnél jobbat ebben a helyzetben a gazdaságirányítás nem tudna benyújtani a parlamentnek - hanggsúlyozta Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Azt is kiemelte, hogy a csomagterv keretében a gazdaságirányítás nem a lakosság további terhelésével kívánja mérsékelni gondjainkat, élénkíteni a gazdaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csökkenő támogatások miatt kieső jövedelmüket a vállalatok ne próbálnák majd meg az árak emelésével ellentételezni - amit végső soron a vásárlókkal fizettetnének meg - mutatott rá a miniszter. Ugyanakkor megerősítette, hogy a forint két legutóbbi leértékelésére, illetve a költségvetési hiány mérséklésére hozott intézkedéseket a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank határozott követelésére kellett végrehajtani. Az elnökség külön tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, mivel egyre több jelzés érkezett a kamarához e területek gazdálkodási nehézségeiről. A pénzszűke itt is tapasztalható, s a magas elvonások sokhelyütt már a gazdálkodást veszélyeztetik. Az elnökség olyan kormányzati intézkedéseket tart szükségesnek, amely a hitelezési gyakorlatnál figyelembe veszi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biológiai, természeti sajátosságait, az elvonások mértékének csökkentésével, kamatkedvezményekkel növeli jövedelmezőségüket. (folyt.köv.) 1989. május 15., hétfő 18:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Gazdasági Kamara elnökségének ülése (3. rész)
A Mezőgazdasági Kamara létrehozására vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban elhangzott: tény, hogy az agrárszférának ma még nincs érdekképviseleti szerve, de megteremtésére már tapasztalhatók törekvések. Ugyanakkor ilyen érdekképviseleti szervet nem lehet felülről, központilag irányítva létrehozni, csak a tagság kezdeményezésére. Az elnökség munkaprogramot fogadott el a kamara tevékenységének továbbfejlesztésére. Eszerint szeptember közepére készül el a kamara szervezetének, munkájának megújításáról szóló javaslat. A cél, a kamara tevékenységének decentralizálása, a szakmai tagozatok önállóságának kialakítása. (MTI) 1989. május 15., hétfő 18:30
Vissza »