Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 29.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye

"Tekintettel a kialakult helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:

A szovjet fegyveres erők

"... a konfliktus esélye az Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét. Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma lesz."

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)

1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.


Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas
előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott
Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os
forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve -
kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való
kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a
katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a
kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a
Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen
figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági
érdekeire is.

    A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a
törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának
végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő
viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta,
hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen
illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek
összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból
indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki
Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi
,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új
biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű
szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni,
amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő
európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről
létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági
rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre
csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a
blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok
szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ -
amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó
jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy
alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.

    A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ
különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet
jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)



1990. november 14., szerda 18:59


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 29. Ami a köztársasági elnökválasztást illeti felmerült, hogy a Kisgazdapárt Vörös Vince személyében állítson jelöltet. Ő azonban elhárította ezt a lehetőséget. Ekkor a budapesti szervezet Habsburg Ottót kívánta jelöltnek állítani.(D/18) Akkoriban voltak olyan hírek, hogy jelölését az SZDSZ, sőt a FIDESZ sem utasítja el teljesen. Habsburg Ottó, aki akkortájt már sokat járt Magyarországon és nagy népszerűségnek örvendett, udvariasan elhárította ezt a lehetőséget."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD