|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
Japán, az enyhülés és Kelet-Európa támogatása
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 7. kedd (MTI-tud.) - A kelet-nyugati enyhülés rövid távon látszólag nem szolgálja Japán érdekeit, erre mutat rá a The Japan Economic Journal egyik elemzése. Eszerint a hidegháborús időszakban a Nyugatnak nem volt más választási lehetősége, mint a nézeteltéresek szőnyeg alá söprése, mivel az egységnek abszolút elsöbbsége volt. A valódi enyhülés azonban nagymértékben csökkentette a Nyugat egységének a szükségességét, ami Japán számára azt eredményezte, hogy a szigetország váltotta fel az Egyesült Államok szemében az első számú ellenség eddigi szerepét betöltő Szovjetuniót - ha nem is katonai, de gazdasági értelemben.
Ebben a helyzetben azonban Japán nem szorítkozhat csupán a passzív szemlélődő szerepére és azzal sem érheti be, hogy azon vitázik, hogy az enyhülés hogyan hat a szigetországra. Ehelyett inkább azzal kell Tokiónak törődnie, hogy az enyhülést hogyan tudja méginkább előmozdítani és szolgálni - mutat rá a japán lap. Egy másik - ugyanebben az orgánumban megjelent - elemzés meg is adja a receptet, hangsúlyozva, hogy a globális hatalom poziciójából kell, hogy a távol-keleti ország támogassa a kelet-európai demokratikus mozgalmakat Ez még akkor is így van, ha a térség hagyományosan nem tartozik Japán érdekszférájába. Az írás a három leginkább érintett tárcánál - a külügyminisztériumnál, a pénzügyminisztériumnál, valamint a külkereskedelmi és ipari minisztériumnál - folyó munkát ismertetve valószínűsíti, hogy a mérlegelések kora lejárt és gyors döntés várható, mivel november végéig Japánnak is le kell tennie a brüsszeli ,,24-ek,, asztalára a maga javaslatát. Ez a javaslat első lépésben valószínű, hogy csak 80 millió dollárra vonatkozik, amiből 40 milliót fordítanak a lengyelországi élelmiszer gyorssegélyekre, a másik negyven millió pedig Lengyelország és Magyarország osztozik. A devizát több száz szakember Japánban történő képzésére és környezetvédelmi tervek kivitelezésére fordítva. Az írás azonban kilátásba helyezi azt is, hogy ennél lényegesen nagyobb Japán segítségnyújtási program lát napvilágot a jövő évben. Az elemzés határozottan különbséget tesz Lengyelország, mint a gazdaságilag legkevésbé vonzó kelet-európai ország és a japán vállalatok számára sokkal kedvezőbb Magyarország között. Ebbe a gondolatmenetbe vág a Nihon Keizai Simbun címoldalas elemzése arról, hogy milyennek ítélik a japán szakértők a magyar gazdasági környezetet. (folyt.)
1989. november 7., kedd 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Japán, az enyhülés és Kelet-Európa támogatása (2.rész)
|
A riport a salgótarjáni Síküveggyár pozitív együttműködési példájából kiindulva vezeti le tételét, amely magyar bankszakemberek megszólaltatásával azt bizonyítja, hogy Magyarország külkereskedelme fejlesztéséhez ,,támadó,, gazdasági stratégiát választott, amelynek modelljéül Japán szolgál. Azt is hangsúlyozza a cikk, hogy Magyarországon a gazdasági szakemberek felismerték: csupán külföldi kölcsönökkel nem lehet struktúrális reformokat végrehajtani. Ezért komplex igények merülnek fel a közvetlen beruházásokkal kapcsolatban, amelyek együtt kell, hogy járjanak a technika átadásával és a Japán vállalatvezetési ismeretek meghonosításával. ,,Japántól a magyar kormány egyre inkább azt várja, hogy a tőke átadása helyett pozitív szerepet vállaljon a reformok sikerre vitelében,, - írja a Nihon Keizai Simbun, amely az új tipusú együttműködési formák példájaként említi, hogy a C. Itoh Kereskedőház az Agrimpex részvényeiből vásárolt és a Nomura Biztosító Társaság Ausztriában képviseleti irodát nyitott azért, hogy a magyarországi tőzsdepiac alakulását figyelemmel kísérhesse. Rendkívul nagy a várakozás Japánban a magyar-szovjet devizaelszámolással kapcsolatban is, ami ha megvalósul, akkor a japán iparvállalatok arra számítanak, hogy Magyarországon keresztül be tudnának kapcsolódni a KGST kereskedelmébe - írja Japán első számú gazdaságpolitikai napilapja. +++
1989. november 7., kedd 11:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|