|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Demszky Gáborral
|
München, 1989. március 18. (SZER, A mai nap) - Washingtonban meghallgatást tartott az amerikai törvényhozás helsinki bizottsága a sajtószabadság és az információáramlás kérdéseiről. A bizottságban helyetfoglaló szenátorok, és képviselők a jövő hónapban Londonban sorrakerülő információ fórumra dolgozzák ki az amerikai állásfoglalást. A kongresszus helsinki bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országokban az információ szerzés, és terjesztés lehetőségei ma is korlátozottak. A meghallgatáson kifejthette véleményét Demszky Gábor a magyar demokratikus ellenzék ismert tagja, az AB független kiadó társalapítója, és szerkesztője, aki egyben a Hírmondó című független lap szerkesztője is. Washingtoni munkatársunk Csipán Tibor meginterjúvolta Demszky Gábort. - Gábor hogyan festetted le a mai magyar helyzetet a bizottságnak, és mire hívtad fel a figyelmüket, hogy mire figyeljenek a jövőben, ha értékelni akarják az információáramlás szabadságának a szintjét Magyarországon? - Meghallgatás volt ez, amely a kongresszusnak a tájékozódását szolgálta. Elsősorban Sam Hoyer demokrata képviselőnek a kérdéseire válaszolva: a sajtószabadság mai magyarországi korlátairól beszéltem. Azt emeltem ki, hogy az 1985-ös sajtótörvényben kidolgozott úgynevezett lapengedélyezési rendszer mindmáig érvényben van Magyarországon. A sajtószabadság korlátjának tartom, hogy lapengedélyért kell folyamodni a Minisztertanács titkárságához. Ezt az engedélyezési rendszert úgy ahogy van meg kellene szüntetni ahhoz, hogy sajtószabadságról egyáltalán beszélhessünk. Megosztottam a szenátus és a kongresszus jelenlévő néhány tagjával, és főleg az újságírókból álló közönséggel azt az aggodalmamat is, hogy ugyanaz a megbízható nomenklatúra, amelyet annak idején még a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevezett ki, ül a főszerkesztői székekben. Ennek a régi gárdának a puszta jelenléte bármikor visszafordíthatóvá teszi a magyarországi politikai változásokat. Amíg ők ülnek ezekben a székekben, addig a politikai útjelzőtáblák visszaforgatásét a sajtó azonnal követni fogja. - Gábor felmerült az a kérdés, hogy a glasznoszty korszakában jogos-e még a szamizdat szó használata. A bizottságnak átadott írásos dolgozatodban kiemelted, hogy a szamizdatnak a valamilyen formában működő cenzúra nélkül nincs értelme. Szóval, jogos-e még ma szamizdatról beszélni ? - Ez nem egy elméleti kérdés. A beszámolómban szó volt arról is, hogy a szamizdat lapok puszta léte nyilvánvalóvá teszi, hogy messze vagyunk a sajtószabadságtól. - Miért, milyen a magyar sajtó? - Ha figyelmesen olvassuk a magyar lapokat, akkor a nyíltabb, szabadabb beszéd mellett az is feltűnő, hogy nagyon-nagyon sok a kiforratlan, végiggondolatlan mondanivaló, és ez az újságírók bizonytalanságáról árulkodik. Sokan vannak még, akik nem akarják kompromittálni magukat, inkább kivárják, hogy vajon mit hoz a jövő. A független szervezetekkel foglalkozó interjúkban, és beszámolókban még nagyon sok a fanyalgás. Erezhető egy bizonyos távolságtartás, egy distancia ezektől a szervezetektől. - Utaltál arra is, hogy a sajtószabadság kérdését az információáramlás szabadságát és függetlenségét nem lehet a társadalmi-, politikai-, gazdasági állapotoktól különválasztva értékelni. Tehát lehet-e független az információáramlás, szabad a sajtó, ha a politikailag és gazdaságilag függő helyzetben van? - Természetesen nem lehet, no most amit itt kiemelnék az az, hogy az új független csoportoknak, kezdeményezéseknek nincsen saját sajtója még. Az egyetlen kivétel itt a Demokrata Fórum, amely saját lappal rendelkezik a kéthetente megjelenő Hitellel, de egyébként a Fidesz, és az SZDSZ tájékoztatói engedély nélkül megjelenő kis példányszámú kiadványok. De egyébként ez a probléma általánosabban is megfogalmazható. Az intézményesülés hiányáról van szó. Csak a hivatalos sajtó jóvoltából, és természetesen annak kiszolgáltatva vagyunk egyáltalán jelen a közvélemény számára. Az új kezdeményezések, az új csoportok, pártok gyengeségére mutat az a tény is, hogy munkahelyi-, lakóhelyi szinten is nagyon csekély a befolyásuk. Az intézményesülés ezen a helyi szinten sem indult el igazán. A kívánatos azt hiszem az volna, hogyha a régi gárdát a nomenklatúra tagjait az SZDSZ-hez, a Fideszhez, az új pártokhoz közelálló személyek váltanák fel. +++
1989. március 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|