Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Szocialista Párt kiáltványa (1. rész) (OS)
1990. január 19., péntek - Honfitársaink Veszély fenyegeti a békés átmenetet: önös érdekek kerekednek a nemzet érdekei fölé. Szítják az indulatok tüzét. Félő, hogy a szabad választások nem lesznek igazán szabadok, nem teremtenek igazi társadalmi békét. A szélsőségek kerülnek felszínre és közvéleményformáló hatalomra, miközben a társadalom józan erői erőtlennek mutatkoznak a szélsőségekkel szemben. Veszélybe kerül a gazdasági fellendülés lehetősége. Ma egységbe szólítanak minden erőt, úgymond a szocializmus ellen. Vannak eszmék, melyeket csak csorbítani lehetett, megsemmisíteni nem: a szabadság, az igazságosság, az egyenlőség, szolidaritás eszméjét. Ha ezek elvesznek, nem a szocializmus vész el, hanem minden, ami a magyar nép és Európa történelmében haladó. Roppant súly nehezedik a közvéleményre. Hisztérikussá fokozódik a követelés, hogy vessenek el mindent, ami Magyarországon 1945 óta történt. A vádlottak padjára ültetnek egy korszakot, melynek bűnei valóban megbocsáthatatlanok, azért is mert megcsúfolták az eszményeket. Ám mi nem a bűnök örökösei vagyunk, hanem az eszményeké. Tudjuk, ezt bizonyítani kell és mi készen állunk rá Petőfi, Ady, József Attila szellemében. Miközben a szélsőségesek emberi jogokról, szabad választásról, tiszta demokráciáról szónokolnak, meghirdetik a kollektív felelősséget is. Újra felbukkan a ,,vérvád,,, a csaknem egymilliónyi korábbi párttag, a náluk is sokkalta több rokonszenvező ellen. Nem magunkat védjük, az országot, amely kínt, keservet és verítéket ontott azért, hogy Magyarország elől legyen a szocialistának nevezett táborban, a jólét, a szabadság, az emberi jogok terén. Az ország szabad választásokra készül. A demokrácia nemcsak törvény és szabály, hanem humánus magatartás, kiegyensúlyozott lelkiállapot és félelem nélküli élet is. Nem utolsó sorban a másként gondolkodással szembeni türelemé, az ellenvélemény tiszteletéé. Mi, a demokratikus átalakulás érdekében ültünk le a nemzeti kerekasztalhoz a társadalom különböző szervezeteivel. Mindent megtettünk azért, hogy közös megállapodásaink törvénnyé váljanak. Ez nem dicsekvés és nem előjog, : a kötelességünk volt. Ne vonják kétségbe a tisztességünket. Embert és tisztességet próbáló hosszú hónapok várnak ránk. Beleroskadunk adósságainkba, s még inkább adósságtudatunkba, melyet most már világvég hangulattá festenek. Nem a nehézségeket akarjuk eltitkolni, nem az elkerülhetetlen intézkedésekkel akarunk szembeszállni. Az ellen emelünk szót, hogy nemzethalállá fessenek egy olyan gazdasági helyzetet, melyből a közelmúltban a világ több állama néhány esztendő alatt kilábalt. (folyt.köv.) 1990. január 19., péntek 20:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »