Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 30.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, A mai nap:

Elnökjelölt:

Habsburg Ottó

"- A Független Kisgazda Párt Önt kívánja köztársasági elnöknek jelölni Magyarországon. - Igen? - Ez országszerte feltűnést keltett és kézenfekvő a következő kérdés, egyeztette Önnel a Független Kisgazda Párt azt, hogy Önt jelöli? - Nem. - Ön sekivel nem beszélt? - Nem, senkivel. Azaz, sok ember kérdezett, hogy elfogadnám-e a jelölést. Én beszéltem a Kisgazda Párt vezetőivel, de erről nem beszéltünk. - Valamikor tavasszal talán, azt mondotta egy interjúban Magyarországon, amikor Önnek már ezt a kérdést megpendítették, hogy egy képvislő sohasem mondhatja azt, hogy soha. - Én elég reálpolitikus vagyok ahhoz, hogy tudjam, hogy sem nem szabad mindörökkét mondani, sem nem szabad soha mondani. Minden lehető és minden lehetetlen a politikában. Butának tartanám, hogy ha valaki azt mondaná, hogy soha. - Elfogadná Ön a jelölést a köztársasági elnöki tisztségre abban az esetben, ha a Független Kisgazda Párt mellett még néhány más párt is azt kivánná, hogy az ország élén Habsburg Ottó álljon? - Én most úgy érzem, hogy fő feladatom, mint képviselő az Európa Parlamentben képviseljem a nemzeti érdekeket is. Azonban, ha úgy látnám, hogy a nemzeti érdek mást kíván, akkor én mindig a nemzeti érdek mellett döntöttem."

Országgyűlés - második nap (4. rész)

Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
----------------
Tanács elnöke elöljáróban nehéz helyzetét ecsetelte, hiszen úgy áll
ki a plénum elé, hogy módosító indítványaival a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság nem értett egyet. A képviselő kifogásolta,
hogy az Országgyűlés elé terjesztett tervezetben nem hasonlíthatók
össze a hatályos és az új jogszabályok. Javaslatai
büntetőjog-elméleti hátterét vázolva kifejezte meggyőződését, hogy a
két törvénymódosítás is sarkalatos törvénynek számít, amelyet
mielőbb meg kell alkotni. Hangoztatta, hogy indítványai csak
egymással kölcsönhatásban vizsgálhatók. Üdvözölte a tervezetnek azt
az új elemét, hogy a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni
kell jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezzel összefüggésben
ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jegyzőkönyvek jó része előre
nyomtatott szöveg, s bár annak minden oldalát aláírja a terhelt, az
ottani légkör hatására korántsem biztos, hogy a szövegre megfelelően
odafigyel. Így ténylegesen egyik oldalról sem igazolható, hogy
formailag megtörtént-e a figyelmeztetés. Ennek elkerülésére szerinte
a jegyzőkönyvnek ezen részét külön kellene aláíratni a terhelttel.

    A képviselő ezután arról szólt, hogy nincs tudomása olyan
törvényes eljárásról, ahol a védői jelenlét a tanúkihallgatásnál
sértené a nyomozás érdekeit. Amennyiben ezt a törvény kimondaná, a
védők kirekesztődnének azokról a kihallgatásokról, amelyeket nem ők
indítványoztak. A nyomozás érdekét tehát nem szabad félteni a védő
jelenlététől.

    Végezetül javasolta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a
törvényeknek megfelelően történhessék. A más módon megszerzett
bizonyítékokat az eljárás során ne lehessen felhasználni. Ez egyben
azt is jelenti, hogy ne lehessen levelet felbontani, telefonokat
lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni.
Ez alapkérdés a büntetőeljárás-jog módosításában. Ehhez
természetesen a nyomozástechnika javítására van szükség. A képviselő
kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi büntetőeljárás-jogi
szabályok mellett - amelyek nem védték kellően a terhelteket, s nem
adtak garanciákat - a nyomozók elkényelmesedtek. Szemléletváltás
szükséges ahhoz, hogy végre rájöjjünk: nem a beismerő vallomás a
nyomozás ,,királynője,,, hanem a bizonyíték. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 11:37


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
D18, FKgP Habsburg Ottó köztársaságielnök-jelöléséért (2 cikk)


SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Néhány évtizede nem látott rokonaimat kerestem fel Budapesten a Rommer Flóris,, a Kelet Károly és a Markó utcában, tehát a város szivében, annak pontosan elit negyedeiben.A bérházak állapota katasztrofális. A belövései falakon még mindig 45 ..' dísztelenkednek. A függőfolyosók átrozsdásodott korlátai kidőlve, ugy hogy az ember csak falhoz lapulva mer keresztülhaladni.Ki tudja milyen állapotban van a beton is. Mindenütt mállik a vakolat. Kriptahangulat ott, ahol emberek élnek, dolgoznak, szeretnek, gyermekeket nevelnek. Most, amikor az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról van szó nem szabad elfelejteni, hogy ezek a házak államosított épületiek, csakhogy ezeket a nép pártjának elvtársai nem a maguk részére sajátították ki. Ezek nem pártpaloták, vadászházak, privát rezidenciák, csak a dolgozó nép bérlakásai az IKV kezelésében, amelynek privilegizált elvtársai valószinűleg nem ilyen környezetben tengődnek. Nincs pénz? tudom, de hova lett a pénz amiből ide is juthatott volna. A SZER irodát nyitott Budapesten. Lehetőség nyilik az önök munkatársainak életközeiben riportokat készíteni erről a tarthatatlan helyzetről, beszélgetést folytatni az úgynevezett ismert problémákba belefásult emberekkel. Ez is egy láncszeme a társadalmi igazságosság felé vezető útkeresésnek. Nagyon köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD