|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
(Lángh Júlia) München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - Haraszti Miklós, a Beszélő szerkesztője - Münchenen átutazóban - stúdiónk vendége. Környezetvédelmi témákban is elkötelezettnek mondható - többek között. írója és aláírója volt a Die Pressében megjelent hírneves hirdetésnek Bős-Nagymaros ügyben. Az aktuális kérdés ma, egy nappal az országgyűlési ülésszak megnyitása előtt: Mi a véleménye Önnek arról, hogy az országgyűlési képviselők egy csoportja azt javasolja, tűzzék ismét napirendre Bős-Nagymaros kérdését? Nem igazán értem. Miért nem inkább a népszavazás elrendelését kérték a képviselők az Országgyűléstől? Különösen most, amikor már több mint 124 ezer aláírás gyűlt össze. Nem vagyok benne biztos, nem lett volna-e célravezetőbb, ha amúgy is azzal érvelnek, hogy új tények jöttek közbe azóta, akkor azon a területen léptek volna talán, ha azon a területen léptek volna föl, ahol valóban új tények jöttek létre. Talán nagyobb sikerre számíthatnák. Nevezetesen, az egyik vaskos tény amire ők is hivatkoznak, hogy népszavazást kér az ország felnőtt lakosságának jóval több, mint a leendő törvény által előírt egy százaléka. Ez a kérés azonban népszavazás kiírására, tehát annak a lehetőségnek a létrejöttére irányul, hogy az ország maga - mégpedig a parlament közbejötte nélkül - maga dönthessen ebben a kérdésben. Nagyobb ereje lett volna talán az országgyűlési vitának, ha erről folyik, erről a lehetőségről: hogyan kapcsolja ki magát az Országgyűlés, és hogyan adja át a döntési jogot magának az országnak. Természetesen a képviselők igen tiszteletreméltó beadványának minden érve helytálló. Valóban romlott az ország gazdasági helyzete, és az összes általuk felhozott indok fennáll - azonban képviselőtársaik hiúságába ütközik, hogy elismerjék hogy akkori álláspontjukat az azóta eltelt idő fejlődése megcáfolta. Ami megcáfolhatatlan, az az, hogy az ország közben azt kérte a képviselői visszahívások által - és főleg a népszavazás követelése által - hogy most már ő maga dönthessen. Talán még nem késő, hogy a beterjesztő képviselő alternatív szavazási témaként a népszavazást is az Országgyűlés elé terjessze. A másik új tény - ami azóta a politika realitást a bős-nagymarosi szavazás körül megváltoztatta: nem is annyira az ökológiai helyzetben beállt rosszabbodás, vagy a magyar gazdasági helyzetben beállt rosszabbodás, hanem az, hogy Szűrös Mátyás, aki annak idején a kommunista képviselőcsoportot instruálta, utasította arra, hogy konkrétan a népszavazás ügyében - ha az felmerül - a kommunista képviselők nemmel szavazzanak - ezt nyilvánosan, írásban, ha jól emlékszem a HVG-ben beismerte, és ezzel megteremtette a politikai alapot ahhoz, hogy az új vitában a képviselők immár politikai instruálás nélkül ebben a kérdésben szavazzanak. Akár Szűrös Mátyás fogja vezetni az Országgyűlés munkáját most már, akár még nem - ez a politikai beismerés alapja lehet annak, hogy az Országgyűlés a népszavazás kérdésében döntsön - akkor is, ha a népszavazási törvény még várat magára. Elvégre az Országgyűlés egyszer élen is járhatna a demokratizálásban, nem kell mindig mögötte kullognia.+++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|