|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
Javítás az mtib1007 sz. hírre
|
A mai mtib1007 sz. hírünk (Medgyessy Pétere Pekingbe utazott) keltezése helyesen: 1989. április 23., vasárnap ----------------- (MTI)
1989. április 23., vasárnap 09:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (2. rész)
|
Az a hagyományos szocializmus-felfogás, amiről mi eddig beszéltünk, a társadalom tudatos átalakításának programját kívánta megadni. Ám egyre inkább úgy tünik: eszközévé vált egy olyan történelmi folyamatnak, amely végülis egészen mást valósított meg, mint a kommunista elit célkitűzései voltak, és amelyeknek jellemzőit igen vonzóan le is tudták írni. Gyakorlatias példát is mondhatok: akárcsak Kolumbusz, aki azt hitte, Indiába hajózik, de végülis ismeretlen vidékre érkezett, a sztálini felfogásból kiinduló társadalomépítés is olyan viszonyokat termelt ki, amelyek szögesen ellenkeznek azzal, ami felé a társadalmat eredetileg terelni kívánták. De akárcsak Kolumbusz, aki fönntartotta tévedését, a sztálini modell is a végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy amit építenek, az a szocializmus, bár védelmezői semmilyen gyakorlati érvet sem tudnak felhozni arra, hogy itt valóban szocialista célok érvényesüléséről, a kapitalizmus történelmi meghaladásáról van szó. Mi, a tanulmány készítői igyekeztünk visszatérni a ,,gyökerekhez,,, s anyagunkban egy másfajta szocialista gazdaság képét vázoltuk föl, amelyikben nevén nevezzük a célokat és a módszereket egyaránt. - A társadalom, úgy tünik, egyfajta zsákutcába jutott, amit a gazdasági élet válságképe is bizonyít. Milyen kiutat kínál a program, hogyan fogalmazott erről a bizottság, amely nem lehetett könnyű helyzetben, hiszen igen nagy a várakozás egy olyan dokumentum iránt, amely végre nemcsak a gondolatokat próbálja rendezni, hanem tettekre is sarkall. - Éreztük a nagy várakozást, mindvégig. Olyan, logikailag erős és állandó, történelmileg müködőképes rendszer felé kívánunk elmozdulni, amely merít a nemzetközi tapasztalatokból, és egyidejűleg hasznosítható megoldásokat kínál más országok számára is. A modell alapvetően elszakad attól, ami életidegenné vált és amit felülről erőltettek rá a társadalomra. Így talán ez általánosságnak tünhet, éppen ezért hangsúlyoznám: a 116 oldalas anyag nagyobbik része az új modell konkrét leírásával és kifejtésével foglalkozik. - Hogyan jeleníthető meg ez a modell, melyek a főbb ismérvei? - Ha röviden akarom megfogalmazni, azt mondhatom: célunk a szocialista jóléti állam elérése, piacgazdasági háttérrel, a vegyesgazdaság bázisán. (folyt.köv.)
1989. április 23., vasárnap 21:13
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (3. rész)
|
Elemeiben a konkrét program nem hoz meglepően új dolgokat. Ám nagyon lényeges új vonás benne a konzisztenciára való törekvés, annak hangsúlyozása, hogy a különböző rész-reform törekvések csakis összehangoltan és együtt alkothatnak egységes rendszert. Ha bármelyik elem hiányzik vagy nem funkcionál megfelelően, akkor az egész új rendszer működőképessége kerül veszélybe. Magyarország most olyan helyzetben van, amikor a régi modellt, amelyet tényleg le akarunk váltani, nagyon sok helyen kikezdték a változások, de azért nagyon sok minden más a régi módon történik, az új formáció megvalósítása viszont értelemszerűen ugyancsak távol van tőlünk. Valójában ez adja a helyzet buktatóit. Ennek az átmeneti állapotnak a megélése a társadalom számára egyelőre rosszabb a régi rendszerben szerzett tapasztalatoknál. Ez pedig nagyon veszedelmes lehet még akkor is, ha nyilvánvalóan tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetet éppen a régi modell idézte elő. Tehát nagyon lényeges, hogy a változásokat gyorsan hajtsuk végre és minél hamarabb, lehetőleg egyszerre jöjjön létre alapvető rendszereiben az új modell. Ennek az anyagnak a további újszerű üzenete - azon túl, hogy körbejárja a piacgazdaság, a szerkezetváltás, a tulajdoni reform stb. témáit -: a szocialista jóléti állam megteremtésének igénye. - Valójában mit takar ez a fogalom? - Azt mondtuk ki, hogy egy olyan társadalmat szeretnénk építeni, amely nemcsak hatékony és gyorsan fejlődő, hanem komfortos is a benne élők számára, tehát az emberek közérzete jó, s alapvető anyagi és szociális szükségleteik megfelelő szinten kerülnek kielégítésre. A jóléti államra való utalás lényegében ezt a törekvést foglalja magában. - A kérdés az, hogy miképpen lehet erre a szintre feljutni. Mintha az átmeneti állapot nálunk túlságosan elhúzódna, és sokak szerint bizonyosra vehető, hogy ezuttal megint valamiféle egérfogóba kerültünk. - A lényegre tapint a kérdés; az anyagról folytatott vitáink legutóbb éppen az átmenet problémája körül bontakoztak ki. Az anyag tartalmaz erre vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket, de azt hiszem, hogy ebben a vonatkozásban nemcsak a gazdasági átmenet jelenti a problémát, hanem mindenekelőtt a politikai rendszer olyan átalakítása, amelyik az új gazdasági koncepcióval együttélve képes a társadalmat működtetni. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy az általunk javasolt gazdasági modell csak a társadalomnak a döntésekben való részvételét biztosító demokratikus berendezkedés mellett lehet igazán működőképes. Sőt az is mondható, hogy a magyar helyzetben a demokrácia, a pluralista politikai rendszer megteremtése már a gazdasági modellváltás végrehajtásának is alapvető feltétele. (fk.)
1989. április 23., vasárnap 21:14
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (4. rész)
|
Magának a gazdasági átmenetnek a feladatai egyébként viszonylag könnyen megfogalmazhatók, és ezt meg is tettük. Az első nagyon lényeges lépés a tulajdoni reform, a garantált vegyesgazdaság irányába történő nyitás. A legnehezebb nem ennek a folyamatnak a jogi rendezése, hanem a vállalati irányításnak, a vállalati vezetési rendszernek olyan átalakítása, amely összhangba kerül ezzel a koncepcióval. Nagyon fontos, hogy a gazdasági szabályozás egész rendszere, a párt, az állam és a gazdaság viszonya átalakuljon. Itt rövid távon egy súlyos dilemmával nézünk szembe. Egyik oldalról ugyanis akarjuk az új gazdasági modellt, benne struktúraváltással, piacgazdálkodással, tulajdoni reformmal stb., a másik oldalon viszont a nemzetközi fizetési nehézségek a változást fékező restrikciókra kényszerítik a kormányt. E dilemma feloldása napjaink legsúlyosabb problémája. Remélem, hogy a nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítésével összefüggő gondok nem válnak a valódi változások akadályaivá. - Mit tagad ez a program, illetve mit állít, és mi az, amit az eddigi gyakorlatból át kíván menteni, megerősíteni? - A program újra próbálja konstruálni a szocialista gazdaság működésének alapelveit. Lényegében sok olyan vonással rendelkezik, amelyek a szociáldemokrácia ismérveivel erős hasonlóságot mutatnak. Tagadja azt, hogy a szocialista gazdaságnak nélkülözhetetlen vonása az állami tulajdon dominanciája, és azt is, hogy csakis a régi formájú állami tulajdon lehet az üdvözítő. Állítja, hogy a vegyesgazdasági formáció, továbbá az állami tulajdon rugalmasabb, társadalmi tulajdonként müködtetett formája igéri a nagyobb gazdasági hatékonyságot. Kimondja: a piacra, mint a legfontosabb rendező terepre alapvető szükség van, ám nem olyan formában, mint eddig. A piacot nem lehet a tervnek alárendelni, szimulálni. A piac a gazdaság fő katalizátorává kell, hogy váljon, amely köré csoportosítható maga a tervező tevékenység is. - Mit jelent ez a felfogás az egyén számára? - Nyilvánvalóan új helyzetbe kerül az egyén is. Számára például az új modell azt jelenti majd, hogy másként értelmezendő a munka szerinti elosztás elve. Az egyenlősdi helyett nagyobb szerepet kap az ösztönzés, a teljesítményekkel összhangban álló jövedelem. Jelenti, hogy a vállalkozás részévé válik az elismert jövedelemszerzésnek, szakítva a munkanékül szerzett jövedelmek megítélésének klasszikus felfogásával. (folyt.köv.)
1989. április 23., vasárnap 21:15
|
Vissza »
|
|
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (5. rész)
|
Nyilvánvalóan más lesz a munkához való jog értelmezése is, ámbár hangsúlyoznám: úgy véljük, hogy a magát szocialistának nevező pártnak ahhoz mindenképpen ragaszkodnia kell, hogy teljes foglalkoztatás jöjjön létre az újfajta keretben is. Ezt azonban új módon kell értelmeznünk, beleértve a nagyobb mozgást és a gyakoribb munkahelyváltoztatás lehetőségét is, természetesen az ezt segítő szociálpolitikával, illetve a munkanélküli segéllyel együtt. - Ezek szerint tehát többről van szó, mint a gazdaságpolitikai koncepció újra gondolásáról? - Föltétlenül, azt hiszem, nem csupán egy új gazdaságpolitikáról van szó - bár ez sem lenne kevés -, hanem egy új gazdaságképről. Azért mondanám, hogy gazdaságképet próbáltunk meg kialakítani, mert munkánkkal elvi igényű dokumentumot igyekeztünk létrehozni, amihez kapcsolódhatnak a konkrét gazdaságpolitikai koncepciók. Úgy vélem, hogy például az a hároméves stratégiai program, amit egy másik bizottság, Berend T. Iván vezetésével készített, konzisztens ezzel az elképzeléssel. - Ami a régi elvekkel való szakítást illeti, említést érdemel a nemzetközi integrációról vallott felfogás revidiálása is. Az eddigi gyakorlatunk a két világrendszer elkülönítésén és a KGST-koncepcióján alapult. Úgy véljük, mindezeket új módon kell értelmeznünk. Világossá vált, hogy nincs két világgazdasági rendszer, és az is, hogy a gazdasági fejlődés fő áramlatai elkerülik a KGST-országokat. Magyarországnak meg kell próbálnia fölzárkózni ezekhez a fő áramlatokhoz úgy, hogy ezzel párhuzamosan a KGST-ben rejlő lehetőségeket is megpróbáljuk minél teljesebben kihasználni. - Mit gondol, milyen lesz a program bel- illetve külföldi fogadtatása? - Azt hiszem, hogy a program köré kialakítható a nemzeti közmegegyezés. Ám lesznek és maradnak olyan rétegek, akiknek mindez túl sok lesz és olyanok is, akiknek túl kevés. Kétirányból várunk tehát vitát. Ami a nemzetközi fogadtatást illeti, várható, hogy a világ kedvezően fogadja elképzeléseinket, beleértve szocialista barátainkat is. Ők hasonló módon gondolkodnak, legalábbis azokban az országokban, amelyekre ma érdemes odafigyelni. - Mi lesz a program további sorsa? - Az új gazdaságkép további viták kiindulópontját kívánja adni. Remélhetően széles körben foglalkoztatja majd az anyag a közvéleményt, és hozzájárul egy progresszív pártprogram létrejöttéhez, és nem utolsó sorban az ország jelenlegi helyzetében egyre kevésbé nélkülözhető nemzeti összefogás megteremtéséhez - mondotta befejezésül Csáki Csaba rektor. (MTI)
1989. április 23., vasárnap 21:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|