 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)
|
Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi
----------------
Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a
legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis
szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és
újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának
elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes
kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország
alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a
korszerű szabályozással.
Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi
értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként
születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban,
hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen.
Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és
politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel
folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen
minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi
ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az
európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez
nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden
szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni
a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell
kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a
javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,,
elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az
államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok.
Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével
szemben,, - mondta.
Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság
elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint
minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy
az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen
érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta
azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói
hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a
köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az
Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|