Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 29.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye

"Tekintettel a kialakult helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:

A szovjet fegyveres erők

"... a konfliktus esélye az Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét. Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma lesz."

A parlament ülése

(Vadász János)
München, 1989. január 11. (SZER, Magyar Híradó) - Az első
pillanattól kezdve világos volt, hogy az egyesülési törvényjavaslat
előterjesztése a politikai pártok alapítását, működését, a
többpártrendszert tűzte napirendre. Erről tanúskodott az
országgyűlési vita is. A beterjesztett módosító indítványok és a
felszólalások szinte kivétel nélkül a politikai pártokra
vonatkoztak, hangsúlyozottan többes számban. És ez logikus is.
    
    Mihelyt a törvény deklarálja az egyesülés általános emberi jogát,
ezzel kizárja az egyesülés jogának monopóliumát. A törvénnyel tehát
nem egyeztethető össze, hogy csupán egy önmaga által felkent
csoport alakíthatja meg az állatbarátok egyesületét és senki más,
de azzal sem, ha politikai párt alapítására és működtetésére próbál
bárki monopolisztikus jogot formálni.
    
    Ezt a magától értetődő logikát követette tíz parlamenti képviselő,
akik azon a véleményen voltak, hogy külön párttörvényre nincs
szükség, mivel az egyesülés egyetemes joga - amit a törvény
biztosítani ígér - a pártok alapítását és működését is felöleli.
    
    A hatalom azonban - természetesen az a csoport, amelynek eddigi
pártmonopóliuma vált tarthatatlanná - megpróbálja összezavarni ezt
a logikát is, és ebben alkalmazkodott hozzá az Országgyűlésnek a
hatalomhoz kötődő többsége.
    
    Az új törvény szövege kimondja ugyan, hogy lehetőséget nyújt önálló
politikai pártok alapítására, de ennek ellentmondva erről külön
törvényjavaslat készül, amelyet a kormány - most tett ígérete
szerint - legkésőbb augusztus elsejéig az Országgyűlés elé fog
terjeszteni.
    
    Felmerül a kérdés: legális-e a fennálló törvények alapján jelenleg
egynél több politikai pártot alapítani, működtetni? Nem lehet
egyértelműen válaszolni a kérdésre. A most megszavazott törvény
kimondja, hogy az egyesülési jog minden olyan tevékenységre
kiterjed, amelyet a törvény nem tilt, és három tilalom van: az
egyesülési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát,
nem sértheti a közerkölcsöt, és nem valósíthat meg bűncselekményt.
    
    A formai feltételektől eltekintve csupán erre hivatkozva lehet
megtagadni az egyesülési jog érvényesítését, illetve megtagadni a
szervezet nyilvántartásba vételét. A baj csak az, hogy a Büntető
Törvényköny 212. paragrafusa bűncselekménynek minősíti az olyan
társadalmi szervezet vezetésében való részvételt, amelynek
nyilvántartásba vételét megtagadták. Nyilvánvaló, hogy ez a BTK--
paragrafus sem egyeztethető össze az új törvénnyel.
    
    A jogi helyzet összekuszálásával a hatalom szemlátomást időt
szeretne nyerni. Könnyen meglehet, hogy időt veszít vele.
    
    Mindenesetre ennek az eldöntése már nem jogi kérdés.


1989. január 11., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 29. Ami a köztársasági elnökválasztást illeti felmerült, hogy a Kisgazdapárt Vörös Vince személyében állítson jelöltet. Ő azonban elhárította ezt a lehetőséget. Ekkor a budapesti szervezet Habsburg Ottót kívánta jelöltnek állítani.(D/18) Akkoriban voltak olyan hírek, hogy jelölését az SZDSZ, sőt a FIDESZ sem utasítja el teljesen. Habsburg Ottó, aki akkortájt már sokat járt Magyarországon és nagy népszerűségnek örvendett, udvariasan elhárította ezt a lehetőséget."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD