Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
1989. február 16., csütörtök - A paksi atomerőműben kezdte csütörtökön reggel Tolna megyei látogatásának második napját Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Pónya József, az energetikai nagyvállalat vezérigazgatója, tájékoztatójában 1988-ról sikeres esztendőként számolt be. Az immár teljes kapacitással működő erőmű a múlt évben a hazai villamosenergia-termelés 47,6 százalékát adta, s 10 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. Elmondta továbbá, hogy az atomerőmű biztonsága, környezetvédelmi állapota nemzetközi megítélés szerint is kifogástalan. Az üzemeltetés biztonságát, a személyzet szakmai ,,karbantartását,, szolgáló oktatóközpont és számítógépes szimulátor megtekintése után Pozsgay Imre a vállalat vezető műszaki dolgozóival találkozott. Kötetlen eszmecseréjük fő témakörei a tudomány, a műszaki fejlődés, a gazdaság működésének és zavarainak politikai összefüggései voltak. Délután Szekszárdon Tolna megye szellemi életének, értelmiségének képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetést Pozsgay Imre. A hazai gazdasági és politikai reformfolyamat aktuális kérdései közül ezúttal a korábbiakhoz képest kevesebb szó esett az 1956-os események megítéléséről, más, ugyancsak tisztázásra, újraértékelésre váró tények, kérdések kerültek előtérbe. Egy reformra elkötelezett országban a konkrét helyzet konkrét elemzése elkerülhetetlen - mondta Lenin szavaira utalva Pozsgay Imre. Nekünk is szembe kell néznünk azzal, mi idézte elő az ország kormányozhatatlanságát, s szélesebb értelemben: miért vált Kelet-Európa a világ legkiterjedtebb válságövezetévé. Miért van az, hogy a világgazdasági korszakváltásban sikeresnek bizonyult 35-40 ország között egyetlen szocialista ország sincs? Egyre világosabban látható - mondta Pozsgay Imre -, hogy ebben a térség az 1940-es évek második felében egy kényszerűen vállalt, a szocializmus nevében fellépő modell hatása alatt nem teljesítményre orientált, hanem majdhogynem teljesítmény ellenes és stagnáló helyzet jött létre. A következmény az, hogy az érintett országok ma, akár világgazdasági, akár kulturális szempontból nézzük az összehasonlító adatokat, hátrább vannak a világranglistán, mint a két világháború közötti időszakban. Ezt, mint dermesztő tényt, figyelmen kívül hagyni öncsalás lenne, azt jelezné, hogy nem merünk szembe nézni ezzel a problémával. Aligha hisz a szocializmusban, aki ezt takargatni akarja. (folyt.köv.) 1989. február 16., csütörtök 21:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
Nem a szocializmus került tehát válságba - szögezte le Pozsgay Imre -, hanem a sztálinizmus, amely rövid átmeneti eredmények után szülőföldjén is válságteremtő helyzetet hozott létre, amint az SZKP dokumentumai is megállapítják. A magyarországi helyzet külön tehertétele, hogy immár húsz éve együtt létezik a változtatás, a reform szükségességének felismerése és az ezt akadályozó politikai magatartás. Az MSZMP - legutóbbi állásfoglalásának tanusága szerint is - elkötelezte magát a politikai közmegegyezésen, a többpártrendszeren alapuló, a szocialista jogállamúság keretei között működő struktúra mellett. Ehhez azonban azt is egyértelműen tisztázni kell, hogy a párt és a kormány mit vállal, s mit kell megtagadnia az elmúlt 40 esztendő örökségéből. A párttagok, akiknek vajmi kevés befolyásuk volt a dolgok alakulására, nem élhetnek egy nyomasztó felelősségtudat terhe alatt. Ez megbénítaná cselekvőképességüket, holott éppen a következő időszakban az MSZMP részéről is alapvető stílus- és módszerváltásra van szükség: a nép körében kell próbára tenni a párt politikáját, hitelt, támogatást szerezni a nemzet érdekében álló célokhoz és törekvésekhez. Az MSZMP természetesen a többpártrendszer körülményei között is szeretné megőrizni politikai befolyását, vezető szerepét, de nem kívánja egyedül megszabni a politikai küzdelem játékszabályait - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Majd arra a kérdésre, hogy az új alkotmány alfogadtatására milyen módon kerülhet sor, azt válaszolta, hogy semmiképpen sem szabad még egyszer úgy alkotmányozni, hogy annak jogosságát a nép kétségbe vonhassa. Az oktatás gazdasági helyzetét és a pedagógusok bérügyeit a termelés és a szellemi munka viszonyának világtendenciáiból kiindulva nemzeti sorskérdéseink közé sorolta Pozsgay Imre. szociálpolitikai ügyekben a két legsérülékenyebb réteg - a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok - helyzetének rendezését ítélte a legsürgetőbbnek. Ha a kormány kényszerű helyzetében olyan áldozatvállalást kér, amely egyénileg megoldhatatlan gondokat okoz, ennek kezelését nem háríthatja a termelésre, magának kell megoldást találnia. A szociálpolitika - Pozsgay Imre megítélése szerint - nem segélypolitika és nem jótékonyság, hanem a kormányzati koncepció szerves részévé kell válnia. (MTI) 1989. február 16., csütörtök 21:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »