 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az
MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek
Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről,
átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország
számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és
a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán
pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar
gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője
szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a
meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy
2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az
MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a
Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó
kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország
kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket -
hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban
kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány
finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az
1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források
biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti
Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora
hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet
játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások.
Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget
nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen
sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a
tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei
esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a
kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|