 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
A T. Ház 3.
|
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT
KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE,
HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A
TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás
szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad
hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek.
alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség
A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és
nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által
hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai
pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen,
hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás
érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott
feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést.
NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK
A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét
megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN
VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN
FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az
állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament
egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában
közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS
ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT.
Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek
felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a
többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató
elnök között.
Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a
parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés
választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT,
HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI.
Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének
alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés
elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy
alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök
megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták
Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett
népszavazást kezdeményezett. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|