![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, A mai nap:
Elnökjelölt:
Habsburg Ottó
"- A Független Kisgazda Párt Önt kívánja köztársasági elnöknek
jelölni Magyarországon.
- Igen?
- Ez országszerte feltűnést keltett és kézenfekvő a következő
kérdés, egyeztette Önnel a Független Kisgazda Párt azt, hogy Önt
jelöli?
- Nem.
- Ön sekivel nem beszélt?
- Nem, senkivel. Azaz, sok ember kérdezett, hogy elfogadnám-e a
jelölést. Én beszéltem a Kisgazda Párt vezetőivel, de erről nem
beszéltünk.
- Valamikor tavasszal talán, azt mondotta egy interjúban
Magyarországon, amikor Önnek már ezt a kérdést megpendítették, hogy
egy képvislő sohasem mondhatja azt, hogy soha.
- Én elég reálpolitikus vagyok ahhoz, hogy tudjam, hogy sem nem
szabad mindörökkét mondani, sem nem szabad soha mondani. Minden
lehető és minden lehetetlen a politikában. Butának tartanám, hogy ha
valaki azt mondaná, hogy soha.
- Elfogadná Ön a jelölést a köztársasági elnöki tisztségre abban
az esetben, ha a Független Kisgazda Párt mellett még néhány más párt
is azt kivánná, hogy az ország élén Habsburg Ottó álljon?
- Én most úgy érzem, hogy fő feladatom, mint képviselő az
Európa Parlamentben képviseljem a nemzeti érdekeket is. Azonban, ha
úgy látnám, hogy a nemzeti érdek mást kíván, akkor én mindig a
nemzeti érdek mellett döntöttem."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.
Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács, amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 - csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették. Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek. A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti. Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás, a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális egyezménybe. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 11:36
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
D18, FKgP Habsburg Ottó köztársaságielnök-jelöléséért (2 cikk)
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Néhány évtizede nem látott rokonaimat kerestem fel Budapesten a Rommer Flóris,, a Kelet Károly és a Markó utcában, tehát a város szivében, annak pontosan elit negyedeiben.A bérházak állapota katasztrofális. A belövései falakon még mindig 45 ..' dísztelenkednek. A függőfolyosók átrozsdásodott korlátai kidőlve, ugy hogy az ember csak falhoz lapulva mer keresztülhaladni.Ki tudja milyen állapotban van a beton is. Mindenütt mállik a vakolat. Kriptahangulat ott, ahol emberek élnek, dolgoznak, szeretnek, gyermekeket nevelnek. Most, amikor az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról van szó nem szabad elfelejteni, hogy ezek a házak államosított épületiek, csakhogy ezeket a nép pártjának elvtársai nem a maguk részére sajátították ki. Ezek nem pártpaloták, vadászházak, privát rezidenciák, csak a dolgozó nép bérlakásai az IKV kezelésében, amelynek privilegizált elvtársai valószinűleg nem ilyen környezetben tengődnek. Nincs pénz? tudom, de hova lett a pénz amiből ide is juthatott volna. A SZER irodát nyitott Budapesten. Lehetőség nyilik az önök munkatársainak életközeiben riportokat készíteni erről a tarthatatlan helyzetről, beszélgetést folytatni az úgynevezett ismert problémákba belefásult emberekkel. Ez is egy láncszeme a társadalmi igazságosság felé vezető útkeresésnek. Nagyon köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|