Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 29.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye

"Tekintettel a kialakult helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:

A szovjet fegyveres erők

"... a konfliktus esélye az Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét. Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma lesz."

Országgyűlés

München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László
jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai
ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal.
    
    - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait
Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta
átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül
háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy
támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt
az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem
söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem
illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe.
    
    De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után
leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a
kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle.
    
    Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a
régiben?
    
    Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy
legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek
ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási
kényszerből.
    
    De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger
Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második
olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel
távozott.
    
    Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy
sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly
szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott.
    
    - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel -
azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a
konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének
konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az
elhatározásra már abban az időben.
    
    Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt
hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy
hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen
akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen,
amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól,
tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok
szerint járt el.
    
    Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így
elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken
keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős-
nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül
itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt
utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a
politikai vereséget.
    
    - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat
parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné,
Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció
indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú
jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a
következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen
látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP
jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron
veszélyessé vált - székbe.
    
    Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka
Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben
engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot
pedig elhibázottnak látja.
    
    Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a
napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az
építkezéseket a népszavazás kimeneteléig.
    
    Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az
ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a
népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A
parlament neki adott igazat.
    
    Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár
Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az
eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 29. Ami a köztársasági elnökválasztást illeti felmerült, hogy a Kisgazdapárt Vörös Vince személyében állítson jelöltet. Ő azonban elhárította ezt a lehetőséget. Ekkor a budapesti szervezet Habsburg Ottót kívánta jelöltnek állítani.(D/18) Akkoriban voltak olyan hírek, hogy jelölését az SZDSZ, sőt a FIDESZ sem utasítja el teljesen. Habsburg Ottó, aki akkortájt már sokat járt Magyarországon és nagy népszerűségnek örvendett, udvariasan elhárította ezt a lehetőséget."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD