|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter. Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. - Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok körében nem érvényesül töretlenül. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek. Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett fegyelmi eljárásban bíráljanak el. A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|