 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
- Magyar belpolitikai helyzet - 11. folyt.
|
- Én azt hiszem, itt megint helyén való kapkodásról beszélni,
amelyik az elmúlt két évet leírja. Nyilvánvalóan egy ország, amelyik
az utóbbi 40 évét úgy élte meg, az egypártrendszer uralmában élte
meg, ahol a párt legfőbb vezetője valamiképpen az országot
reprezentálta. Egy ilyen helyzetben, amikor a párt, az MSZMP
belátja, hogy a régi eszközökkel nem tud hatalmon maradni, igyekszik
a hatalmát átmenteni, azt is be kell látnia, hogy a párt vezetője
már nem törekedhet többé arra a szerepre, hogy képviselje az
országot. Tehát eléggé kézenfekvő azt a hatalmi státuszt megtalálni
- ez esetben a köztársasági elnök személyén keresztül -, amelyik
többé-kevésbé mégis, ha a párt jelöltje, akkor valamiképpen a párt
politikájának az érdekében áll.
- Hasonlóan mint Lengyelországban - tehetnénk hozzá - ahol
rendkívül erős jogkőrrel hatalmazták fel az elnököt. Egyébként
valamelyes utalások vannak a köztársasági elnök hatáskörére
vonatkozóan, hiszen itt a 46-os megoldást veszik alapul. Ami nem
világos, az ingkább az, hogy erről is a népszavazáson döntenének-e,
vagy pedig megválasztanak egy elnököt, és aztán ez később funkciókat
kap a parlament által.
- Igen, ez egy nagyon jogos kérdés, mert az egyik megoldás az
lehetne, hogy a népszavazáson tulajdonképpen két kérdésre kell
válaszolni. Az egyik az, hogy a jelöltek közül ki legyen az elnök, a
másik pedig az, hogy megjelölt funkciótípusok közül a szavazók
melyik mellett döntenek, melyiket választják. A kettő tulajdonképpen
elválaszthatatlan.
Még egy kérdés - még van vagy másfél percünk - egészen röviden:
a pártkongresszus és a most elért megállapodás között mi a lényegi
kölcsönhatás? (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|