Rendszerváltás és az MTI

	Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk
----------------------------------------- London, 1989. szeptember 29. (BBCR, Panoráma) - Adásunkkal egyidőben a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezésében tüntetés folyik. Az 1957-ben alapított Munkásőrség felszámolását követeli e két szervezet. Ma délután felhívtam telefonon Hodosán Rózát, az SZDSZ tagját, akitől megkérdeztem: vajon csak a Munkásőrség budapesti Országos Parancsnoksága előtt lesz-e tüntetés? - Nem csak a fővárosban lesz ma tüntetésünk, a fővárosban és több kerületben és az Országos Parancsnokság előtt, hanem nagyobb vidéki helyeken is. Így például konkrétan tudom hogy Sopronban, Győrben, Kőszegen, Szombathelyen és Balassagyarmaton is lesznek tüntetések. Mindegyik a munkásőrparancsnokság előtt lesz, a délutáni órákban. - Csatlakoztak-e más ellenzéki csoportok is ehhez a kezdeményezéshez? - Konkrétan nem csatlakoztak. Ezt a Szabad Demokraták Szövetsége a Fidesszel együtt közösen szervezi. Úgy tudom viszont, hogy vidéki helyeken egyénileg csatlakoznak más független szervezetektől is tüntetéshez. De hivatalosan nem csatlakozhott más szervezet. - Milyen támogatást várnak a tünetés szervezői a lakosság részéről? - Azt gondolom, hogy elég szép számmal leszünk. Ezt onnan tudom megítélni, hogy folyik már részünkről, szintén ennek a két szervezetnek a részéről egy népsztavazás kiírását követelő ív, amiben épp a munkásőrség feloszlatásáról van szó, nagyon jól haladnak és szimpátiát vált ki általában a lakosságból, valamint amikor a szórólapokat osztogattuk, akkor is úgy éreztük szimpátiával találkozunk. És ma egész nap csengett a telefon és kérdezik, hogy mikor és hova kell menni tüntetni. (folyt.) 1989. szeptember 29., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 1. folyt.
- Én erre nagyon nehezen tudok válaszolni. Ezidáig a kerekasztal-tárgyalások nem vezettek eredményre. Valószínűnek tartom, hogy fel fogják oszlatni a munkásőrséget, ha nem is közvetlenül a kongresszus után, de a következő évben én azt gondolom fel fogják oszlatni. - Úgy tudom ön részt fog venni a ma esti tüntetésen és beszédet is mond ott. - Igen, én a Bem-szobornál fogok beszédet mondani 5 órakor. - Beszédének lényegéből tudna valamit idézni? - Elmondom, hogy miért tartjuk mi fontosnak azt, hogy a munkásőrséget feloszlatssák. Elmondom, hogy demokratikus Magyarországot felépíteni ilyen félelmet keltő testület létezése mellett nem lehet; hogy a munkásőrség olyan félelmet jelent ma Magyarországon, amitől az emberek nem bíznak a demokratikus átalakulás lehetőségében. De ugyanakkor azt is elmondom, hogy mi nem az egyes munkásőrök ellen vagyunk. Mi azt szeretnénk, ha ők letennék a fegyvert és békében dolgoznának, mint bárki más, és hogy a törvény és a jog vigyázza Magyarországon az emberek lépteit és ne fegyverek. - Ezek után felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét, akitől megkérdeztem: hogyan látja a munkásőrség jövőjét most, amikor egyre többen és egyre erősebben követelik e fegyveres testület feloszlatását? - Valóban, ma az Ön által említett két szervezet meghirdette több helyütt, hogy tüntetésre szólít fel. Nem tudjuk még, hiszen előtte vagyunk, hogy mekkora lesz ez. Jelzéseink meg információnk szerint - ahol már volt - nem nagy létszámban jelentek meg az állampolgárok. És hát azt nem tudjuk még - előtte vagyunk jórészt, az esti órákban fog megtörténni -, hogy végül is mennyien. (folyt.) 1989. szeptember 29., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 2. folyt.
Ami azt a részét illeti, hogy mind több állampolgár követeli-e a munkásőrség megszüntetését, mi is találkozunk azzal, hogy az állampolgárok egy csoportja valóban kéri, követeli, mindegy melyik kifejezést használom. Viszont azt is el tudom mondani, hogy naponta találkozunk olyan emberekkel, emberek tömegeivel, akik meg azt mondják, hogy szolidárisak a munkásőrséggel, maradjon a helyén a munkásőrség. Most, hogy elterjedt a tüntetés híre rengeteg telefont kapunk. Sőt személyesen bejött, az előbb találkoztam egy öreg bácsival, egy budapesti munkásember, hogy meg ne ijedjünk, maradjunk a helyünkön, ne féljünk. Biztatott bennünket. Tehát az is igaz, hogy az állampolgárok másik csoportja pedig a munkásőrség mellett, a munkásőrök mellett van. Hiszen a munkásőrséget maguk az állampolgárok alkotják. Nem tudom a BBC hallgatói tudják-e, hogy itt önkéntes jelentkezés alapján tömörülnek azok az emberek, akik szeretik a rendet, az ország függetlenségét és belső rendjének a védelmére szövetkeznek. Ami a jövőjét illeti, tehát a világ sok országában - ez nem magyaroszági találmány, nem a szocialista országok találmánya - működnek hasonló jellegű önkéntes szervezetek, amelyeket az állampolgárok hoznak létre, s ezért nem tartom valószínűnek, és nagy hiba is lenne, ha megszüntetnék a munkásőrséget Magyarországon. Erre nem is készül a kormány sem, amelyről tegnap Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozott, hogy a kormánynak milyen szándéka van a munkásőrség jövőjét illetően. Abban teljesen igaza van a kormány elnökének, hogy a munkásőrség feladatain változtatni kell, módosítani, másrsézt jelképrendszerén, esetleg nevén is lehet változtatni, de azt az öntevékenységet, nem szabadna megfosztani az állampolgárokat attól, hogy íly mádon is részt vegyen a közösség ügyeiben. (folyt.) 1989. szeptember 29., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 3. folyt.
- A demokratikus átalakulás szempontjából nem lenne-e valóban célszerű a szervezetet felszámolni és megszüntetni fegyveres jellegét annak? - A munkásőrség feladatainak nem kis része olyan, amelynek ellátásához kellenek a fegyverek, azonban ez a demokratikus kibontakozást eddig sem zavarta, a jövőben sem fogja zavarni. A munkásőrségnek nem az a dolga, hogy részt vegyen a politikai életben. Az a dolga, hogy mindenkor végrehajtsa a mindenkori kormány által adott feladatokat. +++ 1989. szeptember 29., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »