![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, A mai nap:
Elnökjelölt:
Habsburg Ottó
"- A Független Kisgazda Párt Önt kívánja köztársasági elnöknek
jelölni Magyarországon.
- Igen?
- Ez országszerte feltűnést keltett és kézenfekvő a következő
kérdés, egyeztette Önnel a Független Kisgazda Párt azt, hogy Önt
jelöli?
- Nem.
- Ön sekivel nem beszélt?
- Nem, senkivel. Azaz, sok ember kérdezett, hogy elfogadnám-e a
jelölést. Én beszéltem a Kisgazda Párt vezetőivel, de erről nem
beszéltünk.
- Valamikor tavasszal talán, azt mondotta egy interjúban
Magyarországon, amikor Önnek már ezt a kérdést megpendítették, hogy
egy képvislő sohasem mondhatja azt, hogy soha.
- Én elég reálpolitikus vagyok ahhoz, hogy tudjam, hogy sem nem
szabad mindörökkét mondani, sem nem szabad soha mondani. Minden
lehető és minden lehetetlen a politikában. Butának tartanám, hogy ha
valaki azt mondaná, hogy soha.
- Elfogadná Ön a jelölést a köztársasági elnöki tisztségre abban
az esetben, ha a Független Kisgazda Párt mellett még néhány más párt
is azt kivánná, hogy az ország élén Habsburg Ottó álljon?
- Én most úgy érzem, hogy fő feladatom, mint képviselő az
Európa Parlamentben képviseljem a nemzeti érdekeket is. Azonban, ha
úgy látnám, hogy a nemzeti érdek mást kíván, akkor én mindig a
nemzeti érdek mellett döntöttem."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szabad az út nyugat felé
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------ Köln, 1989. szeptember 11. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Magyarország éjféltől engedélyezte az NDK menekülők Nyugatra távozását. A budapesti kormány határozata, a hivatalos szöveg szerint: minden Magyarországon tartózkodó keletnémet az általa választott irányban hagyhatja el az országot. Egyetlen feltétel, hogy a menekülőket felvevő állam kinyilvánítsa a befogadásra irányuló szándékot. A Budapesten hozott döntés értelmében a távozni szándékozók magángépkocsijaikon hagyhatják el az országot. A magyar kormány hatályon kívül helyezte azt az 1969-ben, az NDK-val kötött megállapodást, amely szerint a két ország polgárai csak érvényes hazai engedéllyel távozhatnak Nyugatra illetve hagyhatják el a másik ország területét. A budapesti határozat egyben utasítja az összes osztrák-magyar határátkelőhelyet: engedélyezzék az NDK lakosok kiutazását. A kormány közleménye szerint, a Kelet-Berlinnel folytatott tárgyalások egyáltalán nem vezettek eredményre - a helyzet tarthatatlanná vált. Magyarországon több menekülttáborban mintegy 6500 NDK-s várta a nyugati kiutazás lehetővé tételét. A szövetségi kormány a menekülőkkel kapcsolatos döntést humanitárius lépésként értékelte, amely a helsinki zárónyilatkozat szelleméből kiinduló, új gondolkodásmód ékes bizonyítéka. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter leszögezte: Magyarországnak ezt a felelősségteljes és önálló határozatát nem szabad elfelejteni. A bonni miniszter köszönetét fejezte ki, mind a magyar népnek, mind a kormánynak, azért a segítségnyújtásért, amelyet a keletnémetek irányában tanusított. Genscher nézete szerint téves az anyagi előnyök keresésében látni a menekültáradat okát. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Szabad az út - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A másik német állam lakosainak magatartásáért elsősorban a kiúttalanságot, a kibontakozás csekély lehetőségeit, és az állami gyámkodást kell felelőssé tenni - hangoztatta a szabaddemokrata politikus. Hans-Johann Vogl szociáldemokrata pártelnök, első állásfoglalásában szintén méltatta Budapest döntését, és köszönetének adott kifejezést. Az NDK élesen elítélte a magyar kormány határozatát. Az ADN hírügynökség közleménye szerint a Magyarországon tartózkodó NDK lakosokat a nemzetközi jogi szerződések megsértésével, ködösített és meglepetésszerű éjszakai akció keretében, illegálisan engedik át az osztrák-magyar határon. Kelet-Berlin szerint ez a lépés közvetlen beavatkozást jelent az NDK belügyeibe. Az emberiesség leple alatt előre megszervezett emberkereskedelemről van szó - állapítja meg az ADN jelentés, amely a továbbiakban hozzáfűzi: sajnálkozással kell tudomásul venni, hogy a Magyar Népköztársaság képviselőit sikerült rávenni, erre a Szövetségi Köztársaság által gondosan kitervelt lépésre, amely szerződéseket és egyezményeket sért meg - a két szocialista állam között. A bonni kormány megítélése szerint az elkövetkező évben tovább tart az áttelepülési hullám az NDK-ból, valamint a közép- és kelet-európai országokból. Egy minisztériumi munkacsoport becslései szerint az ezredfordulóig mintegy másfél-kétmillió kitelepülő érkezésére kell számítani a Szövetségi Köztársaságban. Az FDP-politikusokból álló bizottság kiadványában az áttelepülők beilleszkedésének előmozdítását tekintik központi célkitűzésnek. Az újonnan érkezők korcsoportjait figyelembe véve, lényegesen több iskolára és óvodára lesz szükség az elkövetkező években. Az integráció egyik fontos alapfeltétele a kedvező lakáshelyzet, amelynek orvoslására, komoly erőfeszítések szükségesek - állapítja meg a Bonnban kiadott tanulmány. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Szabad az út - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A kelet-berlini politikai vezetőség tagadja az ország lakosságának elégedetlenségét. A nemzeti szocialista rendszer áldozatainak emlékére tartott hagyományos tömegrendezvényen Hermann Axen, politikai bizottsági tag elmondotta: a másik német állam polgársága hazáját a béke, a humanitás, a szociális biztonság és a védettség megvalósításának tekinti. Az embereknek az az érzése, hogy nálunk mindenkire szükség van - hangoztatta az NSZEP-funkcionárius, majd hozzáfűzte: az emberi jogok összességükben a szocialista rendszer vívmányai által váltak valósággá - eddig Hermann Axen beszédéből vett idézetünk. Az NDK evangélikus templomaiban ma felolvasták azt a pásztorlevelet, amelyben az egyház vezetősége demokratikus reformokat követel. Az írás kidomborítja: a társadalomban jelentkező elégedetlenségről és téves fejlődési irányról nyílt vitákat kell folytatni, hogy tisztázni lehessen az okokat. A kérdéseket nem szabad kioktatás vagy megfélemlítés által elfolytani, az államnak a lakosság bíráló hangú véleményét is figyelembe kell vennie - hangzott a ma nyilvánosságra hozott pásztorlevél szövege. A pásztorlevél továbbiakban megállapítja: a politikai és gazdasági fejleményekre vonatkozóan - valós információkra van szükség. A közleményeknek nem volna szabad ellentmondaniuk a hétköznapi életben nap mint nap tapasztalható realitásoknak, melyekről a polgárság az NDK-ban meggyőződhet. - Eddig az evangélikus felhívás. A Német Elűzöttek Országos Szervezete Nyugat-Berlinben tartott központi rendezvényén tumultuózus jelenetekre került sor. Valter Mompel kormányzó polgármester beszédében óvott a háború előtti német határok kérdésének feszegetésétől, amire a hallgatók nagyobb csoportja szidalmakkal és füttykoncerttel reagált. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Szabad út - 3. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Hosszú taps fogadta Eberhard Dietzgen CDU-politikust, Monpell elődjének szavait, aki többek között egy határok nélküli Európáért emelt szót. Karl Karstens volt szövetségi elnök rámutatott: a határkérdést csak békés keretek között, a Lengyelországgal való kibékülés jegyében szabad vitára bocsájtani. Karstens kiemelte, hogy a parlament 1972-es határozata értelmében a keleti szereződések nem jelenthetnek jogalapot a határkérdésre nézve. Lengyelország végleges nyugati határvonaláról csak egy átfogó békeszerződés megkötése után lehet tárgyalni - hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. A szülőföldjükről elűzött németek szervezete ma országos szinten mintegy 200 rendezvény keretében emlékezett meg az úgynevezett "haza napjáról". A jelige a következő volt: 40 éves a Szövetségi Köztársaság - egész Németország a hazánk. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
D18, FKgP Habsburg Ottó köztársaságielnök-jelöléséért (2 cikk)
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Néhány évtizede nem látott rokonaimat kerestem fel Budapesten a Rommer Flóris,, a Kelet Károly és a Markó utcában, tehát a város szivében, annak pontosan elit negyedeiben.A bérházak állapota katasztrofális. A belövései falakon még mindig 45 ..' dísztelenkednek. A függőfolyosók átrozsdásodott korlátai kidőlve, ugy hogy az ember csak falhoz lapulva mer keresztülhaladni.Ki tudja milyen állapotban van a beton is. Mindenütt mállik a vakolat. Kriptahangulat ott, ahol emberek élnek, dolgoznak, szeretnek, gyermekeket nevelnek. Most, amikor az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról van szó nem szabad elfelejteni, hogy ezek a házak államosított épületiek, csakhogy ezeket a nép pártjának elvtársai nem a maguk részére sajátították ki. Ezek nem pártpaloták, vadászházak, privát rezidenciák, csak a dolgozó nép bérlakásai az IKV kezelésében, amelynek privilegizált elvtársai valószinűleg nem ilyen környezetben tengődnek. Nincs pénz? tudom, de hova lett a pénz amiből ide is juthatott volna. A SZER irodát nyitott Budapesten. Lehetőség nyilik az önök munkatársainak életközeiben riportokat készíteni erről a tarthatatlan helyzetről, beszélgetést folytatni az úgynevezett ismert problémákba belefásult emberekkel. Ez is egy láncszeme a társadalmi igazságosság felé vezető útkeresésnek. Nagyon köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|