Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)
E kedvezőtlen helyzet orvoslására törekszik a mos beterjesztett törvényjavaslat, amely egyértelmű perspektívát vázol az igazságszolgáltatás dolgozói számára, és anyagi javadalmazásukat is javítani igyekszik. Az általános vitában felszólaló képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek a törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségével, hangoztatták annak szükségességét, hogy a bíróságok és ügyészségek megtartsák legjobb szakembereiket, ami függetlenségük egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító javaslat is elhangzott. Így például többen kérték, hogy a fizetéseket meghatározó nomenklatúrákban ne számszerűen rögzítsék a fizetési plafonokat, hanem százalékos arányt határozzanak meg, miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyomán évente a parlament elé hozzák a fizetések áttekintését. A törvényjavaslat jelenlegi megfogalmazása szerint például az első fizetési osztályba sorolt legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész személyi alapbére a három fizetési fokozatnak megfelelően 57, 60, 63 ezer forint. A második osztályba tartozó megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész alapbére, az egyes fokozatoknak megfelelően, 39 ezertől 54 ezer forintig terjed. A helyi bírósági bíró és a helyi ügyészségi ügyész fizetése 30-tól 36 ezer forintig terjedne. Emellett a bíróságok és az ügyészségek dolgozói pótlékra és külön juttatásokra is jogosultak. Szigethy István (SZDSZ) úgy vélte, hogy a bírói munka társadalmilag fontosabb, mint az ügyészi, ezért ennek a díjazásban is kifejezésre kell jutnia, például a bírói pótlék megemelésével. A vitában ismételten elhangzott, hogy mielőbb szükség lenne az általános közszolgálati törvény megalkotására is, amely a bíróságok és ügyészségek mellett rendezné a közszolgáltatás más ágaiban dolgozók helyzetét is. Ezzel kapcsolatban Szigethy István úgy vélte: indokolt lenne a közjegyzők előmenetelének és javadalmazásának rögzítése a jelenlegi jogszabályban, hiszen meghatározatlan ideig várat még magára a közszolgálati törvény hatályba lépése. Remport Katalin (MDF) üdvözölte, hogy a jogszabály megalkotásával immár automatizmusok biztosítják a bíróságok, ügyészségek dolgozóinak előmenetelét, ami kiküszöböli a szubjektív tényezők szerepét. A fizetésekkel kapcsolatban indítványozta, hogy a miniszteri fizetéshez igazodó százalékos arányban határozzák meg az alapbéreket. Vastagh Pál (MSZP) ugyancsak üdvözölte a törvény megalkotását, ám figyelmeztetett arra, hogy az előterjesztett szabályok szerint a bírósági és ügyészségi dolgozók előtt élete derekán, 45 éves kora táján bezárulna az előmenetel lehetősége. (folyt.köv.) 1990. november 19., hétfő 18:57
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »